Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-65
5430 Az Országgyűlés 65. ülése, 1989. november 21-én, kedden 5431 meg, hogy az átlaglétszám 12 600 fő, a várható jövedelmi szint mindössze 3—4 százalékos fejlődésű, ugyanakkor a teljesítmény 5—7 százalékkal nőtt. Az egyre szaporodó tehertételeink közül szintén szeretnék egyet megemlíteni, ugyancsak borsodi példán, egyben javasolnám, hogy a kormányzat előterjesztést tegyen a kérdés megnyugtató megoldása szempontjából. A rehabilitált dolgozók száma egyre nő. A borsodi bányászatban eléri a 12 százalékot, közel 1300 fő. A rehabilitáltak döntő többsége keresetkiegészítésben részesül, így magas jövedelmi szintre tesznek szert, gyakorlatilag jelenléti díjért. A megoldás a nyugdíjazással, vagy a munkaképesség csökkenésével arányos, az inflációt követő járadék bevezetésével történhet. Tévedés ne essék: a javasolt intézkedés nem antihumánus, mert elbocsátás esetén a rehabilitáltak a munkanélküli segélyen keresztül juthatnak jövedelemhez. Visszatérve a gazdasági kondíciókhoz, a bányák költségeinek csökkentésére törekedve, a jövőt szolgáló termelés előkészítést erőteljesen visszafogták, ami termelési kapacitások gyors csökkenését eredményezi. Ez egyre növekvő szénhiányhoz vezet, az eladósodási spirál üteme gyorsul, bekövetkezik a teljes termelési és pénzügyi ellehetetlenülés. Ennek elkerülésére egyetlen, a Kormány által már korábban kinyilvánított szándékot kell figyelembe venni. Nevezetesen a hazai széntermelés gazdaságosságának költséghatárát az alternatív energiahordozók behozatal ráfordításai alapján kell meghatározni. Ma az energetikai szenek tényleges határköltsége 130 Ft Gigajouleként, a háztartási szenek határköltsége meghaladja a 200 Ft/Gigajoul értéket. Ennek megfelelően 25—30 százalékos termelői áremelést alapoz meg a Kormány által elfogadott árelv. A kérdés külön vizsgálatára a Kormány külföldi szakértői intézetet kért fel. Előzetes információk szerint az általukjavasolt értékek meghaladják a 30 százalékot. A javasolt értékek ma már alig tartalmaznak reáláremelést, minthogy számos tényező, kormánydöntés, illetve árnövekedés a szénbányászat termelési költségeit növelte. Hogy itt is egy plasztikus példát említsek: az évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt történt bányászkodás napjainkban megjelenő, a föld felszínén jelentkező, vagy az érintett területeken lévő objektumokra ható bányakárok kihatásainak termelési költségre történő elszámolási kötelezettsége iparági szinten egymilliárd forintnyi többlet évente. A bányavállalatok pénzügyi stabilitását megteremtő döntés egy indokolt racionális szerkezetátalakítási folyamatot megalapozhat, elősegíthet. Ezt tisztelettel kérjük. Végezetül szeretném kijelenteni, hogy a bányásztársadalom összességében érettebbnek, méltóbbnak, megfontoltabbnak tartja önmagát mintsem, hogy az utcán próbálja meg az őt érintő kérdéseket megoldani. A bányák működési feltételeinek biztosítása esetén értékteremtő munkával az ország számára szükséges energiahordozót kívánja a felszínre tisztességesen kihozni. A Kormányt arra kérem, felvetéseimre ne reflex-szerűen most válaszoljon, hanem kellő átgondolás után, a költségvetés, valamint a szabályzók végleges kialakítása során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésnapi munkánk befejezése előtt egy javaslatot kell előterjesztenem. A személyi javaslatok körében még ma döntenünk kell az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítéséről. A döntést az sürgeti, hogy ennek a bizottságnak a feladata a vasárnap sorrakerülő népszavazás törvényességéről való gondoskodás. Ezért tehát munkáját minél előbb, a törvény által megkívánt létszámban kell megkezdenie. A népszavazásról szóló törvény szerint a népszavazás lebonyolításában, eredményének megállapítására a képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A választási törvény azonban, amely az Országos Választási Bizottság kiegészítéséről is szól, s ezt a jogot az országos listán jelöltet állító pártokra ruházza át, értelemszerűen a népszavazás során nem alkalmazható. Ezért szükséges, hogy e törvényt a megalkotó Országgyűlés — a törvény erre vonatkozó rendelkezését — értelmezze, s ennek alapján tegye lehetővé az Országos Választási Bizottság legalább 9 főre való kiegészítését. Ez egyébként feltétele feladatai ellátásának. A törvény értelmezésére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta és szavazattöbbséggel az értelmezéssel egyetértett. Az elvi állásfoglalást képviselőtársaim közt szétosztattam, a száma 394-es. Az állásfoglalás lényege, hogy a választási törvény analógiájaként a jelöltet állító pártnak a népszavazás esetében azokat a pártokat tekinti, amelyek a népszavazásban érintettek. Ennek alapján az Országos Választási Bizottságba a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, s a Magyar Szocialista Párt kaphat delegálási jogot. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: egyetért-e a törvénynek az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezése javasolt kiegészítésével? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom: az Országgyűlés 232 egyetértő, 17 ellenző és 15 tartózkodó szavazattal a javasolt törvényértelmezéssel egyetértett. Tisztelt Országgyűlés! Mai munkánkat elvégeztük. Holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat. Maradt azonban néhány bejelenteni valóm. Az agrárszektor szerda reggel 8 órakor, a fszt. 6-os számú tanácskozó termében tart ülést — ez az l-es kapunál van. A szakszervezeti csoport reggel 8 órakor a főemelet 64-es számú teremben tart ülést; a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportja az első szünetben a kongresszusi teremben tart ülést. Az ülést bezárom. Jó utat, jó pihenést kívánok mindenkinek. (17.57.)
