Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4105 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4106 dosításáról szóló törvényjavaslatot. — Köszönöm fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most szót adok Csipkó Sándor képviselő­társunknak, Bács Kiskun megye 20. választókerü­letéből. CSIPKÓ SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisz­telt Minisztertanács! A vitatott törvényjavaslat elfoga­dása elméletileg és gyakorlatilag is nagyjelentőségű. A szocialista gazdaság alappillére—eddig úgy tanultuk— a közösségi tulajdon, mint eszköz. Viszont azt is tudjuk, hiszen nagyon sokszor volt róla szó, hogy ez az elsze­mélytelenedett tulajdon nemhatékonyan működik. Tör­vényszinten először történik meg a mezőgazdaságban, hogy ezen változtatunk, amikor e törvény egyik passzu­sa kimondja, hogy a magánszemély korlátlan mérték­ben szerezhet ingatlant. E törvénnyel lényegében az egyéni érdekeltségű, vállal­kozó szellemű parasztságnak, vagy parasztgazdaságoknak nyitunk utat. Felmerült, és sokan megkérdezték már tő­lem, hogy ugyan kik fognak földet vásárolni, hiszen a pa­rasztságnak nincs pénze ahhoz, hogy árutermelő gazdasá­gokat tudjon vásárolni, vagy kialakítani! Nincs önálló gazdálkodási tapasztalata. Az első kérdésre nem tudok vá­laszolni: hogy mikor lesz a paraszt olyan gazdag, hogy föl­det tudjon venni? A második kérdésre viszont igen! Én szakszövetkezetben dolgozom és a közös gazdaság mellett szépen virágzanak az egyéni gazdaságok is. A tradíció nem veszett ki. Úgy gondolom, ha ennek feltételrendszerét a termelőszövetkezeti gazdaságokban kialakítják, ott is meg fogják tanulni a parasztemberek az önálló gazdálkodást, hiszen a politikai demokráciát is most tanuljuk, — azt is meg fogjuk tudni tanulni! Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a föld bármely kérdésében a szövetkezeti tagság döntsön és ne mások! Majd el tudják dönteni, hogy bérletbe adják-e ki, osszanak-e ki vagy adjanak el földet? Úgy érzem vi­szont, tisztázni kell pár témát. Az egyikpolitikai jellegű. A különböző politikai pár­toknak más-más jelszavaik vannak a birtokszerkezet nagyságát illetően. Van olyan politikai erő, amely azt mondja, hogy ,,csak nagyüzem, közösségi nagyüzem, megtűzdelve kisgazdasággal". Van olyan politikai erő, amely a ikrmergazdaság mellett tör lándzsát, és van olyan, amelyik teljes földosztást kér. Ezeknek a témák­nak a tisztázása rendkívül fontos. Valahogy úgy érzem, hogy ezek a jelszavak külön­külön szinte nem is alkalmazhatók. De egy-egy gazda­ságon, egy-egy szövetkezeten belül e jelszavaknak van szerepe és használhatók. Én a jövő mezőgazdaságát is szövetkezetben tudom elképzelni, de más szerkezettel. Én olyan nevet adnék nekik, hogy , ,termelő, értékesítő, beszerző és szolgáltató szövetkezet". Nem ártana ne­künk megvizsgálni az ilyen típusú nyugat-európai or­szágokmezőgazdaságát és az ott kialakult ilyesféle típu­sú szövetkezeteket. A jövő mezőgazdasága nem zárja ki a nagyüzemet, de meg kell keresni azt, — és ez megint a szövetkezetekre legyen bízva, — hogy milyen terméket, vagy milyen ágazatot nagyüzemileg, és milyent családi kisüzemi mű­velésben vagy farmszerű gazdálkodásban. A másik kérdés, amelyet tisztázni kell: gazdasági. A magyar mezőgazdaságot sikerágazatnak vettük, így jel­lemeztük, és ez igaz is volt. Volt ! Nem vizsgáltukés nem mondtuk ki, hogy ez a „siker" jelző miért változott át „válság" jelzővé? Fontos ennek tisztázása, mert ha to­vábbra is folytatjuk azt a gazdaságpolitikát, amely a me­zőgazdaságot kizsarolja, akkor a létesülő egyéni gazda­ságokat, parasztgazdaságokat is ugyanilyen helyzetbe hozzuk, mint a nagyüzemeket, és ez már nagyobb politi­kai konfliktusok kialakulásának lehetőségét adja meg. Pár praktikus témát is felvetnék. Ahhoz, hogy ezek a gazdaságok, a jövő árutermelő parasztgazdaságai mű­ködni tudjanak, tőkére van szükség. Húszegynéhány százalékos kamatú hitelekkel? — mert tőke nincs ! A me­zőgazdaság jövedelme körülbelül ennek a kamatnak egyharmadát teszi ki. Ki az, aki ilyen feltételek mellett mer vállalkozni? Hiszen a nagyüzemek is gondban vannak. A másik: ezek a típusú gazdaságok, ezek a birtok­nagyságú gazdaságokúj eszközökre tartanak igényt, bár az előbb úgy mondtam, hogy az új szövetkezeti típus szolgáltatást is végezhet, de nem mindenben az ilyen birtokon, tehát új eszközökre van szükségünk. Ezt most vagy magunk gyártjuk, vagy be kell hozni, de minden­képpen fel kell készülni rá, ha ezzel foglalkozni kívá­nunk, hiszen a törvény utat nyit előtte. Éshát énnemhagyomki, hogy milyen adórendszerrel akarjuk ezeket a gazdaságokat működtetni! Felhívnám a biztosító társaságok figyelmét arra is, — mivel itt nem bérről van szó, — hogy keresni kell a nyugdíjbiztosítás­nak különböző formáit ezen gazdák részére. Egy másik témát vetnék fel. Ma nagyon sokszor mondjuk, hogy majd a piac elrendezi a dolgokat. Igen! Én azzal egyetértek, hogy a termelést befolyásolja a piac. De valahogy úgy tűnik, hogy a mi általunk mondott piacgazdálkodásból, gazdaságból mintha az állam kivo­nult volna. Kérem, amikor az Európai Parlament Taná­csa itt volt ebben aházban, rákérdeztem a mezőgazdasá­gi szakértőjükre, hogy egy piacgazdaságban hogyan is működik, mi is az állam szerepe? Hát nem az, ami ná­lunk van! Csak egy példát: a mezőgazdaság támogatott az ipari árak magassága miatt. A nagyüzemek ezt a tá­mogatást megkapják és az abban egyénileg gazdálkodó parasztok nem kapják meg. Végig kell ezt is gon­dolnunk. A szerződéses fegyelem pro és kontra: kérem! Van, amikor hónapokig nem tudják az egyénileg gazdálkodó parasztokleadnihízójukat. Van borháború, csirkehábo­rú, tojásháború — az ilyen anomáliák mind akadályai annak, hogy ezek a gazdaságok, ha majd kialakulnak, ha kialakulnak, megfelelő gazdasági egységek lehesse­nek. Elhangzott az is, most is és korábban is, hogy e tör­vényt — amikor előkészítettük — széles körben nem vi­tattuk meg. Ennek kontrája, hogy különböző szövetségeknél, itt-ott tárgyalásra került. Valljuk be azért őszintén, hogy inkább vezetői szinten tárgyalt tör­vénytervezetről van szó és éppen ezért nagyon fontos az az intelem—amely szintén elhangzott, máshol —, hogy ha a jövőben, a jövő évben a földtörvénnyel, a szövetke­zetitörvénnyel foglalkozni kívánunk, ez a tervezet tény­leg a parasztság körében is megvitatott legyen, mert úgy jóval tökéletesebb törvénytervezet tud idejönni.

Next

/
Thumbnails
Contents