Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-68
5681 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5682 6 ugyan követelésként adott elő, de mint utóbb kiderült, valójában a vágyait fogalmazta meg, 1990-re még nem realitás. A realitás az, ameddig kompromisszumainkban el tudtunk jutni. Pásztohy András, Eleki János és Szántó Sándor egyöntetűen ajánlották, hogy kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek adókedvezménye érintetlen maradjon. Szeretném a tisztelt Parlament figyelmét felhívni arra, hogy ebben az üzemkörben jónéhány olyan gazdaság van, amelyek 5—6-szori szanálás után ugyanolyan helyzetben vannak. Tömjük az állami támogatást beléjük, nincs esélyük arra, hogy valójában kilábaljanak. Ahol van esély, ott egy más program keretében külön támogatásokkal a Kormány biztosítja életben tartásukat. Ezért változatlanul az a javaslatunk, hogy a fokozatos, tehát 1990-ben 50 százalékos, azt követően teljes körű támogatás-leépítés valósuljon meg. Eleki János képviselő úr javaslatot tett arra, hogy a szövetkezetek állami vagyon utáni részesedést ne fizessenek, illetve a szövetkezetek keretében ne tekintsük állami vagyonnak az állami erőforrásokból származó befektetéseket. Konkrét példákkal is élt. Javaslatunk a Parlamentnek: egyetértünk azzal, hogy az infrastruktúra jellegű és állami tulajdonként ma felsorolt létesítmények ne képezzék a szövetkezeteken belül az állami tulajdon részét, ezután ne kelljen osztalékot, részesedést fizetni, de elvileg a szövetkezetek esetében sem zárja ki a Parlament, hogy állami tulajdon, állami befektetés után részesedést kelljen fizetni. Tehát a részesedési törvényben maradjon meg, mi pedig kiszűrjük mindazokat az elemeket, amelyek esetében indokolatlan terhelés sújtaná a szövetkezeteket, benne a mezőgazdasági szövetkezeteket is. Végezetül tisztelt Országgyűlés, még két témára szeretnék kitérni. Mindkettő a tegnapelőtti, tehát az első napirendi pont vitájában merült fel. Király Zoltán képviselő úr indítványozta, az Országggyűlés hozzon határozatot, hogy a Kormány a lakosság forint- és devizabetétjeihez semmilyen körülmények között sem nyúlhat hozzá, ha megteszi, ez jelentse a Kormánnyal szembeni bizalom azonnali megvonását. A képviselő úr indítványa nem ellentétes a Kormány szándékaival, ellenkezőleg! Németh Miklós miniszterelnök megbízásából azt ajánlom a Parlamentnek, hogy — noha más törvényhelyek ezt a garanciát megadják — hogy megszűnjön az a fajta bizonytalanság és napjainkban is keringő rémhír, amely indokolatlanul tartja félelemben a betéttulajdonosokat, az Országgyűlés mondja ki, hogy nem nyúlhat hozzá sem a forint- sem a devizabetétekhez a Kormány egyetlen esetben sem. (Taps.) Végezetül dr. Pregun István képviselő úr javaslatainak megvalósulását látván, boldog karácsonyt kívánt a Kormánynak, meg a pénzügyeseknek. Hogy lesz-e boldog karácsonyunk, s benne nekem, azt ma még nem tudom megmondani, bár első békém és hitem töretlen, ettől lehet. Hogy nyugodt karácsonyunk és karácsonyom legyen, annak van egy fontos feltétele, hogy karácsonyra legyen az országnak jóváhagyott 1990-es költségvetése. Ehhez pedig az kell, hogy Önök ma az adótörvényeket elfogadják. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen a miniszter úr válaszát. Kedves Képviselőtársaim! Javaslom, hogy tartsunk 20 perc szünetet, és a jogi bizottság, Halmos államtitkár úr és Zsideiné képviselőtársunk pedig használja ki a szünetet a megegyezésre. (Szünet: 1644—17.14; Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. A reformügyi bizottság elvégezte munkáját, jelentését, pontosabban jelentéseit elkészítette, azokat szétosztatta. Következik tehát a határozathozatal. Felhívom szíves figyelmüket, hogy külön-külön fogunk dönteni a beterjeszett adóügyi törvényjavaslatokról. Elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról beterjesztett törvényjavaslatról kell szavaznunk. Olyan megjegyzést hallottam, hogy hadd olvassák el először ezeket képviselőtársaim. Én azért a bevezetőmet elmondom, addig talán olvasni is tudják a kiosztott javaslatokat. A reformügy i bizottság korábban benyújtott módosító jelentésben foglalta össze. A vitákban elhangzott képviselői módosítói indítványokról a 417-es és a 419-es bizottsági kiegészítői jelentések adnak tájékoztatót. Ezeket is szétosztattam. A módosító javaslatokat a törvényjavaslatokban szereplő sorrendben fogom feltenni szavazásra. A sok módosítás miatt csak arra tudok vállalkozni, hogy megjelölöm: a javaslat melyik jelentés hányadik pontjában található és a szavazásra vonatkozó döntés hogyan fog következni. A következőt kérem még tisztelt képviselőtársaimtól: a felsokasodott döntési kényszer miatt türelmüket, figyelmüket és segítségüket kérem. Kezdem is. A reformügyi bizottság 401-es számú jelentésének első pontja tartalmazza dr. Horváth Jenő képviselő módosítójavaslatát, amelyet a törvényjavaslat 3. §-ánakd) pontjára tett. A bizottság módosító indítványát támogatja, a miniszter azzal egyetért. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem szavazunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés a módosító javaslatot elfogadta. Hallok olyan javaslatot, hogy a szavazás idejét 10 másodpercre szűkítsük. (A képviselők többféle választ kiabálnak, a legerőteljesebben a „nem'' hallatszik, ezért először erre reagál az elnök.) Nem. Kéremszépen, én ebből igazán nem tudom kivenni, hogy mit akarnak képviselőtársaim. Szíveskedjenek megnyomni az ,,igen" gombot, akik tíz másokpercre akarják leszűkíteni a szavazást. Most szavazzunk. (Megtörténik.) Kérem a technikusokat, hogy szíveskedjenek tíz másodpercre átállítani a táblát. Következik a bizottság 401-es jelentésének 2. pontja szerint dr. Tallóssy Frigyes képviselő módosító javaslata a 3. § e) pontjára vonatkozóan. A módosító indítványt a bizottság támogatja, azzal a miniszter egyetért. Kérdem, elfogadja-e az Országgyűlés? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés a módosító javaslatot elfogadta. A jelentés 3. pontja tartalmazza a Kormány módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 4. §-ának (4) bekezdésére vonatkozik. A bizottság támogatja a módosító javaslatot.
