Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-74
6163 Az Országgyűlés 74. ülése 1990. január 24-én, szerdán 6164 Kérdem a beterjesztő államtitkár urat, lehetséges-e, hogy a Kormány visszavonja az egyik alternatívát. DR. GÁL ZOLTÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Azt hiszem, hogy nem lenne szerencsés, ha én most itt improvizálnék az egyébként megítélésünk szerint mind a két komoly tervezet ügyében. Ha a képviselőház vállalja, hogy valóban öt perc szünetet tart, és a Jogi Bizottság valóban öt perc alatt — és én azt hiszem, ezalatt el tudjuk intézni a dolgot —, akkor talán megalapozottabb javaslatot lehetne tenni. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Azt javasolom, hogy tartsunk szünetet, üljön össáe a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság. Nem lehet ezt másként eldönteni, mint úgy, hogy a bizottság újra fogja ezt vizsgálni. Szabó Kálmán képviselőtársunké a szó. DR. SZABÓ KÁLMÁN: Rövid szót. Zölddel kérem visszajelezni. Jó, rendben. Tisztelt Képviselőtársaim! Már voltunk ilyen helyzetben nemcsak egy alkalommal, hanem más alkalommal is. Emlékeznek rá, amikor sikerrel azt kértem, hogy próbáljon az a csapat, amelyik kevesebb igen szavazatot adott le, átállni a másikhoz. Azt javasolom, hogy a B-sek álljanak át az A-sra, és még egyszer próbáljuk meg a szavazást. (Derültség, taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szünetet rendelek el. Ez idő alatt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a honvédelmi bizottság üljön össze, és ha lehetséges, terjesszen elő egy kompromisszumos javaslatot. A bizottságok a főemelet 37—38-as teremben tartsanak ülést.) (Szünet: 15.30 órától - 16.14 óráig - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az illetékes két bizottság úgy foglalt állást, hogy a javasolt kérdésben a döntéshozatalra holnap reggel kerüljön sor. (Helyeslés.) Ezért a törvényjavaslat tárgyalását holnap reggelre napolom el. Most a következő napirendi pontra térünk át: az állami vállalatokra bízott vagyonának védelméről, a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. (Roszik Gábor szólásra jelentkezik.) Ügyrendi kérdésben van véleménye Roszik Gábor képviselőtársunknak, vagy valami másban? ROSZIK GÁBOR: Ügyrendi kérdésben. ELNÖK: Öné a szó. ROSZIK GÁBOR: Köszönöm szépen. Az előbb szólásra jelentkeztem, mivel az államtitkár úr egy kérdést tett fel nekem és erre akartam válaszolni. Most csak ezt mondhatom, mert így ügyrendi kérdés. ELNÖK: Köszönöm. Holnap folytatjuk, nem a napirend vitáját, hanem a döntését, de természetesen a döntés előtt önnek joga van, sőt bizonyos kötelezettsége is választ adni. Kérem, hogy reggel még egyszer jelentkezzen. Ilyeténképpen áttérünk a következő napirendi pontunkra, mint ahogyan mondottam, az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről, a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvényjavaslatok megtárgyalására. (Mozgás.) Kérdem, van valami gond, hogy üyen zúgást hallok? (Mozgás.) Nincs? (Nincs ) A beterjesztett törvényjavaslatokat megküldtem képviselőtársaimnak. Azt javaslom, hogy a két törvényjavaslatot egy vitában, de külön-külön határozva tárgyaljuk meg. Kérem, hogy szavazzunk erről. (Megtörténik. - Igen: 226 - nem: 2 - tartózkodott: 6.) Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Dr. Martonyi János kormánybiztosé, a vagyonvédelmi törvényjavaslat beterjesztőjéé a szó. DR. MARTONYI JÁNOS kormánybiztos: Tisztelt Országgyűlés! Az állam vállalatokra bízott vagyonának a védelméről szóló törvény az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvénnyel együtt a tulajdonviszonyok átfogó átalakításának, a tulajdon államtalanításának, privatizációjának nagyon fontos állomását jelenti. E tulajdonviszonyok átfogó és gyökeres átalakítása alapfeltétele nemcsak egy hatékonyabb, eredményesebb gazdaság megteremtésének, hanem a valóságos politikai demokrácia kialakításának, a magyar társadalom politikai-erkölcsi megújulásának is. Hosszabb távon ezért a tulajdoni rendszer egészét át kell alakítanunk és a gazdaság versenyszférájában az egyéni és társult magántulajdont meghatározó szerephez kell juttatnunk. Ez előreláthatóan hosszabb tulajdonváltási, privatizációs folyamatot igényel, amelynek feltételei és keretei nem valósíthatók meg egyetlen varázsütésre, egy elméletileg kigondolt, elképzelt tulajdonreform-modell azonnali bevezetésével. Ez a Kormány és ez a törvényhozás nincs abban a helyzetben, hogy a tulajdonlásnak és ezen belül az állami vállalatokra bízott tulajdon államtalanítási politikájának egész rendszerére, annak minden elemére nézve a jövőt meghatározó átfogó döntéseket hozzon. Az azonban, éppen a jövő érdekében feltétlenül szükséges és egyben lehetséges, hogy megtegyük azokat az azonnali lépéseket, amelyek e folyamat erőteljes megindítását és főként sikeres továbbvitelét biztosítják. E lépések célja, hogy egyrészt gondoskodjunk a veszélyeztetett nemzeti, állami vagyon megóvásáról, másrészt megteremtsük a hosszú távú államtalanítási politika megvalósításának minimális szervezeti feltételeit. Mindezzel tegyük lehetővé, hogy az általános választások után az új törvényhozás és az új Kormány sikerrel folytathassa a tulajdonviszonyok radikális átalakítását.
