Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6273 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6274 Előrebocsájtom, hogy szinte már szégyenkeznem kell amiatt, hogy a recsegni-ropogni látszó kádári tulajdonrendet a már hatodjára felszólaló tsz-elnök teszi szóvá. Mégsem szégyellem magam, mert 11 hónapja vagyok tsz-elnök, nem sorolom magam a kommunista zöldbárók közé, nem vagyok jószágigazgató, mert 22 évi munka után földem egy négyzetméter sincs. Örököse lehetek anyám, apám földjének, de hála istennek még élnek. Az előttem szólók pro és kontra elmondtak minden érvet. A mérlegeléshez a Parlament elegendő információt nyert. Annyit szeretnék elmondani, hogy a mezőgazdasági kormányzat, illetve a Kormány által beterjesztett javaslat nagymértékű előrelépés, igen jelentős előrelépés a föld-tulajdonviszonyok átalakítása terén. Azt szeretném kérini a tisztelt Parlamenttől, támogassák azt a javaslatomat, hogy ez a Parlament nyugodt lelkiismerettel mehessen haza. Javasoljuk azt a miniszterelnök úrnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, hogy az új, sokáig magára várató földtulajdonreform koncepció alaptéziseit, szabályozási alapelveit végre tegyék le a Parlament asztalára, tegyük le a nép asztalára. Ezt vitassuk meg és e koncepció kialakításához azonnal hívjuk be az összes valamirevaló politikai erőt és politikai pártokat. Hívjuk be azokat, akik most javaslatokat tettek pro és kontra. Kezdjük meg azt a munkát, amit Solymosi József képviselőtársam elmondott, hogy van egy nemzeti agrár kerekasztal. Ennek ne csak a neve legyen szép, hanem kezdjen el dolgozni. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy mit tartunk mi, parasztok fontosnak. Fontosnak tartjuk azt, hogy reálisan, a mai tulajdonviszonyok alapjáról induljunk ki. Fontosnak tartjuk azt, hogy a földet, mint életteret, mint korlátozott erőforrást minden falusi élettérben élő embernek, kisgazdának és nagygazdának, szövetkezeti parasztnak és egyéni gazdálkodás útjára térőnek adattassék meg ez az élettér. Ezekben a kérdésekben ez a bizottság kezdje meg munkáját és tegyen rendet. Jól megalapozott tulajdoni törvényekkel támasszuk alá, európai törvényeket felmutató, valódi szövetkezést. Nem esett ma még szó arról — bár az előttem szóló képviselőtársam említette —, hogy igenis megvan a mód arra, hogy európai típusú szövetkezéssé alakítsuk. De mindezt megelőzően tulajdoni törvények kellenek. Szeretném még azt is hozzátenni, hogy parlamenti rehabilitáció nélkül ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. Ne kapkodjunk és azt kérem a politikai pártoktól, hogy választási csatározásaikban ezt az 5 millió állampolgárt érintő tulajdonkérdést ne használják fel, ne ugrasszanak egymásnak egy falun belül embereket. Tudok olyan családot, ahol az egyik lekommunistázta a másikat, mert szövetkezetbe ment. Testvér a testvért. Ezek nagyon komoly kérdések. Azt tudja a mi Parlamentünk csinálni, úgy megyek haza jó lelkiismerettel, ha ebben tudunk határozni, hogy kezdődjön meg a tulajdonreformi koncepció szabályozási elveinek nyílt, széleskörű vitája. Indulásképpen a földreform tekintetében elégséges és jó lépésnek tartom azt, amit a Kormány most elénk terjesztett. Szeretném még elmondani, hogy egy általam nagyra becsült MDF-es szakértő szerint 480—500 milliárd forintba került a kártalanítás. Ilyen kérdésben nem rögtönözhetünk ad hoc. Ennek messzeható, mélyreható gazdasági, politikai, társadalmi kihatásai vannak. Készüljünk emelt fővel a pluralista Parlament működésére. Ezt a munkát indítsuk el és a munka egészét hagyjuk egy demokratikusan megválasztott Parlamentre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Vassné Nyéki Ilona következik. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tsz-elnök képviselőtársaim után nem lesz könnyű megvédenem álláspontomat, de megpróbálom. Önök jól tudják, hogy az elmúlt évben, elmúlt években többször szólaltam fel a Parlamentben a föld tulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekről Ezt a munkát már megkezdtem akkor, amikor szó sem volt még többpártrendszerről és választási csatározásokról. Tudom, hogy a felgyülemlett társadalmi feszültségeket egy átfogó tulajdonreformmal lehet csak rendezni. Ám az első lépés megtétele érdekében az elmúlt évben, októberben benyújtottam önálló indítványomat és az volt a célom, — mint tudják —, hogy az állami és szövetkezeti termőföldek forgalmát átmenetileg be kell tiltani. A tiltás természetesen nem korlátozhatta volna az építési telek eladásokat. Ez nagy hiba lett volna. Kezdeményeztem az alacsony földmegvásárlási ár törlését, amellyel évek óta szembe fordul a társadalom. Nagyon örülök annak, hogy a Kormány most előttünk álló javaslatában ez a törlés, tehát a megváltás intézményének eltörlése most már szerepel. Az októberi ülésen Ígéretet kaptam arra a mezőgazdasági miniszter úrtól, hogy a Kormány nevében olyan törvénymódosítást terjeszt elő, amely megoldást hoz az általam felvázolt problémákra. Ezért akkor a módosító indítványomat visszavontam. A MÉM által benyújtott törvényjavaslat álláspontom szerint — és úgy gondolom mások szerint is — nem akadályozza meg a földeladásokat és nem tartalmaz semmiféle kártalanítást. Ezért a módosító indítványomat ismét benyújtottam. Ezt a javaslatot igyekszem megvédeni, azért is, mert tudom, megkerülhetetlen kötelessége a törvényhozásnak e kérdés rendezése. Azt is tudom, hogy ismét ide kerül ez a téma és minél jobban halogatjuk, annál nagyobb társadalmi feszültségekkel tudjuk megoldani. A mezőgazdasági bizottsági üléseken — már többször elmondták képviselőtársaim — ezt rendezni nem időszerű. Későbbre kell halasztani, több időt igényel, nem lehet érzelmi alapon dönteni és így tovább. Csak emlékeztetni szeretném Önöket kedves képviselőtársaim, hogy 1959-től igen rövid idő alatt az egész magyar parasztságot minden vagyonával, érzelmeire tekintet nélkül kényszerőtették a termelőszövetkezetbe, nem kellett hozzá hosszú törvénykezési idő. A jogsértő, az embert és a tulajdont gyalázó intézkedést rendezni kell, ismétlem, mielőbb. A halogatásnak úgy érzem nincs valós jogi és gazdasági alapja, de azt is tudom, hogy ma a gazdaság nem képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a termlőszövetkezetbe erőszakolt parasztságot és örököseit maradéktalanul, azonnal kártalanítsa. Am az kötelességünk, és ezt csak ismételni tudom, hogy amíg a kártalanítást nem rendezzük, ne legyen eladható a mostani nagy nemzeti szegénységünkben