Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-72
6019 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6020 szerek közösségi használata, a felhasználás társadalmi nyilvánossága, végül pedig az eredmények értékelése meghívott, felkért szakértőkkel. A költségvetési forrásból való igény — ahogy itt már ma elhangzott - 1990-ben 1160 millió forint. Ehhez jön még az eredetileg is a MUFA-ból származó 170 millió forint műszerbeszerzésre. Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy az OTKA alapításától kezdve részesedett már MUF A-ból. Folyamatban levő kutatásokról van tehát szó, ezek kereken 1000 témát érintenek, melyeken 4500 kutató, egyetemi oktató dolgozik. Dr. Békési László pénzügyminiszter úr az állami költségvetés mai vitájában úgy nyilatkozott, hogy az MTA elnökének tett ígéret dacára a kormány jövőre nem tudja finanszírozni, ennek nincs fedezete. Arra a javaslatomra, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból ezt 1990-re biztosítjuk, de ennek a visszapótlása is aktuális lesz 1991-ben, nem válaszolt. Erre nem tért ki — garanciát ezek szerint nem tud adni. Megalázó kényszerhelyzetben van tehát a tudomány, amikor azt kéri, hogy kivételesen járuljunk hozzá: ezt az 1160 millió forintot a MUF A-ból biztosítsák 1990-ben. A tudományos közvélemény ugyanakkor támogatja és igényli az OTKA fenntartását. Láng István, az OTKA elnöke személyesen írt levelet minden képviselőnek, amelyben kéri ennek törvényi szabályozását a következő időszakra. Meg kell mondanom: hasonló helyzetben van a felsőoktatási fejlesztési alap is. Ezért kérem a kormányt, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter is készítsen törvénytervezetet, hogy arról az Országgyűlés tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottsága a kulturális bizottsággal együtt, vita után, véleményt formálhasson. Tisztelt Képviselőtársaim! A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ezt a javaslatomat támogatja. A tegnap általam mondott és kért visszapótlási garanciával egyetért, és a Felsőoktatási Fejlesztési Alap törvénybeni meghatározását örömmel üdvözli. Megggyőződésem, hogy a tudományos dolgozók mindkét szakszervezete, amikor elfogadja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-re nyújtott és ismételt segítséget, úgy támogatni fogja annak visszafizetését is a következő évben. Remélem, hogy ez a javaslatom az önök egyetértésével is találkozik, és a törvényalkotási indítványt szavazatukkal megerősítik. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Többen már nem kértek szót, ezért megkérdezem a beterjesztőt, dr. Geleji Frigyest, kíván-e válaszolni? DR. GELEJI FRIGYES: Nem. Köszönöm szépen. ELNÖK: Igen következik a határozathozatal. Egyetlen megjegyzést hadd tegyek: dr. Biacs Péter javaslatát elkülönülten kell kezelni, mint egy törvényalkotást javasoló előterjesztést. Ez természetesen nem most döntendő el, hanem majd annak a törvényjavaslatnak a vitájában, illetőleg határozathozatalában. HATÁROZATHOZATAL Először a törvényjavaslat változatairól kell döntenünk. A törvényjavaslat 4. §-a és 12. §-a önmagában is alternatív javaslat, vagy az egyiknek, vagy a másiknak az elfogadását ajánlja az előterjesztő. A lényeg, hogy az alternatívák eltérő módon javasolják az Országos Tudományos Kutatási Alap képzéséhez való hozzájárulást. A törvényjavaslat indoklása az egyik és a másik változat előnyeit, illetve hátrányait is. A tudománypolitikai és műszaki fejlesztési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a 12. § elfogadását támogatja. Ezért először ezt teszem fel szavazásra. Kérdezem a Tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat 12. §-ában foglaltakat? Kérem, szavazzanak erről! (Megtörénik.) Az Országgyűlés a törvényjavaslat 12. §-ában foglalt javaslatot fogadta el. (Igen: 200; nem: 9; tartózkodott: 32.) Ezek után megkérdezem a Tisztelt Országgyűlést: a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott változattal együtt elfogadja-e? Kérem, szavazzunk erről! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 207 egyetértő, 12 ellenző és 22 tartózkodó szavazattal a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta. Most rátérünk következő napirendi pontunkra: a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A beterjesztett törvényjavaslatot korábban megküldtem képviselőtársaimnak és most rögtön át is adom a szót a beterjesztőnek, Derzsi András közlekedési, hírközlési és építési miniszternek. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! önök pontosan egy éve, tavaly decemberben döntöttek az új tárca létrehozása kapcsán a Magyar Posta államigazgatási jogkörének megszüntetéséről. A parlament döntésének és az azóta folyó minisztériumi és vállalati munkának kettős célja volt. Egyrészt, hogy a többszörösen monopol helyzetben levő hatóságból a postai tevékenységek lehető legtöbb területén versenyhelyzetben levő szolgáltató váljék; másrészt, hogy gyors kitörési lehetőséget találjunk az Európában szinte példa nélkül álló, a gazdaság egészét és a lakosság döntő többségét sújtó kritikus telefonhelyzetből. E célok megvalósításához megfelelő környezetet csak egy erre a logikára épülő, teljes körű törvényi szabályozás adhat. Ennek keretében le kell bontani a felesleges állami beavatkozások körét, segíteni kell a szolgáltatás fejlesztése érdekében szükséges piacépítést. Egyidejűleg viszont meg kell erősíteni a nemzeti és közösségi értékeket és érdekeket védő jogi garanciákat. Az összetett gazdasági és műszaki-technikai kérdéseknek itt tehát fontos, - elsősorban a tájékoztatás szabadságát érintő — politikai összefüggései is vannak. Ez utóbbiakról az előkészítés alatt álló sajtótörvény hivatott majd rendelkezni. Ezeknek a feltételeknek tehát csak egy teljesen új, korszerű szemléletű,
