Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6277 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6278 ELNÖK: Cselőtei László képviselőtársunkat illeti a szó. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Megdöbbentett az a csend, amely ennek a kérdésnek a tárgyalását fogadta itt az elején. Azt hiszem, hogy a csend és a figyelem ennek a rendkívül fontos, rendkívül nagyjelentőségű kérdésnek szól. Azoknak szól, akik e mögött vannak. Annak az ország felét kitevő népességnek, amelyet közvetlenül érint, és az ország egészének, amelyet az ellátáson és az exporton keresztül érint. Azok az érvek, amelyek itt elhangzottak, csak töredékét teszik ki annak, amit az elmúlt három-négy esztendő alatt mi a bizottságban elmondtunk egymásnak, és még az ezredrészét sem annak, ami szakkörökben és a társadalomban e kérdés körül folyik. Én nem vállalom azt, hogy továbbvigyem az érvek felsorolását. Lényegében — megítélésem szerint — két megoldásról van szó. Az egyik, amely itt elhangzott, előterjesztésre került, mint a mezőgazdasági bizottság többségi álláspontja. Az hogy a föld forgalma csak a legszükségesebbre korlátozódjék, legfeljebb ipari létesítményekhez történő kisajátításra vagy felhasználásra, lakótelep parcellázására és hasonlókra. A kérdés — ez volt a fó vitapont a mezőgazdasági bizottságban —, hogy ezzel lecsillapítjuk-e azt a most már hisztérikussá váló közvéleményt, amely ebben a kérdésben kialakult. Én úgy éreztem az ottani vita alapján, hogy ez a lecsillapítás nem történik meg. Tisztán kell látni, hogy bárhogyan döntünk itt, ez a kérdés egy féléven, egy éven belül ide, a Ház asztalára fog újra kerülni. Úgy, mint a jóvátételi törvény része — indokolt része, kérem; akik ismerik, ami itt a mezőgazdasággal történt, sok minden elhangzott most ezzel kapcsolatban, azok tudják, hogy ez mennyire indokolt Hitelesítették: Dr. Pesta László Rujsz Lászlóné Tornán Károlyné — és mint a tulajdonreform része, amely szintén indokolt, hiszen a társadalom és benne a mezőgazdaság további fejlődését kell, hogy elősegítse. Tisztelt Országgyűlés! Mindkét megoldásra —, hogy elfogadjuk a miniszteri és többségi bizottsági előterjesztést, és a másikra, hogy átmenetileg fogyasszuk be a földforgalmat —, lehet érveket felhozni, egy sereg kedvező és kedvezőtlen hatást említeni. Az a kérdés, hogy mi most itt hogyan döntünk. Én úgy láttam — ahogy erre utalás történt már —, mi nem vállalhatjuk fel, hogy részletekbe menően — úgy, ahogy itt sokféleképpen elhangzott — meghatározzunk, hogy a jóvátételi törvény, a tulajdoni törvény előtt mi történjen! Ezt ki hajtsa végre? Mikor hajtsa végre? Benne vagyunk a termelési évben lassan! Hogyan hajtsa végre? Ezért a megítélésem szerinti kisebb rosszat javasoltam, és ettől a véleményemtől most sem tudok elállni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy átmenetileg befagyasztjuk a földforgalmat ésezt elfogadjuk azzal az összes hatással, amit objektíven, helyesen állapított meg a bizottság és a Kormányjavaslata, hogy az lesz. Kérem, hogy ezeket a negatív hatásokat — ha így történik esetleg a döntés — ne használják föl a pártok a mostani választási harcban. Ne azért, hogy a termelés, a gazdálkodás — akki is, amíg ebben a kérdésben végső nyugvópontra tudunk jutni —, eredményesen továbbmenjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Újabb felszólalót látok, úgyhogy a vitát felfüggesztem, munkánkat holnap reggel folytatjuk. Jó pihenést kívánok! Az ülésnap vége: 18.24 óra. Soltészné Padár Ilona Dr. Karvalits Ferenc Balogh László soros jegyzők