Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-72

5997 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 5998 ELNÖK: Miután az általános vitában több képviselőtársam nem kért szót, ezért az általános vitát lezárom. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, rátérhetünk-e a törvényjavaslat részletes vitájára, vagyis részletes vitára bocsátja-e az Országgyűlés a törvényjavaslatot? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik). Az Országgyűlés a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja. Kérdem, ki kér szót a részletes vitában? Senki! A vitában képviselői módosító javaslatok is elhangzottak. Az ülést a bizottságok munkájának idejére felfüggesztem. A módosító javaslatot kiadom a reformügyi bizottságnak, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak. Ez utóbbinak azért, mert a korábbi képviselői módosító javaslatokat a terv- és költségvetési bizottság bírálta el és készítette el erről jelentését, s terjesztette azt elő. Kérem a bizottságokat, hogy a módosító javaslatokra vonatkozó állásfoglalásukat írásban jutassák el a képviselőknek és kérem a módosítást beterjesztő kéviselőtársainkat, valamint a pénzügyminisztert, hogy vegyenek részt a bizottságok munkájában. Szeretném kérdezni, hol van az apparátustól valaki, aki el tudná mondani nekem, hogy melyik teremben, — hiszen azt megkaptam, hogy a különböző csoportok hol fognak ülést tartani, de hol van szabad terem? (Közben tájékoztatják az elnököt). Bejelentem, hogy a főemelet 66-os számú tanácsteremben ülésezzen a két bizottság. És a következőt szeretném még elmondani, bejelenteni, hogy a függetlenek csoportja a fszt. 6-os, az ellenzéki demokraták csoportja a főemelet 55-ös, az MSZMP a kongresszusi teremben, a Magyar Szocialista Párt a delegációs teremben, és a csoporton kívüliek pedig a főemelet 37-38-as teremben tartanak ülést. Az ülést most a bizottságok munkájának idejére felfüggesztem. (Szünet: 10.34-től 11.26-ig; Elnök: Dr. Fodor István) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A bizottság a fogyasztási adóról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott módosító javaslatokat megtárgyalta és az állásfoglalását elkészítette. Ezt azonban sokszorosítani kell, így körülbelül még egy fél órát kellene várni ahhoz, hogy ezzel a napirendi ponttal tudjuk folytatni munkánkat. Javasolom képviselőtársaimnak: értsenek azzal egyet, hogy hasznosítsuk az időnket és kezdjünk bele más napirendi pontok tárgyalásába. Javaslom, hogy először foglalkozzunk az Országgyűlés megbízatási idejének a megállapításával, és ha ebédig lesz még időnk, akkor a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényt és a posta-törvényjavaslatot vegyük elő. Egyetértenek ezzel képviselőtársaim? (Igen.) (Mivel az elnököt figyelmeztetik arra, hogy sokan még hiányoznak a teremből, megjegyzi:) Gondolom, mire szavazásra kerül a sor, képviselőtársaim visszajönnek. Kezdjük el a tárgyalást. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ülésszakunk egyik legfontosabb teendőjeként foglalkoznunk kell azzal, hogy megbízatásának teljes idejét kitölti-e ez az Országgyűlés, vagy lerövidíti ezt az időszakot. A sarkalatos törvények, a köztársasági elnöki intézményről, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvények elfogadásával, a köztársasági elnök választásának kiírásával az Országgyűlés azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodással, az új Országgyűlés megválasztására megtervezett politikai menetrenddel és elviekben a választások időpontjának előrehozatalával is. A politikai pártokról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvények biztosítják, hogy Magyarország következő Parlamentje a demokrácia klasszikus szabályai szerint, a jogi kereteket és a tényszerű helyzetet illetően többpártrendszerű politikai struktúrában legyen megválasztható. A november 26-án megtartott népszavazás eredménye az Országgyűlés által elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívánatos a politikai menetrend értékelése, a választások célszerű időpontja tekintetében állásfoglalás kialakítása. Ennek szükségességét már jelezte Bánffy György képviselőtársunk egyébként részleteiben ma már túlhaladott indítványa is. Képviselőtársaim előtt ismert, hogy december 8-10 között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak az országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és érdekképviseleti szervek vezetőivel. Mint arról képviselőtársaimat írásban részletesen tájékoztattam: az értékezletsorozat résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Gondosan megvizsgáltuk ennek jogi feltételeit is, erről ugyancsak részletesen tájékoztattam képviselőtársaimat. Most röviden csak arra térnék ki, hogy az alkotmány 28. §-ának 2. bekezdése megbízatásunk lerövidítésére módot ad, és arra is, hogy a felosztás napja lehet az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya, hogy a képviselőtársaimmal lévő országgyűlési határozat-tervezet elfogadása esetén 1990. március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, amelyeknek kitűzésére, figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben előírt 90 napos felkészülési időt, a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult. E megoldással valamennyi törvényi feltételnek eleget teszünk, ugyanakkor a látszatát is elkerüljük annak, hogy ügyvezető parlamentként hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyeket a gazdaság működőképessége, a kormányzás folyamatossága érdekében még meg kell hoznunk. Mindezekre figyelemmel javaslom, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Ennek kimondása esetén egyrészt a választások a társadalom nagyobb ré-