Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-65

5404 Az Országgyűlés 65. ülése, Emellett gyorsított ütemben teremtik meg a piacgaz­daság hiányzó intézményeit, például a tőkepiaci intéz­ményeket (mint tőzsde, vagy befektetési alapok, fej­lesztési pénzintézetek), a munkaerőpiaci intézménye­ket (mint a munkaerőgazdálkodás új rendszere, vagy az át- és továbbképzés továbbfejlesztett rendszere), és így tovább. A piaci verseny szabályait törvényszinten kívánjuk a legrövidebb idő alatt meghatározni és megszervezzük a szükséges állami piaci kontrollt is. Versenysemleges gazdasági szabályozást kívánunk érvényesíteni például a támogatások leépítésével, és a tulajdonosi osztalék versenysemleges rendezésével. Ezek a változások, úgy gondoljuk, alapvetően ráz­zák meg a termelés különböző területeit, felgyorsítják a strukturális szelekciót, kikényszerítik a piaci igé­nyekhez igazodó műszaki beruházási és fejlesztési ak­ciókat, a vállalati gazdálkodás átalakítását. Sok területen a versenyképtelenség-jellemzőkből következően termelés-visszaesésekkel, vállalatok meg­szűnésével is szembe kell néznünk. A kormányzat a még vállalható gazdasági és szociális konfliktusok szélső határáig kíván elmenni e folyamat gyorsításá­ban. Szeretném jelezni Önöknek, hogy a változás szükségességét a vállalkozói érdekképviseletek és a szakszervezetek is elismerik és megfelelő biztosítékok esetén támogatni is tudják azokat. Másik jelentős gazdaságpolitikai változást eredmé­nyezhet, gazdaságunk működésében alapvetően más helyzetet teremthet a sokat emlegetett tulajdonreform gyakorlati kibontakoztatása, amely lényegében a tulaj­donosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerő­ként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési-kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási ak­ció kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális terüle­tek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó állami tulajdon olyan működését kívánjuk kialakítani, amelyet a valós gazdasági érdekeltség mozgat, és határoz meg. Sor fog kerülni gazdaságunkban a nagy szerepet ját­szó, nagy jelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak korszerűsítésére is és törvényszintű szabá­lyozási garanciákat teremtünk a magántulajdon, az egyéni vállalkozók lehetőségeinek szélesítése számá­ra is. Az említett kezdeményezések mellett 1990-ben is to­vább folytatjuk a megkezdett és sikerrel kecsegtető kí­nálatélénkítő, liberalizációs gazdaságpolitikát. A konvertibilis import liberalizálásának kiszélesíté­se mellett megkezdjük szabadabb, decentralizált devi­zagazdálkodási rendszer kiépítését, növeljük a rubel­elszámolású kereskedelemben résztvevő szervek moz­gásterét új finanszírozási konstrukciók kidolgozásával, az inflációs kockázatokat mérlegelve kívánunk lépni az árak és a bérek további liberalizálásában, s az érték­papír-piacok, a tőzsde új lehetőségeket jelentenek a tő­kemozgások számára. A vállalkozások élénkítésére javaslataink szerint már 1990-ben sor kerül az adóterhek csökkentésére is, amelyet több lépésben a továbbiakban folytatni kívá­39. november 21-én, kedden 5405 nunk. Ez akkor is jelentős változás, ha az adott gazda­sági kényszerek mellett nem tudjuk vállalni egy lépés­ben a vállalkozók által ma széles körben kívánt adómértékeket. A kormányzat a gazdálkodás szabályo­zó rendszerében deregulációs programot is végrehajt, több ezer jogi és adminisztratív előírás felülvizsgálatá­val birkózva meg. Szintén újtípusú mozgatóerőként jelenhet meg a gaz­dasági kibontakozásban, a kívánt gazdasági változások felgyorsításában a külföldi tőke, technológia és me­nedzsment importja. A működőtőke importját a kor­mányzat szakértői a realitásokat mérlegelve évi körül­belül félmilliárd dollár nagyságrendben valószínűsítik. Ez nemcsak egyszerűen pótlólagos fejlesztési célú pénzforrást jelent a gazdasági fejlesztés számára, ha­nem egyben új piaci lehetőségeket és a műszaki­termelési vállalatirányítás kultúra továbbfejlesztését is eredményezheti. A működő tőke importja mellett külföldi beruházási hitelekkel is gyorsítani kívánjuk részben infrastruktú­ránk fejlesztését, részben az ipari modernizációs folya­matot. Talán jelezném, hogy az Európai Beruházási Bank számára az időszerű programjavaslatokat máris átadtuk és egyes Kormányok részéről különböző össze­gű beruházási hitellehetőségekkel is számolhatunk; a következő években, így már 1990-ben is. Az erőteljes világpiaci nyitás, a piac meghatározó szerepének erő­södése, az állami—gazdasági funkciók ezzel kapcsola­tos módosulása, a liberalizáció fokozatos kiterjesztése a gazdaságpolitikai program kiemelkedően fontos ele­mévé teszi a vásárlóerő teljesítményekhez igazodó sza­bályozását. Ennek érdekében a kapcsolódó bírálatokat is vállalva szigorú költségvetési és monetáris politikát kell érvényesíteni. A pénzügyi irányítás fellazítására széles körű nyomás irányul. Látni kell, hogy annak fel­lazulása közvetlenül növelné az inflációs nyomást gaz­daságunkban. A több lépcsőben megvalósítani tervezett költségve­tési reform-elgondolásainkat a tisztelt Képviselők már korábban áttekintették. Az 1990. évi pénzügyi kérdé­sekről kollégáim fognak részletesen szólni. Szeretnék röviden szólni életszínvonal- és szociálpo­litikai törekvéseinkről is 1990-re vonatkozóan. Vilá­gos, hogy a következő években a fizetési mérleg és a gazdaság-modernizációs feladatok mellett az előreha­ladás csak szerény mértékű lehet az életszínvonal terü­letén. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy gazdasági ki­bontakozás nem lehetséges megfelelő érdekeltség megteremtése nélkül. A másik oldalon azonban a gaz­dasági átrendeződési folyamatban óhatatlanul jelentke­ző foglalkoztatási, szociális gondok kezelésére megfe­lelő megoldásokat kell kialakítani, a perifériára sodródás veszélyeit el kell hárítani. A kormányzat javaslatai tükrözik, hogy a bér- kere­seti rendszer teljes körű liberalizálása felé kívánunk haladni a differenciált teljesítményekhez igazodó bére­zés kialakítása érdekében. A mi körülményeink között ez azonban csak akkor vállalható, ha kialakul az önkor­látozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó érdekegyeztetési rendszer, amelyen a szakszervezetek­kel és a vállalkozói érdekképviseletekkel már együtt­működésben dolgozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents