Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5324 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5325 dított gondolkodás. Itt ugyanis nem úgy van, mint a büntető bíróságon, hogy a gyanúsított mindaddig ártatlan, amíg bűnösségét be nem bizonyítják. Itt az ártatlanságot, tehát az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, az aggályokat és félelmeket vitathatatlanul megcáfolni azoknak, akik azt állítják, hogy nem kell semmitől tartani. És ezt nem tudták bizonyítani. Ha pedig egyik fél sem tudja igazát elfogadható szinten és mértékben alátámasztani, az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását célzó változat mellett foglal állást. És a veszélytelenséget nemcsak logikai úton kell bizonyítani, hanem garanciákkal is alá kell támasztani. Mi az egyik alapgaranciát abban látjuk, ha soha nem is lesz mód a bősi erőmű csúcsrajáratására. Ezért mondjuk azt, hogy a komplexum nagymarosi részét nem szabad megépíteni. A prioritás tehát az ökológiai, a környezet védelme, de ennek alapján nem tagadjuk, hanem megerősítjük: igen, ez politikai kérdés is, de csakis ilyen értelemben és ilyen összefüggésben. Lehet-e ugyanis fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk életfeltételei iránt érzett és tanúsított felelősség. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány a rá háruló felelősséget vállalja, nem kívánja azt a Parlamentre hárítani. Ezért a tisztelt Háztól összhangban az Országgyűlés ez év június 13-án kelt határozatával három dolgot kérek. Az első: vegye tudomásul a beszámolót. A második: adja meg a felhatalmazást a Kormánynak, hogy a csehszlovák szerződő felnél a magyar Kormány kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. E felhatalmazás megadásával az Országgyűlés lehetővé teszi a Kormány számára, hogy a helyzetéből szükségképpen fakadó felelős lépéseket megtegye. A harmadik: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, illetve kötelezze a Kormányt arra, hogy a Duna országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára kiterjedően a Duna és a térség kiegyensúlyozott fejlesztésénekmegalapozására a helyi és területi tanácsok részvételével új, komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a nagymarosi műhöz közvetlenül nem kapcsolódó tervezet és már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések a lakosság terhei arányának a növelése nélkül maradáktalanul valósuljanak meg. Másfelől jelzi azt is, hogy a Kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelme érdekében, vagyis tegyen meg mindent a Szigetközt és lakosságát fenyegető ökológiai és árvízveszélyek elhárítására. Az elmondottak, továbbá a kormánybiztos kiegészítő információja alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Minisztertanács kiosztott határozattervezetét vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: A napirend előadója a Kormány nevében dr. Udvari László államtitkár, kormánybiztos. Övé a szó. DR. UDVARI LÁSZLÓ kormánybiztos: Tisztelt Országgyűlés! Szentgyörgyi Albert az ember és a természet kapcsolatáról elmélkedve azt írta: ,,a természet hatalmas, az ember kicsi. Az emberi élet jellege és színvonala mindig az ember és a természet viszonyától függött, attól, mennyire volt képes megérteni az ember a természetet és erőit saját hasznára fordítani." Ezt azért idézem, mert a sűrűnlakott, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés miatt természeti környezetének elpusztulásával fenyegetett Európa legújabbkori történelmében a vízlépcsőrendszer megépítésével példa nélkül álló mértékben történt beavatkozás a természetbe. A Kormány prekoncepció nélkül, a dolgok tisztázásának szándékával fogott hozzá e bonyolult probléma, a csehszlovákiai részen csaknem teljesen kész bősnagymarosi vízlépcsőrendszer újraértékelésének, hogy lelkiismerete szerint dönthessen a magyarországi létesítmények megépíthetőségéről. A Minisztertanács ez év május 13-án felfüggesztette a vízlépcsőrendszer Nagymaros térségében folyó munkálatait, majd a felfüggesztést július 20-án kiterjesztette a meder áttöltési előkészítési munkálatokra Dunakiliti térségében. A felfüggesztés határidejét mindkét esetben a mai napban, október 31-ében jelölte meg. Egyúttal a Kormány elrendelte, hogy a felfüggesztés ideje alatt megfelelő szakbizottságok vizsgálják felül a vízlépcsőrendszer létesítéséből és üzemeltetéséből várható, előálló környezeti hatásokat és kockázati tényezőket. A felfüggesztés hónapjai alatt végzett elemzések értékelése a kockázatok feltárásával megerősíti, hogy a döntés indokolt volt. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt hónapok több kérdésben nem elegendőek számos, a korábbi években elmulasztott vizsgálatok elvégzésére, sem a végleges következtetések levonására, ugyanakkor lehetővé teszik a kialakult helyzet átfogó értékelését. Az öt hónap alatt 11 szakértői bizottság, illetve minisztériumi vizsgálat, s azok részbeni felhasználásával 5 összefoglaló jellegű döntéselőkészítést szolgáló szakértői bizottsági dokumentum készült. A Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága külön tanulmányt készített a magyar—csehszlovák tudományos szakértői tárgyalásokra és összefoglaló dokumentumokban értékelte azok eredményét. Két ízben került sor ez idő alatt környezeti, ökológiai, szeizmológiai kérdésekkel, vízminőségi kérdésekkel foglalkozó magyar—csehszlováktudományos szakértői tárgyalásokra, és egy ízben a vízlépcsőrendszer szerződésével kapcsolatban kialakult helyzet nemzetközi jogi következményeinek magyar—csehszlovák értékelésére. A szakértői bizottsági anyagokat 738 oldalas, 4 kötetes dokumentumgyűjtemény foglalja össze. A szakértői vizsgálatokban több tárca működött közre és töltött be bizottsági vezető szerepet. Valamennyi érdekelt minisztérium szakértői résztvettek a munkában. A Minisztertanácsnak szóló döntési koncepció előkészítésében egy független szakértői bizottság végzett szintetizáló munkát. A társadalmi kontrollt pedig az biztosította, hogy a Kormány felkérésére részt vettek a feltáró munkában és véleményezésében a Duna Kör, a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete környezetvédel-