Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5296 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5297 új törvénnyel oldhatjuk meg. Ez az új törvény, ami az értékpapír kibocsátásáról, forgalmazásáról és az érték­tőzsdéről szól, elkészült, kezemben tartom, a szünet­ben nagyon szívesen átadom a törvényjavaslatot a kér­dést feltevő képviselő úrnak. A Kormány a közeljövő­ben foglalkozik vele, utána beterjeszti az Országgyű­lésnek. Ennek a törvényjavaslatnak az alapján jóval alacsonyabb értékben kerül megállapításra az értékpa­pír alsó határa. ELNÖK: Mészáros Győző képviselőtársunk jelen van? Igen. Kérdést tesz fel a belügyminiszterhez Len­gyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzete rendőrségi és bírósági eljárások vonatkozásában Mar­cali városhoz történő tartozása tárgyában. Somogy megye 8. választókörzetének képviselőjét illeti a szó. MÉSZÁROS GYŐZŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Miniszter Úr! Kérdésem azért vagyok kénytelen feltenni, mert a bürokrácia eddig nem engedte ezt a maga módján meg­oldani. A helyzet 1984-ben kezdődött, amikor Marcali város körzetét úgy minősítették, hogy nem alkalmas Lengyeltóti és körzetének rendőri, illetve bírósági fo­gadására. Az akkor bürokratikus intézkedések követ­keztében az itt lakóknak Siófokra kellett 1984. óta ilyen ügyekben tárgyalásra, ügyintézésre járni. A két távol­ság: Marcali város—Lengyeltóti 20 km; Lengyeltóti­Siófok 50—70 km. Különféle fórumokat járt meg az ot­tani lakosság kérése, a megyei tanács is támogatta, ám a mai napig ez a kérdés nem zárult le. En úgy érzem, van lehetőség arra, hogy visszaállít­sák eredeti jogait az itteni lakóknak, és ezért nem inter­pellálok, hanem kérdezem a miniszter urat, hogy van-e lehetőség 1990 január elsejétől a lakók jogos igényének visszaállítására? Köszönöm. ELNÖK: A kérdésre dr. Horváth István belügymi­niszter válaszol. DR. HORVÁTH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Van lehetőség arra, hogy a kérdés szerinti megoldást találjunk ebben az ügyben, méghozzá azért, mert a kérdés jogos, a benne foglalt igény, óhajtás pedig meg­alapozott. Nevezetcsen az, hogy a képviselő úr válasz­tókörzetében lévő tíz község: Lengyeltóti és a vele tár­sultak, Buzsák, Öreglak, valamint Somogyvár és a vele társult települések mintegy 13 lakosa ne a tőlük 60 kilométer távolságra lévő Siófok városhoz, hanem ren­dőrségi, ügyészségi és bírósági ellátás tekintetében a hozzájuk közelebb eső Marcalihoz kerüljön. Szeretném megjegyezni, hogy a szervezetrendszer átfogó felülvizsgálata keretében valóban foglalkozunk azzal, hogy miként lehetne Fonyódon — elsősorban Fonyód látszik erre alkalmasnak — megteremteni a le­hetőséget arra, hogy ott rendőrkapitányság, ügyészség és bíróság működjék. Annyi azonban már most bizo­nyos, hogy ennek a feltételeit 1990 január elsejével, il­letve a kilencvenes esztendőben nem tudjuk megterem­teni. Úgyhogy nincs más, mint intézkedek arra, hogy január elsejétől Siófok helyett Marcali város rendőrka­pitánysághoz tartozzon ez a körzet, és egyidejűleg tájé­koztatom a tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést is arról, hogy a siófoki és a Marcali városi ügyészség és bíróság illetékességi területének a változtatása ügyében — a rendőrivel megegyező módon — a legfőbb ügyész­ség és az igazságügyminiszter kollegám is megteszi a szükséges intézkedéseket. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Börcsök Dezső képviselő­társunk kérdést tesz fel ugyancsak a belügyminiszter­hez a választási eljárás személyi, anyagi feltételeinek tárgyában. Dr. Börcsök Dezső képviselőtársamat illeti a szó, Budapest 38-as választókörzetének képviselőjét. DR. BÖRCSÖK DEZSŐ: Tisztelt Képviselőtársa­im! Kérdésemet írásban tettem fel, a kérdésem lényege az, hogy a választás és a választás költségei mellett a tanácsoknak, rendkívül sok feladatot jelent az elkövet­kezendő időszakban ennek a munkának eleget tenni. Erre a tanácsok jelenlegi apparátusa felkészületlen, létszáma nem elegendő. Milyen segítséget fognak kap­ni elsősorban a kistelepülésen lévő tanácsok, vagy azok a tanácsok, amelyek több földrajzi egységet fog­nak magukban, hogy ennek a feladatnak eleget tegye­nek? Köszönöm szépen. ELNÖK: A kérdésre dr. Horváth István belügymi­niszter válaszol. , DR. HORVÁTH ISTVÁN: Tisztelt Képviselő Úr! Úgyszintén valós és jogos problémát tárt fel. Azt kell, hogy mondjam: a Belügyminisztériumnak és a Kor­mánynak is tudomása van arról, hogy a tanácsi appará­tus rendkívüli módon leterhelt már most is, és. a követ­kező hónapokban pedig népszavazással, választásokkal és népszámlálással egyetemben ezek a terhek még to­vább növekszenek, és jelentős többletfeladat végrehaj­tásában kell a tanácsapparátusnak majd közremű­ködnie. A tanácsi apparátus terhei összefüggnek azzal, hogy az apparátus gyenge bérezése miatt és több más negatív tényezőnek az összhatására a tanácsapparátusban vég­zett munka presztízse jelentős mértékben csökkent. Igen magas a fluktuáció, és mind gyakoribb jelenség az, hogy a másfelé távozó szakemberek más munkate­rületeken lényegesen kedvezőbb anyagi és erkölcsi megbecsülést kapnak, mint a tanácsapparátusban. Úgyhogy ez égetően szükségessé teszi a közszolgálati munkajognak a teljeskörű felülvizsgálatát és mielőbbi átfogó rendezését. Ami most a népszavazásoknak és a választásoknak a technikai lebonyolítását igényli, azt kell, hogy mond­jam, ezek nagyon komoly szervezőmunkát igényelnek majd, és személyi és dologi kiadásoknak a fedezését. A tegnapi napon szó volt róla már, elhangzott, hogy a választás, illetve a népszavazás alkalmanként mintegy 200 millió forintba kerül. Ezt a Kormány javasolja majd, hogy az Országgyűlés biztosítsa. Ugyanakkor ez az összeg kétségtelen, hogy nem fog tartalmazni majd bizonyos olyan kiadásokat, mint például a szavazóhe­lyiségek bérleti díja, telefonköltségek, avagy pedig a több mint 7 millió választópolgár értesítésének a posta-

Next

/
Thumbnails
Contents