Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4143 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4144 a halálbüntetést politikai bűncselekmények, államelle­nes bűncselekményekesetére valaha is visszaállítja. Kö­szönöm. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem: a törvényjavaslatot ajogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság megvitatta, s az Ország­gyűlésnekazt elfogadásra ajánlja. Külön bizottsági elő­adót a törvényjavaslathoz ezért nem állított. Képviselő­társaim közül senki sem jelezte felszólalási szándékát, ezért a határozathozatal következik. Aki a törvényjavas­latot elfogadja, kérem, kéz felemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? Ki tartózko­dott a szavazástól? A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. Rátérünk 8. napirendi pontunkra a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház legutóbbi ülésszakán nagyjelentőségű al­kotmánymódosító törvényt fogadott el a bizalmatlansá­gi ésabizalmi indítvány szabályozásáról. Ennekaparla­mentáris kormányzati rendszerekben kialakult alkot­mányjogi intézménynek egyik alapvető célja, hogy biz­tosítsa a kormány ellenőrzését, a parlamentnek való fe­lelősségét. A népszavazás hasonló küldetési intézmény a parlament, a társadalom és a nép viszonyában. A nép­szavazás adott esetben lehet bizalmi szavazás, egy tör­vény megerősítése vagy elvetése, vagy pedig átvállalt döntés a parlament helyett. Természetesen nem minden tekintetben pontos és szakszerű az említett párhuzam, de kifejezésre juttat egy lényeges alkotmányos elvet, mi­szerint az államhatalomnak ellenőrzött hatalomnak kell lennie. A népszavazás intézménye biztosítja a parlament elle­nőrzését. A népi kezdeményezés, ha közvetetten is, de ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy a parlament működésével kapcsolatosan megmu­tatkozó esetleges választópolgári hiányérzetnek ad han­got. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy vala­mely, a parlament hatáskörébe tartozó döntésben, kérdésben döntést várnak, s ezért ezt a döntést kezde­ményezik. Az első kérdés, amelyre válaszolnom kell: mi a tör­vényjavaslat célja? A cél: életre kelteni a közvetlen de­mokráciánakegyikjogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkot­mányjogi garanciáit. A jogállamiság kiépítésének útján haladva újra kell gondolni és természetesen szabályozni az allâmes az állampolgár viszonyrendszerét, biztosíta­ni kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állampol­gárát valóban polgárrá kell tenni, a hatalom gyakorlásá­ban résztvevő, az állami döntéseket befolyásolni tudó polgárrá. A népszavazás és a népi kezdeményezés intézményei, amelyeket állampolgári jogoknak fogunk föl, ezt a célt szolgálják. A közvetlen demokrácia intézményei a mo­dern politikai rendszerekben akkor képesek működni, ha minőségi döntést, valóságos hatalmi tényezőt jelente­nek, vagy legalábbis ilyen tartalmi fejlődésnek indult a képviseleti demokrácia is. Szinte szükségszerű tehát, hogy felmerült a népszavazás törvényi szabályozásának igénye. Emellett — mint ez köztudott — közrehat, köz­vetlen politikai tényező is. Éspedig a bős—nagymarosi beruházás körüli szenvedélyesen felcsapó politikai vita, amelynek kapcsán felmerült a népszavazás igénye. Már most szeretném előrebocsátani, de erre a kérdésre a tör­vényjavaslat részletkérdéseivel foglalkozva még vissza­térek, helytelen törvényalkotói koncepció lenne egy ma bármilyen jelentős, de mégiscsak egy konkrét kormány­zati döntéshez igazodó szabályozás megalkotása. Aparlamentarizmuserősödésénekirányában elindult fejlődésünkre tekintve tehát úgy vélem, e két jogintéz­mény törvényi szabályozása indokolt. Ezt a törvényja­vaslat hosszú távon összhangot biztosít a tisztelt Ház ál­tal elfogadott alkotmány koncepcióval, és remélhetően a közeli jövőben megalkotó új alkotmánnyal. A népszavazás a népszuverenitás-elvű hatalomgya­korlás másodlagos intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz képest. A törvényjavaslat tehát a képviseleti demokráciát kiegészítő, annak legiti­málását erősítő intézményként közelíti meg a népszava­zást. Ez azt jelenti, hogy a népszavazás alkotmányos in­tézménnyé tételével sem billenhet át a törvényhozói hatalmi túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás feladata. Nem fogadható tehát el az a rous­seaui elv; amikor a nép jelen van, akkor a képviselő megbízása megszűnik. A törvényjavaslat kialakításánál tekintettel voltunk a nemzetközi tapasztalatokra és éppen egyik ilyen figye­lemre méltó tapasztalat az, hogy a közvetlen demokrá­cia ezen intézményeit nagy elővigyázatossággal jogi korlátokkal ellátva kell bevezetni. Minden népszavazás­ról szóló törvény alapkérdése: mi lehet, pontosabban mi nem lehet a népszavazás tárgya; mely témákban, illető­leg esetekben kell elrendelni, illetőleg mi a népszavazás eredményének jogi következménye, van-e kötelező ere­je. S van még egy lényeges kérdés, ami a törvényjavaslat kapcsán fogalmazható meg. Csak országos vagy helyi szintre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni? Vegyük sorra ezeket a kérdéseket. A törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. A parlament alapvetően két esetben köteles elrendelni a népszava­zást. Ha ezer, százezer, illetőleg százötvenezer választó­polgár kezdeményezi; a javaslat erről két változatot tar­talmaz, Önöknek kell tehát eldönteni, hogy melyik legyen a törvényszöveg, illetve a parlament által elfoga­dott új alkotmányt népszavazással kell megerősíteni. A többi esetben a kezdeményezések alapján a parla­ment mérlegelési joga eldönteni a népszavazás elrende­lését vagy elvetését. A törvényjavaslat — szintén a nemzetközi gyakorlat­tal szinkronban — kizárja a népszavazás köréből a költ­ségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, va­lamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvé­nyeket, továbbá a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése tárgyában hozott, illetve az e szerződéseket kihirdető törvényeket, valamint a szemé­lyi kérdésekben való döntést. Néhány megjegyzést kell fűznöm a nemzetközi szer­ződések kérdéséhez. A törvényjavaslat stratégiai dönté­sektekintetében igyekezett összeegyeztetni két alapvető

Next

/
Thumbnails
Contents