Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-73
6059 Az Országgyűlés 73. ülése 1990. január 23-án, kedden 6060 ság helyettes elnöke nyilatkozzon abban a kérdésben; az Alkotmány ilyen értelmű módosítása — a népszavazás eredményét is figyelembe véve — törvénybe ütköző, illetve alkotmányellenes volna-e vagy sem. Javaslom, hogy hallgassuk meg az Alkotmánybíróság helyettes elnökét. Sólyom Lászlót illeti a szó. DR. SÓLYOM LÁSZLÓ: Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság még az ülésszak ideje alatt nyilatkozni fog ebben a kérdésben. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az indítványról a továbbiakban nem kell döntenünk. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Karvalits Ferenc képviselőtársunk indítványa feltételesen kapcsolódott Király Zoltán és Raffay Ernő képviselők indítványához, ezért erről szintén nem kell döntenünk — visszavontnak tekintendő. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Debreczeni József képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be a 19/1989-es valamint a 20/ 1989-es országgyűlési határozatok módosítására. Mivel a két indítványa egymással összefügg, javaslom, hogy az Országgyűlés együttesen döntsön napirendre tűzésükről. Az Országgyűlés fenti számú két határozata az internáltak és kitelepítettek erkölcsi-politikai rehabilitálásukról, továbbá az anyagi kártalanításukról szóló törvényjavaslat benyújtásának szükségességéről szól. A képviselői indítvány az érintettek körének kiszélesítését javasolja a recski kényszermunkásokkal, a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltakkal, valamint a szovjet bíróságok által elítélt magyar állampolgárokkal. Az indítvány napirendre tűzésével a jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság egyetért. Kérdezem Debreczeni Józsefet, kíván-e szólni, önt illeti a szó. DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetlen mondatot engedjenek csak meg. Olyan emberek tízezreiről van szó, akiket igazságtalan, jogtalan ítéletek alapján vagy egyáltalán ítéletek hiányában iszonyatos szenvedésekre kárhoztattak éveken keresztül. Azt hiszem, nem vagyunk abban az erkölcsi helyzetben, hogy megtehessük, hogy egyáltalán ne is foglalkozzunk az ügyükkel, tehát mindenképpen kérem, tűzzük napirendre a kérdést. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Debreczeni József képviselőtársunk sürgősséget nem kért, tehát az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben, illetve az ő javaslatuk alapján én is javasolom, hogy az indítványt az Országgyűlés a februári ülésszakon tűzze napirendre. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést egyetért-e ezzel? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványnak a februári ülésszakon történő tárgyalásával egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Marx Gyula képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be egy általános jóvátételi törvény megalkotására. Indítványa bizonyos mértékig összefügg a dr. Debreczeni József által javasoltakkal, bár annál szélesebb körű és átfogóbb, törvényi szintű szabályozást sürget. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy az Országgyűlés októberi ülésszakán kötelezte a Kormányt, hogy az internáltak és kitelepítettek anyagi kártalanításának rendezéséről törvényt terjesszen elő. Dr. Marx Gyula képviselőtársunk e törvényalkotó munka meggyorsítását, a kártalanításra jogosultak körének kibővítését és az érdekeltek bevonásával történő előkészítését indítványozza. E szerint már a februári ülésszakon a törvényjavaslat elveiről, irányairól, előkészítéséről dönteni kellene az Országgyűlésnek. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén az Igazságügyi Minisztérium és az ÁBMH jelenlévő képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a februári ülésszakra megpróbálják a törvény tervezetét előkészíteni és azt benyújtják. Marx Gyula képviselőtársunk ezzel egyetértett. Sebők János képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott állami vezető kijelöléséről szóló országgyűlési határozat meghozatalára. Az indítvány napirendre tűzését a külügyi, valamint a honvédelmi bizottság támogatja. Kérdezem Sebők János képviselőtársamat, kíván-e szólni? (Nem.) Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok véleménye alapján magam is javaslom, hogy az indítványt a februári ülésszakon tárgyalja meg és tűzze napirendre. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést egyetért-e ezzel? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Sebők János képviselő indítványának a februári ülésszakon történő tárgyalásával egyetért. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy dr. Márton János mindkét benyújtott indítványával kapcsolatban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén az a megállapodás született, hogy az indítványok további pontosításra szorulnak. Márton János azokat a februári ülésszakra terjeszti elő. Bejelentem, hogy dr. Balogh Gábor képviselőtársunk január 19-én önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelyben az általános forgalmi adóról szóló törvény újbóli napirendre tűzését, közelebbről a törvény mellékletének kiegészítését javasolta. A Házszabály szerint az indítványt 30 nappal, indokolt esetben 8 nappal az ülésszak előtt kell benyújtani. Az önálló indítvány a határidőn túl érkezett, így azt a Házszabály alapján a februári ülésszakra benyújtott javaslatnak kell tekintenem. Az indítványt egyébként addig is kiadom a reform ad hoc bizottságnak, véleményt kérve, hogy javasolja-e vagy sem napirendre tűzését. Tisztelt Országgyűlés! A novemberi és decemberi ülésszakunkon nem kerülhetett sor interpellációk megtárgyalására, s azóta újabbak is érkeztek. Fenntartva korábban elmondott javaslatomat, kérem jegy-