Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-74
6157 Az Országgyűlés 74. ülése 1990. január 24-én, szerdán 6158 Egy órás ebédszünetet tartunk, találkozzunk 14 óra 15 perckor. A mezőgazdasági bizottság az agrárszektorral együtt tartja ülését. (Szünet: 13.12 -15.00 - Elnök: Horváth Lajos) DR. GÁL ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Ugy érzem, hogy a vitát meghallgatva rövid lesz a hozzászólásom, bár teljes mértékben zavarban vagyok. Jogom van-e egyáltalán önök előtt szólni? Tamás Gáspár Miklós ugyanis két és fél államférfiről beszélt, gondolom a miniszterelnököt és a volt belügyminisztert értette államférfiak alatt, ebből következően a fél én vagyok. (Derültség.) Nem tudom, hogy a magyar Országgyűlés előtt egy félember megszólalhat-e, de mi államapparátusbeliek az elmúlt napokban elég sok támadást kaptunk ahhoz, hogy vastag legyen a bőrünk, és tudjuk azért valahogy mégis csinálni a dolgunkat. Ha megengedik, néhány gondolatot e megjegyzés ellenére elmondanék. Az egyik, amit érintenék, az általános vitában viszszatért az a gondolat, amelyet tegnap Németh Miklós és Horváth István is kifejtett, hogy folyik-e támadás az államapparátus ellen, folyik-e az államapparátus szétzilálása. Az elhangzott nyilatkozatok szerint nem folyik. Én felelősséggel tudom mondani — s most eltekintenék a Belügyminisztérium ügyétől, csak a tanácsapparátusra utalnék, amellyel mi kapcsolatban vagyunk — hogy igenis folyik. Az államapparátus fél, nem képes emiatt tisztességesen végezni a dolgát. Gondolják végig, hogy ez a választások szempontjából mit jelent. Ez az egyik, amelyről szólni akartam, a másik az, itt szó esett arról, hogy az ellenzék támogatja a Kormányt és azokat az intézményeket, amelyek még működnek. Én ezt némi kétkedéssel fogadom, tudniillik az történt ezzel a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyűlés egyik képviselője ismereteket szerzett arról, hogy állítólag törvénysértés folyik a Belügyminisztériumban. A magyar Országgyűlés képviselője nem ide jött önök elé ezzel a problémával, nem a miniszterelnököt kereste meg, akit egyébként támogatásáról biztosított hozzászólásában, hanem megkereste a Fekete Doboz nevezetű társaságot, s ezek valószínűleg tudtával illetéktelen és jogsértő módon dokumentumokat szereztek. Természetesen ennek tényét csak az arra illetékes szerv állapíthatja meg, ennek a gyanúja mindenesetre fennáll. ügy vélem, ezek után feltehető a kérdés, hogy van-e bizalom a meglevő intézményekben. Ugy gondolom, ez az esemény is alapot ad arra a következtetésre, hogy a meglevő állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek, márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek. A másik dolog, amit ennek kapcsán megemlítenék, az ügy megítélése. Ez az Országgyűlés, s itt azt hiszem mindenki, aki tagja ennek az Országgyűlésnek, fel akarja számolni azokat a törvénytelenségeket, amelyek a múltban történtek, és egy olyan intézményrendszert akar létrehozni, amely lehetetlenné teszi ezeket. Ugyanakkor némi indulat elragad egyeseket a tekintetben hogy prejudikálnak eseményeket, törvénysértésről, alkotmánysértésről beszélnek akkor, amikor az arra hivatott szervek ezt még jogerősen nem állapították meg. Arra kérnék mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét, amely megillet minden magyar állampolgárt, s amelynek maximális érvényesítéséért mindent meg kell tennünk, adjuk meg az államapparátusnak is. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni az általános vitához. Elhangzott két módosító javaslat Tamás Gáspár Miklós részéről. Ezt a jogi bizottság megvitatta, erről önöket tájékoztatni fogja. Szeretném jelenteni, hogy a Kormány a jogi és a honvédelmi bizottság álláspontjával ért egyet. Ez a két módosító javaslat egyrészt az úgynevezett különleges eszköz alkalmazásának feltételeire vonatkozott, másrészt pedig arra, hogy a rendőrség is alkalmazhasson ilyeneket. Ez utóbbit illetően jegyezném csak meg, hogy a bűnözés jelenlegi helyzete feltétlenül szükségessé teszi, hogy körülhatárolt módon, azokkal a garanciákkal, amelyeket a törvény tartalmaz, ilyen eszközöket biztosítunk. Kérem, ezt támogatni szíveskedjenek. Befejezésül megjegyzem hogy ezzel a rövid, néhány szakaszos törvénnyel egy jelentős lépés történhet a jogállamiság kiépítése felé. Ennek eredménye egy olyan területen jelenik meg, amely eddig el volt rejtve a társadalom elől, s ez odavezetett hogy a társadalom szemben állt ezzel a szervezettel. Márpedig úgy vélem, a magyar társadalomnak, a magyar államnak szüksége van olyan szervezetekre, amelyek a kormányzati munkát segítik, s megvédik az alkotmányos rendet. Mint ahogy említettem, a Kormány kész arra, hogy egy átfogó törvényjavaslatot nyújtson be a tisztelt Parlamentnek, hogy minél hamarabb megteremtődjék a jogállami alapje e tevékenységnek is. Ha önök elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot — ismételten hangsúlyoznám — ez irányba jelentős lépéseket tehetünk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: A bizottságok nevében dr. Kereszti Csabának adok szót. DR. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament! A félreértések elkerülése végett, szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat arról, hogy a tegnapi nap folyamán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a honvédelmi bizottság a Kormány törvényjavaslatát megtárgyalta, a bizottság kifejtette a véleményét, s a Kormány azt elfogadta, és így született meg az a törvényjavaslat, amelyik az 533. számot viseli. Következésképpen a bizottsági vélemények is megtalálhatók ebben az 533. számú szövegben, illetve jelentésben. Ezért fordulhatott elő az, hogy külön bizottsági vélemény ehhez nem született, annak ellenére: hogy a törvényjavaslathoz számtalan képviselői indítvány is érkezett. Tulajdonképpen két olyan konkrét módosító indítvány hangzott el — Tamás
