Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4121 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4122 dolog. Amiben konkrétan szeretnék véleményt és javaslatot mondani: Tallóssy Frigyes kollégám felvetésére reagálva, teljesen egyetértek és felvetéseinek erkölcsi alapját látom. Elnézést, hogy személyes dolgokra vetítem: nagyszüleim földjét az 1950-es években államosították, szüleimnek a földje bekerült a termelőszövetkezetbe, jelen pillanatban gyakorló gazda vagyok, szintén szövetkezeti formában. Tehát ezt azért mondom el, hogy érezzék, hogy minden oldalról érintve vagyok, azon kívül környezetem is olyan, hogy ezek a dolgok felmerülnek és előkerülnek. Tallóssy Frigyes felvetésével, főleg a megváltással kapcsolatos dolgainak erkölcsi nehézségeit és értékét érzem. A következőt nem látom én ebben a dologban: hogy a feltételei nincsenek meg, és csak a következők tisztázása végett : meddig megyünk vissza ebben a földtémában? 1958-ig, 1961-ig, 45-ig, 52-ig, meddig, milyen tulajdonosi viszonyokat érintjük továbbra? A másik dolog: a jelenlegi mezőgazdasági árrendszer nem tartalmazza a föld értékének költségeit, illetve hozamértékét. Tudniillik Magyarországon — sajnos — 45 után a földnek elveszett az értéke. Ha a hat és félmillió hektár szántóterületet vagy mezőgazdasági területet csak 40 ezer forintos hektáronkénti költséggel és 10 százalék hozadékkal számolom, akkor az én számológépemen ez körülbelül 30 milliárd forintnyi éves bérleményt jelentene, illetve földhozadékot, pluszhozadékot. Jelenleg tudni kell azt, hogy az egész mezőgazdaságiélelmiszeripari nyereség körülbelül 20—22 milliárd körül van. Tehát itt Tallóssy Frigyessel vitatkoznék, hogy ez teljes árrendszer-változást is kívánna. Nem elvetve az ő javaslait, a minisztérium előterjesztése és sok vita után kialakult törvényjavaslatokkal egyetértésben a jelenlegi ponton ezek megváltoznak. Tudniillik egyet tisztázni kell, mert azért nagyon érzelemrehatóan mondta el itt kollégám ezeket a dolgokat. Részben így érthető is, de azért a gyakorlatban nem egészen így csapódik le. A jelenlegi parasztok, a szövetkezet nyugdíjas és aktív tagjai a föld tulajdonával ma is rendelkeznek, tehát azoknál nem történt megváltás. Megváltás azoknál történt, akik a területet elhagyták, a szántóföldről lemondtak — én most a körülményekről nembeszélek, hogy hogyan mondtak le a földjeikről —, és nem mezőgazdasági foglalkozásban vannak. Hogy ezt a joghelyzetet ma nem tudjuk kivédeni, de tovább ne menjen ez a dolog: teljesen egyértelmű a törvényjavaslatnak az a hármas alternatívája, hogy aki kilép a termelőszövetkezetből, vagy meghal és az örökösei a földet öröklik, három alternatíva közül választhat, mégpedig vagy megváltatja a földet remélhetően a várható piaci áron —, a másik dolog: bérleményben otthagyja a szövetkezetnél, a tulajdonában marad, —a harmadik dolog pedig: a területet kikéri. Ennek van két alternatívája, hogy a szövetkezet válasszon vagy a tag? Szerintem nem lehet különválasztani a két alternatívát, mert ez megegyezéses állapot lesz. Mert mi van akkor, ha a tag azt mondja, hogy ő otthagyja bérleményben, és a szövetkezet nem akarja, vagy az örökös nem akarja használni, mert nincs rajta nyeresége, vagy fordított az eset, tehát a piaci viszonyoknak megfelelően ezeket szabadjára kell engedni. Tehát a törvény életbe lépésétől fogva ezt a polémiát, amelyet a megváltással kapcsolatban felvetett Tallóssy Frigyes, helyreteszi. A visszamenő dolgokról még most is utólagosan és nemcsak a személyes véleményem, hanem az egész agrárszektor, 110 képviselő, sőt mi több : több tárgyalás volt agrárreform körökben is és más körökben is : ahol ennek fizikai, közgazdasági, politikai és társadalompolitikai körülményei ha meglesznek, ezekre még akkor is vissza lehet térni. Javaslom a jelenlegi törvénymódosítás előterjesztett formájának elfogadását, Tallóssy Frigyes javaslatait pedig az új föld- és TSZ törvény megalkotásánál messzemenően figyelembe kell venni az új alkotmány és a tulajdonosi reform alapján. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Győrffy László felszólalását. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni? Tallóssy Frigyes képveselőtársunk jelentkezik. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Képviselőtársak! Örülök, hogy szót kaphattam még egyszer, és egy kicsit magyarázhatom a bizony ítványt. Lehet, hogy nem tanulmányozta át minden kedves képviselőtársam kellő alapossággal és részletességgel azt a módosító indítványt, amelyet én benyújtottam. Mielőtt szavaznak, tisztelettel kérem, hogy olvassák el még egyszer és pontosan figyeljenek oda. Alapvető dolgokban kell különbséget tenni. Más dolog a tulajdonjog és más dolog a földhasználati jog! A tulajdonjog nem egyéb, mint amit Győrffy László mondott: Akik ma TSZ-tagok, az ő tulajdonukban van a föld. Az ingatlanrryilvántartásban tulajdonosként az ő nevük szerepel azzal a hogy X, Y termelőszövetkezet a használatában van. Az én javaslatom semmi egyébre nem irányul. Akitől megváltással vették el a földet, — így nevezem hogy világos legyen —, neki vagy örököseinek vissza kell adni, és — nyomatékkal szeretném hangsúlyozni: - aki kéri! Nem kell mindenkinek! Nincs itt szó a mezőgazdasági szövetkezetek, a nagyüzemek szétcincálásáról. Csak a telekkönyvben lesz változás. Teljesen más kérdés a dolgoknakaz a része, hogy a közös földhasználat változatlanul fennmarad. A földhasználat azt jelenti, hogy a tagnak vagy a tulajdonosnak a szövetkezettel abban kell megegyeznie, hogy a szövetkezet mennyi haszonbért fizet a használatért — ha erre a tulajdonos igényt tart. Ezt nyomatékkal hangsúlyozom, mert ez a félreértések forrása. Győrffy Lászlóval abban egyetértek, hogy ebben a kérdésbenaszövetkezetnekés atagnak, — illetve atulajdonosnak—kell megegyeznie. Ami a dolog erkölcsi oldalát illeti, nagy hiba történt, azt helyre kell állítani. Ezt követeli az erkölcs. A dolog közgazdasági oldalához nem értek, nem szeretnék beleavatkozni. Néhány szót azokról akik kiléptek, és a földet elhagyták. Akit a saját földjéről elüldöztek, most büntessükazzalhogy a földet nemadjuk neki vissza. Ebbenaházban vanjónéhány képviselőtársunk, aki tud olyan esetekről, hogy amikor a mezőgazdasági szövetkezetbe a parasztnak be kellett mennie, az állatállományát be kellett vinnie inkább a kötelet választotta, akkor sem ment be. Ha valaki nem a kötelet választotta, és máshova ment dolgozni, most ne büntessük azzal, hogy ne kapja vissza a földjét. Ez volt körülbelül a javaslat lényege. — Köszönöm. (Taps.)