Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5278 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5279 olyan nemzeti Kormánynak tekinti, amelynek fogalmába az 500 meg a 300 lélekszám alatti felvak lakossága is beletartozik, és méginkább ha magát olyan nemzeti Kormánynak tekinti, amely azt akarja, hogy ott is érdemes legyen élni, sőt szerényebben fogalmazva lehessen élni. Meggyőződésem, hogy ezeken a helyeken hosszú évtizedekig a közlekedés, de hozzáteszem a kereskedelem, a közintézmények működtetése is csak megkülönböztetett kedvezményekkel lehet életképes és ezt nem tudják a jövendő önkormányzatok sem önmaguk felvállalni. Ezért szorgalmazom ismét az adókedvezményt, annak bevezetését, amíg más hatásos eszköz ennek megoldására nincs. Bátorkodom ismét felvetni a helyi járatú autóbuszvezetők forgalmi juttatását, ami differenciált. Teszem ezt azért, mert most már nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy nem lehet értelmes magyarázatot találni a különbségekre, hiszen több képviselőtársamat is megkeresték hasonló gonddal. Mint ahogy arra sem lehet magyarázatot találni, hogy egy esetleges egységesítés terhét a mostani vállalatok már csak bérgazdálkodásuk rovására adóterhekkel tehetik meg, holott ezt megelőzően mások kedvező feltételek között léphették meg. Nem is beszélve arról az elkerülhetetlen túlórakényszerről, amelyet pedig olyan drasztikusan csapolt meg a személyi jövedelemadó. Gondolom sokan tudják azt, hogy Baranyától Zalaegerszegen át Győrig tartós elégedetlenség és feszültség forrása a tömegközlekedésben dolgozók körében az általam felvetett interpellációs probléma. Ezekkel összefüggő érdemi döntések következmény nélkül már nem halogathatok. Ezért kérem ismét az államtitkár úr válaszát, milyen megoldást garantálnak ezekre a problémákra. ELNÖK: Az interpellációra dr. Udvari László államtitkár válaszol. DR. UDVARI LÁSZLÓ: Tisztelt Karvalits Ferenc Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban személyes vonatkozású megnyilatkozások is voltak Derzsi miniszter úr ígéretét illetően. Kérem elnök urat, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer napirendje után legyen lehetőségem a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot illetőleg és a következő két interpellációra a választ megadni. Kérem megértésüket. ELNÖK: Egyetértek és rögtön megragadom az alkalmat, hogy 20 perc szünetet rendeljek el. (Taps.) (Szünet: 10.28—10.55 óra — Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Képviselőtársaim! Elnézésüket kérem. Nem kezdtem, mert vártam Glatz Ferenc miniszter urat az interpellációk folytatása miatt. Nem várunk tovább, haladni szeretnénk. Reméljük, hogy majd megérkezik. Megkérdezem: Dr. Börcsök Dezső képviselőtársunk jelen van-e? (Igen.) Dr. Börcsök Dezső képviselőtársunk interpellálni kíván a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez a külképviseleti és kereskedelmi kirendeltségen dolgozók információszerzésével kapcsolatban. Dr. Börcsök Dezső képviselőtársamat illeti a szó, Budapest 38-as választókörzetének képviselője. DR. BÖRCSÖK DEZSŐ: Tisztelt Alelnökasszony! Hölgyeim és Uraim! A külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek dolgozóinak egyik legfontosabb feladata, hogy a fogadó ország hivatalos szerveit és lakosságát hazánkról, az itt élő emberekről, kultúránkról, gazdasági életünkről kellően informálják. Ennek több célja van. Egyrészt a hazánk iránti szimpátia megszerzésén túl gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainknak a fellendítése is. A másik fontos cél: a fogadó ország ugyanilyen paramétereiről, különösen a gazdasági életéről, várható nemzetközi kapcsolataink bővítése érdekében a kereskedelmi szerződések kötéséről, azok feltételeiről az ország vezetőit, az ittlévő intézményeket és lakosságot tájékoztatni. Az elmúlt évtizedekben a külképviseletekben dolgozók, azok vezetői ezeknek a kritériumoknak több ok miatt nem tudtak megfelelni. Egyrészt felkészültségük, másodszor előéletük, tehát foglalkozásuk nem minden esetben tette őket erre alkalmassá. Nagyon örültem annak, hogy az utolsó évben kinevezett nagyköveteket már az Országgyűlés külügyi bizottsága meghallgatta, és az ott kialakult vélemény figyelembevételével kerültek új állomáshelyükre. Éppen ezért az interpellációm első részére tulajdonképpen ma már nem kérek választ. Viszont a másik részre annál inkább. A magyar gazdaság liberalizálását követően tőkeerős cégek megbízható, korrekt képviselőivel egyidejűleg sajnos megjelentek, ahogy ez a nemzetközi életben is lenni szokott, a nepperek, a kellő anyagi, erkölcsi háttérrel nem rendelkező úgynevezett üzletemberek. És sajnos a mi ártatlan vezetőink és kellő informáltsággal nem rendelkező gazdasági vezetőink ezeket az embereket magas szinten is fogadták. Emiatt sokszor bohózattá fajuló helyzetek merültek fel, és a szerződések megkötése után döbbentünk csak rá arra, hogy a bennünket felkereső fél mögött se gazdasági, se morális potenciál kellően nincs. Szeretném ezért megkérdezni a kereskedelmi miniszter urat, mit tesznek annak érdekében, hogy a magyar gazdasági élet vezetőit és a magyar hivatalos szervek vezetőit kellő információval lássák el a hozzánk érkező üzletfelek kinti hátteréről. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az interpellációra dr. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszol. DR. BECK TAMÁS kereskedelmi miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Börcsök Dezső képviselő úr azt a rendkívül fontos kérdést veti fel, hogy vajon kellőképpen tájékozottak-e a külképviseleteinken dolgozó munkatársaink, beleértve anagykövetségeket és a kereskedelmi kirendeltségeket, illetve, hogy a külföldi cégekre és magánszemélyekre vonatkozó információik — ha ilyenek vannak — miként jutnak el hazai illetékeseinkhez, és azt itthoz hogyan hasznosítjuk?
