Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-74
6173 Az Országgyűlés 74. ülése 1990. január 24-én, szerdán 6174 egyedi döntések jogával. Ugyanakkor a törvény 19. §-a előírja a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának évi beszámolási kötelezettségét és a beszámolás tartalmi vonatkozásait is. Azt se felejtsük, hogy a főfoglalkozású képviselőkből álló új parlamentnek bővebben lesz ideje, és élhet is ama jogával, hogy menet közben a vagyonügynökségtől egy-egy konkrét ügyet is számon kérjen. Szólnunk kell olyan félelemről is, mely attól tart, hogy a vagyonügynökség hatalma túltenghet. Például úgymond tetszés szerint kezdeményezheti, elrendelheti egy-egy nem államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását. Erre gondolva, indítványozta Nagyiványi András képviselőtársunk az ilyen aktus szoros feltételeinek a meghatározását. Bizottságunk akceptálta az indítványt, és azt javasolta, hogy mielőtt ezek a feltételek a vagyonpolitikai irányelvek közé foglaltatnának, a törvény 10. §-ának indoklásába addig is kerüljenek bele. A szétosztott mellékletekben olvashatják ezeket a feltételeket. A törvény meghozatalakor azonban szembe kell néznünk egy általánosabb kritikai véleménnyel is. A Vagyonügynökség léte — mondják egyesek — ahelyett, hogy tulajdonviszonyainkat siettetné demokratizálni, a tőkevagyon feletti rendelkezési hatalom roppant centralizálására, a mai monopóliumok új monopóliumokká való létesítésére vezet. Ezáltal a vállalkozókedvet, az innovatív termelő és alkotó erőt a további blokkolódás veszedelme fenyegeti. Ám, ha számba vesszük a két törvényben benne foglalt normatív korlátokat, valamint magát azt a körülményt, hogy a parlamentáris demokrácia biztosította nyilvánosság ellenőrzése alatt kell a Vagyonügynökségnek a fő feladatát teljesítenie, akkor komolyan megkérdőjelezhető a szóbanforgó vélemény igazolhatósága. Kedves Képviselőtársaim! Rátérek az eredeti és a bizottság javasolta változat harmadik lényeges különbségére. Az előbbi 1990. április elsejét tűzi ki a hatálybalépés napjának, mi pedig azt javasoljuk, hogy március elseje legyen a hatálybalépés időpontja, örülünk, hogy a Kormány ezt sem ellenzi. Bizottságunk a kormánybiztosokkal együtt mérlegre tette az eredeti és a módosított változat előnyeit és hátrányait. A március elseji hatálybalépés hátránya az, hogy addigra a vagyonügynökség teljeskörű működéséhez szükséges adminisztráció és más feltételek nem teremthetők meg. Ugy látszik azonban, hogy sokkal több feltétel április elsejéig sem lesz teljes mértékben létrehozható. Perdöntőnek mégis a körülmények várható alakulása számít. Április elseje a március 25-i választások és az azt követő pótválasztások közé esik. Az új Parlament működésbe lépése — a kormányalakítás, a hatalmi felállás, a közben sürgőssé vált esetleges törvényhozási feladatok és más egyebek miatt — talán hónapokkal is tovább folyhatna a spontán vagyonátmentés és az elkótyavetyélés. Mindez magában hordozná a gazdasági élet elhatalmasodó bizonytalanságát és a társadalmi elégedetlenség alámoshatná a választásra remélhetőleg konszolidálódó politika alapzatát. Megfontolásra javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslat március elsejével lépjen életbe, noha a törvény bizonyos vonatkozásai csak azután teljesedhetnek ki. Mindazonáltal az éppen leginkább húsba vágó paragrafusok azonnal hatályossá válhatnának, előírásaikat alkalmazva rögtön határozott tulajdonosi kontrollt lehetne érvényesíteni az állami vagyonok elidegenítése felett, elzárva az országkárosító, gazdasági szerkezetet semmivel nem javító fejlemények útjait. Azt indítványozzuk, hogy az Országgyűlés még ezen a januári ülésén küldjön ki egy jelölőbizottságot, amely majd a februári ülésen terjessze elő — ha lehet alternatív formában — javaslatát az ügyvezető igazgatói hely március elsejével történő betöltésére. Ily módon, ha az Országgyűlés erre áldását adja, az igazgató mint az állami vagyon tulajdonosi megszemélyesítője, elkezdheti a vagyonügynökség szervezetének a kiépítését. Amellett rögtön gyakorolhatná a ráruházott alapítói jogokat. Vele kellene megállapodni az átalakulni szándékozó vállalatoknak a feltételekről, az átalakulás módjáról. A megállapodástól való eltérések esetén lehetőség nyílna azonnal felmondani, sőt előírt időn belül a nyilvánvalóan káros átalakulásokat megtiltani. Javasoljuk továbbá, hogy szintén a mostam ülésünk hívjon létre egy ideiglenes bizottságot — a javaslatot ugyancsak szétküldtük —, amely a gazdasági jellegű állandó bizottságok képviselőiből és a frakciók által kiküldött képviselőkből állana. Ők azután szakértőket is igénybe vehetnének a privatizálódás egyes, nyilvánvalóan törvénysértő eseteinek a felülvizsgálatához, vagy elodázásához. Március elsejével azután a megválasztott ügyvezető igazgató és sábja lépne az ideiglenes bizottság helyére. A Vagyonügynökség igazgatói tanácsát már áprilisban a megalakuló új Országgyűlés választja majd meg, és a tanács soraiból kikerülő elnök gyakorolná az ügyvezető igazgató közvetlen felügyeletét. Az igazgatótanács első teendői közé tartozna a Vagyonügynökség szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, nem utolsósorban a vagyonpolitikai irányelvek Országgyűlés elé terjesztésének előkészítése. Tisztelt Országgyűlés! A szétküldött módosító javaslatokat figyelembe véve bizottságunk részéről a Vagyonügynökségről szóló törvénytervezet megvitatását és a vita alapján annak elfogadását ajánlom. Befejezésül tolmácsolnom kell még egy rövid javaslatot. Miután ez a törvény is - akárcsak a vállalati, a társasági, az átalakulási törvény — csupán egy átmeneti stádium szükséges intézménye, nem jelenti, nem jelentheti a tulaj donreform véghez vitelét. Az átmenet azonban nem húzódhat büntetlenül a végtelenségig. Azonkívül őszre — megítélésünk szerint — a tulajdontörvény megalkotásához minden objektív és szubjektív feltétel létrehozható. Ezért bizottságunk egy erre vonatkozó országgyűlési határozat meghozatalát indítványozza. Szövegét képviselőtársaink szintén kézI hez kapták. Köszönet a figyelmükért. (Taps.)