Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-65
5372 Az Országgyűlés 65. ülése, 1989. november 21-én, kedden 5373 Dr. Biacs Péter képviselőtársunk 18 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására. Az indítványt képviselőtársaim megkapták. Az indítvány napirendre tűzéséről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A törvényjavaslat napirendre tűzését a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság támogatja. Kérdezem dr. Biacs Péter képviselőtársamat, kíván-e szólni? DR. BIACS PÉTER: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a javaslatot az Országgyűlés ez év tavaszi ülésszakán alakult élelmiszeripari szektor képviselőcsoportja támogatja. Az eredeti javaslatot az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének nemrég megtartott kongresszusán vetették föl. Az eredeti írással, az eredeti javaslattal és az ÉDOSZ főtitkárának ezzel kapcsolatban a Parlament elnökéhez írt nyílt levelével Önök megismerkedhetnek, amikor az Élelmezési Dolgozók újság első oldalát elolvassák, amelyet most minden képviselőtársam megkapott az ülés előtt. Az eredeti javaslatunk azt célozza, hogy egy jogértelmezési problémát oldjunk fel, ugyanis az átalakulási törvény általunk kifogásolt szakasza egy időzített bombát tartalmaz. Ha a törvény hatályba lépésekor, esetleg államigazgatási eszközökkel megkezdődne bizonyos részvénytársaságok alakítása, amelyek nem szolgálják a vertikális felépítést, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripari feldolgozók és a forgalmazók összehangolt, egységes érdekeit, akkor az állami vagyon leértékelődésével kell számolnunk. Olyan részvényeket, amelyeknek nincs valós értéktartalma, nem lehet forgalomba hozni. Ezek forgalomképtelenek; javaslatunk arra irányul, ennek a bekezdésnek a törlése azt célozza, hogy ezek a részvények ne kerüljenek áron alul forgalomba. Megítélésünk szerint — bár nem célunk nemrég hozott törvényeknek a módosítása — ennek a törvénynek a hatályba lépése feltétlenül az állami vagyon értékének vesztését fogja okozni, mégpedig olyan stratégiai területen, mint az élelmiszerek. A veszély aktuális. Hiszen több vállalat, így az ácsi cukorgyár, a Pannonvin, vagy a Tolnai Malom már bejelentette szándékát a mezőgazdasági miniszternél részvénytársasággá alakulásra. Sőt vannak olyan kezdeményezések is, ahol magas kamatú, átváltoztatható kötvényeket akarnak kibocsátani, hogy azok majd részvényekké alakuljanak. Nem kell mondanom, hogy ez milyen veszéllyel fenyeget. A javaslatunk elfogadása mellett lévő érvek közül tehát a legfontosabb az, hogy ne menjünk elébe a tulajdonreformnak. Ugyanakkor szeretném azt is hangsúlyozni, hogy teremtsünk összhangot a törvényen belül. Ugyanis a törvény egyes paragrafusaiban ez a bizonyos vagyoni kötődés nem biztosított, így például az 1. bekezdésben a részvények forgalomképességéhez az szükséges, hogy 10 százalékát befizessék, a mezőgazdasági üzemek esetében ez a 10 százalék befizetés nincsen meg, tehát ez a vagyoni kötődés nem jön létre. Kérem képviselőtársaimat a javaslat támogatására. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Javasolom, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt tűzze napirendre és azt a decemberi ülésszakon tárgyalja meg. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e az indítvány napirendre tűzésével. Erről most szavazni fogunk. Most kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt a decemberi ülésszakon napirendre tűzi. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Karácsony Sándor képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be az egészségügyi törvény módosítására. Az indítványt képviselőtársaim megkapták. Az indítvány napirendre tűzését a szociális és egészségügyi bizottság támogatja. Kérdezem dr. Karácsony Sándor képviselőtársunkat, kíván-e szólni. DR. KARÁCSONY SÁNDOR: Köszönöm. Azt hiszem, világos a megfogalmazás és az indokolás, ez alapján kérem, hogy döntsenek. ELNÖK: Köszönöm szépen. Javasolom, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt tűzze napirendjére és azt a decemberi ülésszakon tárgyalja meg. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e az indítvány napirendre tűzésével. Kérem, hogy szavazzunk erről. Kérem, most szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt napirendre tűzi. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Lotz Ernő képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be a vállalkozási törvény módosítására. Áz indítványt képviselőtársaimnak megküldtem. Az indítványról a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a kezdeményező képviselők távollétében nem foglalt állást. A javaslatról megbeszélést folytattam az igazságügyminiszter helyettesével és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével. Egyöntetű véleményünk az volt, hogy nincs szükség a törvény módosítására, mivel a kérdés jogszabályértelmezéssel megnyugtató módon megoldható. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság elnöke saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket. Közben olyan információt kaptam, hogy dr. Lotz Ernő visszavonja javaslatát. Kérdezem dr. Lotz Ernőtől, hogy így van-e. DR. LOTZ ERNŐ: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogszakértők véleményét elfogadom. Megnyugtat az, hogy megoldható ez a joghézag, ezért nincs célja annak, hogy ezt az indítványt tovább fenntartsam, tehát visszavonom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ennek napirendre tűzéséről nem kell állást foglalnunk. Tisztelt Országgyűlés! Lékai Gusztáv képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvény módosítására. Az indítványt képviselőtársaim kézhez kapták. A kulturális bizottság előzetesen úgy foglalt állást, hogy az indítvány napirendre tűzését nem támogatja, mivel azt az oktatási törvény átfogó módosításával együttesen célszerű tárgyalni.
