Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-72
6001 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6002 cius 25-e volt. Az első időponttal súlyt kívántunk adni annak a felfogásunknak, hogy mi fontosnak tartjuk a választások előrehozását. Március 25-e javaslatával meg akartuk akadályozni azt, hogy nemzeti ünnepünk pártválasztási versengés tárgya legyen. A meghatározó pártok többségének, valamint a kormány érveinek hallatán többségi alapon elfogadjuk a március végi időpontot. A Szocialista Párt parlamenti csoportja március 25-ét javasolja a választás időpontjául. Támogatjuk tehát azt az elnöki indítványt, hogy az Országgyűlés március 16-val oszlassa fel magát. Tisztelt Ház! Ha a legújabbkori történelmünket vizsgáljuk, több példát találunk a Parlament különböző okok miatti feloszlatására. Ezek közös nevezője a politikai válság miatti kormányzati cselekvőképtelenség. A mi esetünkben most nem erről van szó, hiszen a kormány a nemzet érdekeinek elkötelezett, feladatai ellátására alkalmas, és a Parlament is működőképes. Az ok tehát más, mégpedig a rendkívüli helyzet, és az ebből következő rendkívüli megoldás. Véleményünk szerint ebben a helyzetben a választások előrehozása szolgálja a nemzet érdekeit, s mi ezt tartjuk elsődlegesnek. A Parlamenttől azt kérjük, hogy az átmenet még rá váró törvénykezési feladatait az eddig tapasztalt történelmi felelősséggel végezze. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzott korrekciókkal az írásban benyújtott indítványt vitassa meg, döntésénél az elhangzott érveket vegye figyelembe. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) Köszönöm szépen. ELNÖK: Sasvári Józsefnek adom meg a szót, a független képviselőcsoport képviselőjének. SASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Sok képviselőtársunkban vetődött fel az a gondolat, hogy milyen címet, illetve milyen fogalmat használjunk akkor, amikor azt kell eldöntenünk, tovább csináljuk-e az eredeti mandátumig dolgainkat, vagy rövidítünk. Terjesen mindegy a szóhasználat, most már tisztázódott, hogy azt kell használnunk, ami az alkotmányban van, tehát a feloszlás fogalmát. Erről a parlamentről nem a szóhasználat, hanem a történelem fogja kimondani az értékítéletet, teljesen függetlenül attól, hogy a sajtó ma délután vagy holnap reggel mit fog írni, különféle szervezetek mit fognak mondani. A független képviselők csoportja hosszú vívódás, nehéz körülmények között alakult meg, példát mutatva arról, hogy lehet másképp is tisztességesen dolgozni a parlamentben, adott esetben tisztességtelen eszközökkel szemben. Ez a csoport mértéktartásról tett tanulságot eddigi működése alatt. Véleménye a csoportnak, és az én véleményem is az, hogy a kérdéseket, és ilyen kérdést is, mint a parlament feloszlása, itt, a Ház falain belül kell eldönteni, és nem kell teret engedni olyan újságcikkeknek, mint például egy mai újságban is jelent meg olyan felhívás, hogy az utcán kell eldönteni, hogy a parlament mikor oszlassa fel magát és mikor nem. A független képviselők csoportja december 19-én megtárgyalta Elnök úr indítványát és javaslatát - határozati javaslatát —, és egyetértett azzal. Egy tartózkodással és egy ellenszavazattal támogatja az elnöki előterjesztést, és ezt változatlan formában javasolja a parlamentnek. Fel szeretnénk hívni a köztársasági elnöknek a figyelmét, hogy a választásoknak a második fordulójánál legyen tekintettel olyan helyzetre, hogy a második forduló időtartama ne legyen április elseje. (Derültség.] Egyetértünk azzal a javaslattal is, amit az Elnök úr a pártokkal folytatott tárgyalásiról adott részünkre, és felsorolta még azokat a törvényhozási tárgyakat, melyeket ennek a parlamentnek a békés átmenet érdekében mindenképp el kellene még végeznie. Ezek bizonyos gazdasági, bizonyos politikai témák. Mi a hat törvényjavaslatot gyakorlatilag támogatjuk, és egyetértünk azzal, amit az Elnök úr elénk terjesztett, de szeretnénk még javasolni, kiegészíteni továbbiakkal, nem több feladatot téve a parlamet vállára, hanem fontosnak tartjuk. Ezek: A képviselők jogállásáról szóló törvény. Ennek a parlamentnek kell ezt meghoznia mindenképpen, a következő parlamentre ezt nem bízhatjuk, hogy saját maga sorsát, jogállását ő határozza meg; A másik a közszolgálati törvény. Nem szeretnénk fordított B-listát magunk után hagyni. A harmadik, amit az Elnök úr javasolt, hogy célszerű lenne március 15-én még ünnepi ülés keretén belül egymástól elbúcsúzni. S zerintem és a csoport véleménye szerint is nagyon feltehetnénk a Parlament működésére egy ünnepélyes aktussal a koronát, hogy döntenénk a címer kérdéséről. Köszönöm Elnök Úr! (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Bánffy Györgynek adom meg a szót. BÁNFFY GYÖRGY: Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor öt héttel ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum elnökségének állásfoglalása nyomán beterjesztettem Önök elé ismert javaslatomat, azzal a gondolattal kezdtem, hogy nap nap után tapasztalhatjuk: országunkban mind gazdasági, mind kormányzati területen sok-sok kérdésben válságos helyzet alakult ki. Ma a kormány pénzügyminisztere válság-költségvetésről, krízis-költségvetésről beszélt. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy Magyarországon ezenkívül egy közgondolkodásbeli krízis is van, az emberekben bizonytalanság, a jövő iránt érzett hit olyan krízis-kérdésekkel való megterhelése, amely a gazdasági fellendülésnek is akadályozója. Éppen ezért, a válságos közélet tisztázása érdekében is, tisztelettel megismétlem a javaslatomat, különös tekintettel azokra a szerencsés változásokra, amelyek a javaslat megtétele óta eltelt időben Közép-Európában
