Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-65

5404 Az Országgyűlés 65. ülése, Emellett gyorsított ütemben teremtik meg a piacgazdaság hiányzó intézményeit, például a tőkepiaci intézményeket (mint tőzsde, vagy befektetési alapok, fejlesztési pénzintézetek), a munkaerőpiaci intézményeket (mint a munkaerőgazdálkodás új rendszere, vagy az át- és továbbképzés továbbfejlesztett rendszere), és így tovább. A piaci verseny szabályait törvényszinten kívánjuk a legrövidebb idő alatt meghatározni és megszervezzük a szükséges állami piaci kontrollt is. Versenysemleges gazdasági szabályozást kívánunk érvényesíteni például a támogatások leépítésével, és a tulajdonosi osztalék versenysemleges rendezésével. Ezek a változások, úgy gondoljuk, alapvetően rázzák meg a termelés különböző területeit, felgyorsítják a strukturális szelekciót, kikényszerítik a piaci igényekhez igazodó műszaki beruházási és fejlesztési akciókat, a vállalati gazdálkodás átalakítását. Sok területen a versenyképtelenség-jellemzőkből következően termelés-visszaesésekkel, vállalatok megszűnésével is szembe kell néznünk. A kormányzat a még vállalható gazdasági és szociális konfliktusok szélső határáig kíván elmenni e folyamat gyorsításában. Szeretném jelezni Önöknek, hogy a változás szükségességét a vállalkozói érdekképviseletek és a szakszervezetek is elismerik és megfelelő biztosítékok esetén támogatni is tudják azokat. Másik jelentős gazdaságpolitikai változást eredményezhet, gazdaságunk működésében alapvetően más helyzetet teremthet a sokat emlegetett tulajdonreform gyakorlati kibontakoztatása, amely lényegében a tulajdonosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési-kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akció kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó állami tulajdon olyan működését kívánjuk kialakítani, amelyet a valós gazdasági érdekeltség mozgat, és határoz meg. Sor fog kerülni gazdaságunkban a nagy szerepet játszó, nagy jelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak korszerűsítésére is és törvényszintű szabályozási garanciákat teremtünk a magántulajdon, az egyéni vállalkozók lehetőségeinek szélesítése számára is. Az említett kezdeményezések mellett 1990-ben is tovább folytatjuk a megkezdett és sikerrel kecsegtető kínálatélénkítő, liberalizációs gazdaságpolitikát. A konvertibilis import liberalizálásának kiszélesítése mellett megkezdjük szabadabb, decentralizált devizagazdálkodási rendszer kiépítését, növeljük a rubelelszámolású kereskedelemben résztvevő szervek mozgásterét új finanszírozási konstrukciók kidolgozásával, az inflációs kockázatokat mérlegelve kívánunk lépni az árak és a bérek további liberalizálásában, s az értékpapír-piacok, a tőzsde új lehetőségeket jelentenek a tőkemozgások számára. A vállalkozások élénkítésére javaslataink szerint már 1990-ben sor kerül az adóterhek csökkentésére is, amelyet több lépésben a továbbiakban folytatni kívá39. november 21-én, kedden 5405 nunk. Ez akkor is jelentős változás, ha az adott gazdasági kényszerek mellett nem tudjuk vállalni egy lépésben a vállalkozók által ma széles körben kívánt adómértékeket. A kormányzat a gazdálkodás szabályozó rendszerében deregulációs programot is végrehajt, több ezer jogi és adminisztratív előírás felülvizsgálatával birkózva meg. Szintén újtípusú mozgatóerőként jelenhet meg a gazdasági kibontakozásban, a kívánt gazdasági változások felgyorsításában a külföldi tőke, technológia és menedzsment importja. A működőtőke importját a kormányzat szakértői a realitásokat mérlegelve évi körülbelül félmilliárd dollár nagyságrendben valószínűsítik. Ez nemcsak egyszerűen pótlólagos fejlesztési célú pénzforrást jelent a gazdasági fejlesztés számára, hanem egyben új piaci lehetőségeket és a műszakitermelési vállalatirányítás kultúra továbbfejlesztését is eredményezheti. A működő tőke importja mellett külföldi beruházási hitelekkel is gyorsítani kívánjuk részben infrastruktúránk fejlesztését, részben az ipari modernizációs folyamatot. Talán jelezném, hogy az Európai Beruházási Bank számára az időszerű programjavaslatokat máris átadtuk és egyes Kormányok részéről különböző összegű beruházási hitellehetőségekkel is számolhatunk; a következő években, így már 1990-ben is. Az erőteljes világpiaci nyitás, a piac meghatározó szerepének erősödése, az állami—gazdasági funkciók ezzel kapcsolatos módosulása, a liberalizáció fokozatos kiterjesztése a gazdaságpolitikai program kiemelkedően fontos elemévé teszi a vásárlóerő teljesítményekhez igazodó szabályozását. Ennek érdekében a kapcsolódó bírálatokat is vállalva szigorú költségvetési és monetáris politikát kell érvényesíteni. A pénzügyi irányítás fellazítására széles körű nyomás irányul. Látni kell, hogy annak fellazulása közvetlenül növelné az inflációs nyomást gazdaságunkban. A több lépcsőben megvalósítani tervezett költségvetési reform-elgondolásainkat a tisztelt Képviselők már korábban áttekintették. Az 1990. évi pénzügyi kérdésekről kollégáim fognak részletesen szólni. Szeretnék röviden szólni életszínvonal- és szociálpolitikai törekvéseinkről is 1990-re vonatkozóan. Világos, hogy a következő években a fizetési mérleg és a gazdaság-modernizációs feladatok mellett az előrehaladás csak szerény mértékű lehet az életszínvonal területén. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy gazdasági kibontakozás nem lehetséges megfelelő érdekeltség megteremtése nélkül. A másik oldalon azonban a gazdasági átrendeződési folyamatban óhatatlanul jelentkező foglalkoztatási, szociális gondok kezelésére megfelelő megoldásokat kell kialakítani, a perifériára sodródás veszélyeit el kell hárítani. A kormányzat javaslatai tükrözik, hogy a bér- kereseti rendszer teljes körű liberalizálása felé kívánunk haladni a differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakítása érdekében. A mi körülményeink között ez azonban csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó érdekegyeztetési rendszer, amelyen a szakszervezetekkel és a vállalkozói érdekképviseletekkel már együttműködésben dolgozunk.