Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4143 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4144 a halálbüntetést politikai bűncselekmények, államellenes bűncselekményekesetére valaha is visszaállítja. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem: a törvényjavaslatot ajogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megvitatta, s az Országgyűlésnekazt elfogadásra ajánlja. Külön bizottsági előadót a törvényjavaslathoz ezért nem állított. Képviselőtársaim közül senki sem jelezte felszólalási szándékát, ezért a határozathozatal következik. Aki a törvényjavaslatot elfogadja, kérem, kéz felemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. Rátérünk 8. napirendi pontunkra a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház legutóbbi ülésszakán nagyjelentőségű alkotmánymódosító törvényt fogadott el a bizalmatlansági ésabizalmi indítvány szabályozásáról. Ennekaparlamentáris kormányzati rendszerekben kialakult alkotmányjogi intézménynek egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a kormány ellenőrzését, a parlamentnek való felelősségét. A népszavazás hasonló küldetési intézmény a parlament, a társadalom és a nép viszonyában. A népszavazás adott esetben lehet bizalmi szavazás, egy törvény megerősítése vagy elvetése, vagy pedig átvállalt döntés a parlament helyett. Természetesen nem minden tekintetben pontos és szakszerű az említett párhuzam, de kifejezésre juttat egy lényeges alkotmányos elvet, miszerint az államhatalomnak ellenőrzött hatalomnak kell lennie. A népszavazás intézménye biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés, ha közvetetten is, de ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy a parlament működésével kapcsolatosan megmutatkozó esetleges választópolgári hiányérzetnek ad hangot. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy valamely, a parlament hatáskörébe tartozó döntésben, kérdésben döntést várnak, s ezért ezt a döntést kezdeményezik. Az első kérdés, amelyre válaszolnom kell: mi a törvényjavaslat célja? A cél: életre kelteni a közvetlen demokráciánakegyikjogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság kiépítésének útján haladva újra kell gondolni és természetesen szabályozni az allâmes az állampolgár viszonyrendszerét, biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állampolgárát valóban polgárrá kell tenni, a hatalom gyakorlásában résztvevő, az állami döntéseket befolyásolni tudó polgárrá. A népszavazás és a népi kezdeményezés intézményei, amelyeket állampolgári jogoknak fogunk föl, ezt a célt szolgálják. A közvetlen demokrácia intézményei a modern politikai rendszerekben akkor képesek működni, ha minőségi döntést, valóságos hatalmi tényezőt jelentenek, vagy legalábbis ilyen tartalmi fejlődésnek indult a képviseleti demokrácia is. Szinte szükségszerű tehát, hogy felmerült a népszavazás törvényi szabályozásának igénye. Emellett — mint ez köztudott — közrehat, közvetlen politikai tényező is. Éspedig a bős—nagymarosi beruházás körüli szenvedélyesen felcsapó politikai vita, amelynek kapcsán felmerült a népszavazás igénye. Már most szeretném előrebocsátani, de erre a kérdésre a törvényjavaslat részletkérdéseivel foglalkozva még visszatérek, helytelen törvényalkotói koncepció lenne egy ma bármilyen jelentős, de mégiscsak egy konkrét kormányzati döntéshez igazodó szabályozás megalkotása. Aparlamentarizmuserősödésénekirányában elindult fejlődésünkre tekintve tehát úgy vélem, e két jogintézmény törvényi szabályozása indokolt. Ezt a törvényjavaslat hosszú távon összhangot biztosít a tisztelt Ház által elfogadott alkotmány koncepcióval, és remélhetően a közeli jövőben megalkotó új alkotmánnyal. A népszavazás a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás másodlagos intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz képest. A törvényjavaslat tehát a képviseleti demokráciát kiegészítő, annak legitimálását erősítő intézményként közelíti meg a népszavazást. Ez azt jelenti, hogy a népszavazás alkotmányos intézménnyé tételével sem billenhet át a törvényhozói hatalmi túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás feladata. Nem fogadható tehát el az a rousseaui elv; amikor a nép jelen van, akkor a képviselő megbízása megszűnik. A törvényjavaslat kialakításánál tekintettel voltunk a nemzetközi tapasztalatokra és éppen egyik ilyen figyelemre méltó tapasztalat az, hogy a közvetlen demokrácia ezen intézményeit nagy elővigyázatossággal jogi korlátokkal ellátva kell bevezetni. Minden népszavazásról szóló törvény alapkérdése: mi lehet, pontosabban mi nem lehet a népszavazás tárgya; mely témákban, illetőleg esetekben kell elrendelni, illetőleg mi a népszavazás eredményének jogi következménye, van-e kötelező ereje. S van még egy lényeges kérdés, ami a törvényjavaslat kapcsán fogalmazható meg. Csak országos vagy helyi szintre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni? Vegyük sorra ezeket a kérdéseket. A törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. A parlament alapvetően két esetben köteles elrendelni a népszavazást. Ha ezer, százezer, illetőleg százötvenezer választópolgár kezdeményezi; a javaslat erről két változatot tartalmaz, Önöknek kell tehát eldönteni, hogy melyik legyen a törvényszöveg, illetve a parlament által elfogadott új alkotmányt népszavazással kell megerősíteni. A többi esetben a kezdeményezések alapján a parlament mérlegelési joga eldönteni a népszavazás elrendelését vagy elvetését. A törvényjavaslat — szintén a nemzetközi gyakorlattal szinkronban — kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése tárgyában hozott, illetve az e szerződéseket kihirdető törvényeket, valamint a személyi kérdésekben való döntést. Néhány megjegyzést kell fűznöm a nemzetközi szerződések kérdéséhez. A törvényjavaslat stratégiai döntésektekintetében igyekezett összeegyeztetni két alapvető