Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-72
6023 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6024 El kell mondanom, hogy a nemzetiségi szövetségek képviselőivel egyeztettük ezeket az elképzeléseket, és ezen egyeztetés alapján egyértelművé vált, hogy számukra az első lehetőségként említett változat elfogadhatatlan, elfogadható megoldásnak csak azt tartják, hogy ha az alkotmány módosítására és a nemzetiségi képviseletnek az intézményes megteremtésére kerül sor. Ennél a megoldási lehetőségnél viszont figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkotmány módosítására és a képviseleti rendszerre vonatkozó szabályozásnak a kidolgozására nagyon törékeny politikai konszenzus részeként került sor. És ezért a kormány nincs abban a helyzetben, hogy az akkori konszenzust létrehozó partnerek kihagyásával, tehát a politikai érdekegyeztető tárgyalásokon résztvett pártok véleményének a kikérése nélkül ebben az ügyen kezdeményezést tegyen. Tehát indokolt újra tárgyalást kezdeményeznünk ez ügyben az érdekelt pártokkal, valamint a nemzetiségi szövetségeknek a bevonásával is. Hogy ha ezekre a tárgyalásokra sor kerül és egyetértésre tudunk jutni, akkor az egyeztető tárgyalások eredményéről az Országgyűlés, a kormány nevében én az 1990 januári ülésszakon tudom önöket tájékoztatni, és az esetleg elfogadható javaslatot ide, önök elé beterjeszteni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, szíveskedjenek ezt tudomásul venni, és egyetértésüket adni ahhoz, hogy ezeket a tárgyalásokat lefolytassuk. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni? Juhász Ferenc, Budapest, 62-es választókörzetének képviselője kíván szólni. JUHÁSZ FERENC: Tisztelt Ház! Én voltam az egyik képviselő, aki törvénymódosító javaslatot adtam be a választói törvény módosításakor, akkor többen naivitással bíráltak, szakemberek is, akik kidolgozták a kerekasztal tárgyalások során ezeket a módosításokat, s a sajtó egyes képviselői is. Hogy mégis volt igazság az indítványomban, azt az mutatja, hogy azóta is széles körben foglalkoznak vele, s örülök, hogy Horváth István belügyminiszter úr elmondta ezeket a javaslatokat. Én a magam részéről osztom a nemzetiségi szövetségek véleményét a 2-es variációt, — az alkotmány módosítás formát — választom magam is. Kérem, hogy ezt vizsgáljuk meg alaposan a januári Országgyűlésen. Szerintem is ez garantál megoldást. Igenis vállaljuk fel, — nem akarok itt az elmúlt napok tragikus eseményeire utalni - azt, hogy legyen helye ebben a parlamentben hivatalból a nemzetiségek képviselőinek. Ugyanakkor egyetlen dologban hiányérzetem van. Az indítványom — a leírt és a bizottság által először elfogadott indítványom — második részében én kezdeményeztem az egyházak képviselőinek jelenlétét is. Erre nem tért ki a miniszter úr válasza, kérem, hogy erre is adjon választ. Tehát a szóbeli tájékoztató alapján én a második variációt támogatom. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Ugy látom, hogy nem. Kérem akkor a miniszter urat a válaszadásra. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: Tisztelt Képviselőházó Az egyházak az ügyben nyilatkoztak, és nem tartanak igényt arra, hogy a parlamenti képviseletükről ilyen módon szülessék intézményes gondoskodás. Tehát a javaslatunk ezért nem tartalmaz ezzel kapcsolatban elképzeléseket. Meg kell hogy mondjam: Juhász képviselő úr indítványa szakmai körökben is egyébként teljes politikai tetszéssel találkozott. A kifogás pusztán az akkori állapotnak megfelelő alkotmányjogi észrevételen alapult, hogy ez a képviselőválasztásokra vonatkozó elvvel akkor nincs összhangban. A módosítás — kétségtelen — azzal az eredménnyel jár, hogy a nemzetiségek Magyarországon egy ilyen szisztémával tulajdonképpen két csatornán is tudnak a Parlamentbe majdan képviselőt juttatni. Egyrészt a lakóhelyükön szavazva a pártelvűség alapján adnak szavazatot és választanak képviselőt, másrészt pedig külön a nemzetiségi létjoguk alapján. Ugy gondolom azonban, hogy tulajdonképpen ez a megoldás nemcsak hogy nem kifogásolható, hanem helyeselhető lesz azon elv alapján, hogy a nemzetiségek, mint kisebbségek az egyenjogúságuk érvényesülése érdekében nem baj, ha ilyen tekintetben több joggal, többletjoggal is rendelkeznek. Úgyhogy a kérdés megoldható lesz. ELNÖK: Jó. Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, értsenek egyet azzal, hogy a kormányt azzal bízzuk meg, hogy a szükséges politikai egyeztető tárgyalásokat folytassa le, és a tárgyalások eredményének a függvényében a januári ülésszakra az egyik, vagy mindkét változatot a Parlament elé terjessze be. Egyetértenek ezzel képviselőtársaim? (Igen.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! November 26-án érvényesen lezajlott az országos népszavazás négy kérdésben. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény értelmében a népszavazás eredményét az Országgyűlés határozatban közli. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elkészítette az erre vonatkozó határozat-tervezetet, amelyet 474. számú jelentésben kiosztottunk. A választójogi törvény értelmében a belügyminiszter beszámol az Országgyűlésnek a népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról. A beszámolót, amelyet a belügyminiszter írásban készített el, szintén megküldtük korábban képviselőtársaimnak. Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményéről az Országgyűlést levélben tájékoztatta, amelyet szintén kiosztattam képviselőtársaim között. Nekünk a határozatot a belügyminiszter beszámolójáról és a választás eredményéről kell hoznunk.
