Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5577 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5578 Tisztelt Országgyűlés! Az adórendszer jövő évi javasolt változásairól szóló tájékoztatóban a modernizációs bizottság által van megfogalmazva, idézem: ,,hogy nem indokolt a különféle bérpótlékok kezelése az adórendszeren belül, vagyis a pótlékokat a többi jövedelemmel összevontan kell adóztatni". Említették itt a veszélyességi és földalatti pótlékot, én még ide venném a kohászatban a melegüzemi pótlékot is. Ezzel a megfogalmazással nem értek egyet. Ugyanis a kohászatban, bányászatban és egyéb nehéz és veszélyes szakmákban dolgozókat ezekkel az úgynevezett veszélyességi pótlékokkal dotálták, ezzel mintegy kiemeltséget élvezve. Ez a kiemeltség ma már elvesztette jelentőségét, anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Bányászatban dolgozom, egy példával szeretném ezt alátámasztani. Egy vájár 30 százalék földalatti pótlék, 50 százalékos éjszakai pótlék 100 százalékos teljesítménye mellett, az összes adólevonás után körülbelül 500 forint/műszakbért keres. Egy több éve dolgozó kohász 447 forintot kap egy éjszakai műszakért. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat pedig a hóeltakarító munkásnak éjszakánként 350 forintot fog fizetni. Ez utóbbi adatot a Népszabadság október 31-i számából vettem. Tisztelem és becsülöm a hóeltakarítókat és munkájukat, de úgy gondolom, hogy a két munkaterület között mindenféleképpen jelentős különbség van. Ezért javaslom e kérdés anyagi megvizsgálását és rendezését. Remélhetőleg a kérdés rendezésével e veszélyes és nehéz szakmák visszanyerik a régen óhajtott anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. Remélve talán, hogy ezáltal enyhülnének e szakmák munkaerő-gondjai. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szabó Miklós képviselőtársunk Békés megye 5-ös számú választókerületéből. SZABÓ MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim, Tisztelt Miniszter Úr! A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat 7. §-a az adómentesség eseteit sorolja fel 48 pontban. Egyetértve ezekkel, az alábbiakkal javaslom kiegészíteni, illetve bővíteni ezen pontokat. Először: a felmondási időre kifizetett bér, ha a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg a vállalat, intézmény megszűnése vagy átszervezése címén. Mindenképpen fontosnaktartom, hogy e bér legyen adómentes. Másodszor: az egészségügyben elrendelt kényszerügyeletek után járó díjak szintén — ahogy több képviselőtársam említette — legyenek adómentesek. Az első javaslatomat azzal indokolnám, hogy a Kormány által beterjesztett gazdasági program, amely a szerkezetátalakítás révén, valamint a veszteséges vállalatok bezárása révén jelentős számú munkanélküli réteget hoz létre, akiknek felmondással szűnik meg a munkaviszonya. Ilyen esetben a dolgozó egyik napról a másikra kényszerhelyzetbe kerül. Lehet, hogy át kell képeznie magát, lehet, hogy huzamosabb ideig nem talál a végzettségének és képzettségének megfelelő munkát. Önhibáján kívül kerül családjával együtt olyan helyzetbe, hogy megélhetését veszély fegyegeti. Eközben a felmondási időre kifizetett bért az állam még meg is adóztatja, ezzel duplán sújtva azt, aki ki tudja mikor lehet újra munkavállaló, mikor érezheti magát újra biztonságban? Úgy gondolom, hogy egy jogállam, egy magát demokratikusnak tekintő állam — még ha szegény is — nem engedheti meg magának azt, hogy elesett embereket ugyanúgy adóztasson, mint akiknek biztos megélhetésük van. A második javaslatom indokolására — úgy gondolom — nincs különösebb szükség, hisz e ház tálai között már több képviselő elmondta ezt. Hogy most én újra felemlítem, annak az az oka, hogy választókerületem, Gyula város dolgozói kerestek meg e kéréssel, részletesen bemutatva sanyarú sorsukat. Úgy gondolom, kérésük jogos és halaszthatatlan, ezért kérem indítványomelfogadását. Megoldásként elfogadom a miniszter úr beszédében beígért, az egészségügy egészét érintő béremelést. Tisztelt Ház! E két konkrét javaslaton túlmenően az a véleményem a törvényjavaslatról, hogy továbbra is igen szigorú, és kemény adóztatás alá veti azokat a rétegeket is, amelyek a létminimum határán élnek. Kik tartoznak keresetük alapján ezen kategóriákba? Zömükben fiatalok, pályakezdők, családalapítók. Úgy érzem, hogy e jövedelemszint alacsony voltát egyéb vonatkozásban elismeri a társadalom és az adórendszer is, hisz az ez év december havi nyugdíjkiegészítés is 6, illetőleg 7 ezer forintos értékhatárhoz kapcsolódik. A törvény szerint a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén nem kell az adót megfizetni a nyugdíj és az adott évben szerzett egyéb jövedelmek együttes összegének évi 108 ezer forintot meg nem haladó része után, ami havi 9 ezer forintos jövedelemnek felel meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a törvényi rendelkezést én nem kifogásolom, de ezek után felmerül a kérdés, hogy aktív dolgozók esetében miért nem ismerhetünk el forrása megjelölésével magasabb adómentes tartományt? Ha valóban komolyan gondoljuk, hogy legyen szociális védőháló, hogy a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók helyzetén javítanunk kell, akkor véleményem szerint az adómentes sáv kiszélesítése lehet az első lépések egyike. Ezért is támogatom a hatok erre vonatkozó javaslatát. Csökkenjenek az alacsony keresetűek adóterhei — hirdeti a Magyar Szocialista Párt ez év őszi kongresszusán elfogadott programnyilatkozata. Kérem képviselőtársaimat, hogy fogadjuk el a szocialista pártnak ezt a törekvését, célját és könnyítsünk a kisemberek adóterhein. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Németh Miklós miniszterelnök úr! Az Önhöz benyújtott interpellációm, amelyben a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP jogutódja elbocsátott apparátusának megbélyegzése ellen emelek szót, örvendetesen termékeny talajra talált. Kedden tartott expozéjában politikai jelentőségének megfelelően szólt arról a folyamatról, amelynek már számos kárvallottja van és sok ezer lehet, ha nem lépünk fel együttesen ellene. Üdvözlöm és köszönöm, hogy a Kormány és személy szerint Ön, idézem: „minden időben, mindenféle boszorkányüldözésnek esküdt ellensége, nem csupán erkölcsi okokból, hanem azért is, mert ez az országnak nagy károkat okoz". Üdvözlöm, hogy mélységesen elítélte az újkori politi-