Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6243 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6244 DAUDA SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy népszerűtlen lesz, amit mondok, de javaslom, ezt az ülésszakot függesszük fel és jövőhéten csütörtökön tárgyaljuk meg ami elmaradt. Ezt a munkát el kell végezni. ELNÖK: Tallóssy Frigyes kért még szót és utána javaslom, foglaljunk állást. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A földtörvény lassan a magyar belpolitika egyik botránykövévé válik. Tavaly május óta számtalan alkalommal lehetőségünk lett volna azt a nagy hibát kiküszöbölnünk, amit korábban elkövettünk. Vassné Nyéki Ilona novemberben állt elő ezzel a javaslattal. A Mezőgazdasági Miniszérium halogató taktikája sajnos odavezetett, hogy a mai napig is váltják meg a földeket és ez a mezőgazdasági lakosság körében mérhetetlen feszültség forrása. Tisztelettel felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy a kisgazda párti nagygyűlésen kifejezetten kemény kitételek hangzottak el arra vonatkozóan, hogy a magyar mezőgazdaságban ezt a helyzetet minden körülmények között fel kell számolni. Amennyiben erre most nem kerül sor, sajnos a korábbi állapotok rosszabbodnak. Ezért tisztelettel javaslom, hogy a Parlament próbálja megtárgyalni a földtörvényt. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim azt javaslom, hogy foglaljunk állást a programot illetően. De azt szeretném elmondani — amit nyilván észrevettek —, a délelőtt folyamán megpróbáltuk felpörgetni a munkát. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy pillanatnyilag több bizottság ülésezik és több törvénynek a tárgyalását fel kellett függeszteni. Ez előbbutóbb olyan helyzetet eredményezhet — nem akarom ezt részletezni —, hogy egyszerűen működésképtelenné válunk ás akkor amit megnyertünk eddig, el fogjuk veszíteni, mert fél napig nem tudunk tanácskozni. Hadd mondjam el, a bizottságoknak azon kívül, hogy esetleg a törvények tárgyalása folyamán módosító javaslatokat kiadunk, a terv- és költségvetési bizottság most is tárgyal két törvényjavaslatról, a refombizottságnak is van egy törvényjavaslata, amit még nem tárgyalt meg és a jogi bizottságnak is talán vannak még olyan feladatai, amiről határozatot kell hoznia. Először megkérdezem egyenként ezt a három szóban forgó napirendi pontot, amiket képviselőtársaim felvetettek. Egyetért-e azzal az Országgyűlés, hogy ezen az ülésszakon kerüljön mindenképpen megtárgyalásra és ezt először a földtörvény kapcsán kérdezem meg. Kérem képviselőtársaimat tehát arról szavazzanak, egyetértenek-e azzal, hogy mindenképpen ezen az ülésszakon tárgyaljuk meg a földtörvényt, Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Parlament úgy foglalt állást, hogy meg kell tárgyalnunk a földtörvényjavaslatot. Másodszor a Bánffy György által reklamált törvényt, a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról kérdezem ugyanezt. Egyetértenek-e képviselőtársaim azzal, hogy mindenképpen ezen az ülésszakon tárgyaljunk erről. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a többség ebben az esetben is így döntött. Kérdezem az Országgyűlés véleményét az átalakulási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról, amely Biacs Péter indítványa volt. Tehát egyetért-e az Országgyűlés azzal, hogy ezen ülésszakon feltétlenül tárgyaljuk meg. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. A többség úgy gondolja, hogy ezt idő hiányában halasszuk el a februári ülésszakra. Képviselőtársaim, azért, hogy a felkészülés szempontjából is támpontot adjak, szeretném elmondani, hogyan folytatjuk a továbbiakban a munkánkat. Most először a Kossuth-díjról szóló törvényről fogunk határozni, utána az értékpapír-fogalmazást tűzzük napirendre. Javaslom, hogy utána a földről szóló törvényt, azt követően a sajtóról szóló törvényjavaslatot. Biztos vagyok benne, hogy ezzel a mai napunk bőségesen kitelik, de lehet, hogy nem is tudjuk elvégezni. Azt követően az Országgyűlési képviselők jogállása — ez már holnapi program lesz — Állami Számvevőszékről, a nagykanizsai sörgyár sorsáról döntünk, utána a képviselőjelöltek állami támogatásáról, népi kezdeményezésről, személyi javaslatokról és a Raffay Ernő, Király Zoltán és Hámori Csaba indítványáról döntünk és aztán vannak az interpellációk. Elnézést kérek, a családjogi törvényt nem említettem. Az állami Számvevőszük után a családjogi törvényt vegyük. Ha egyetértenek ezzel képviselőtársaim, mint sorrenddel is, akkor térjünk rá a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról — mert most már így szól a törvényjavaslat címe — szóló törvény megtárgyalásával a határozathozatalra. Tóth Jánosnak, a kulturális bizottság előadójának adom meg a szót. TÓTH JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A kulturális bizottság elfogadta Cselőtey László képviselőtársunk és Glatz Ferenc miniszter úr egybehangzó javaslatát és úgy határozott, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban a korábban tett bizottsági javaslatokkal egybehangzó új szöveget terjeszt a Parlament elé. Ezt az új szöveget tisztelt képviselőtársaim meg is kapták. Az új szövegű törvénytervezet értelmében — ha a tisztelt Országgyűlés egyetért — különösen kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth vagy Széchenyi díj adható. A két díj minden tekintetben azonos értékű és külalakjában azonos jelvényekkel társul. A törvénytervezetben megadott javadalmazás mértéke mindkét díj elnyerőjét egyformán illeti meg. A bizottság kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy javaslatával értsen egyet. ELNÖK: Képviselőtársaim! Rátérünk a határozathozatalra. Hadd mondjam el — mint ahogy Tóth János is utalt rá — ebben az előterjesztésben már szerepel az a 6 módosító javaslat is, amelyet a korábbi előterjesztéshez a bizottság javasolt. Tehát egységesen módosító javaslatok nélkül dönthetünk a törvényjavaslat sorsáról. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az 558. számú jelentésben megfogalmazottak szerint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényjavaslatot. Kérem sza-