Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5251 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5252 alá, tehát ahogy Horváth Jenő képviselőtársam elmondta, ezzel ugyanúgy tisztában voltak, mint itt a Parlamentben ülő képviselőtársaim. Mondom a fiúknak, hogy halló fiúk, mit lehet itt aláírni? ők kezembe adták, tessék elolvasni. Elolvasom, hát fiúk ezt a hármat kilőtte tegnap a Parlament. Tegnap egész nap a televízió mutatta ezt, maradt a köztársasági elnök, ezzel mi legyen? Elmondták, hogy döntsön a nép, jó mondtam, azon még gondolkodom. írt alá egy bácsi, mondom neki, bácsi kérem én vidéki vagyok, legyen olyan szíves mondja meg, hogy mit írt alá most? Azt mondta, hogy dönteni akarok és most majd meglátja, hogy ezután majd dönt a nép ! Mondtam, hogy igen. Akkor tessék mondani, akar Ón köztársasági elnököt választani. Hogyne akarnék! De mondom: bácsikám most írta alá, hogy soha többet nem fog akarni köztársasági elnököt választani. Azt mondja a bácsi: no ne csapjon be! Mondottam: bácsikám nem én csapom be, ez így igaz! Ugyanis állampolgártársaim mind a száz valahány ezer érvényes aláírás adott, nem ismerte az Alkotmány előző nap meghozott passzusait. Beszólt a körbe, ahol voltunk vagy húszan egy középkorú hölgy: azért fogom aláírni, mert az én apámnak kevés a nyugdíja! Mondom neki: asszonyom, ha ez az akarat érvényesül, az Ön édesapjának még kevesebb lesz a nyugdíja. Ugyanis nekem kétségeim voltak és mint felkészületlen igyekeztem utánajárni, hogy ez a népszavazás kinek mibe kerül. Ma írtam levelet a miniszter uraknak, ugyanis többen voltak érintettek ebben az ügyben. Békési pénzügyminiszter úr aláírásával van egy levél nálam, amely azt tartalmazza, hogy fordulónként 200 millió forintba kerül! Teát akkor hány fordulónak nézünk elébe? Választunk vagy választani akarunk-e? Az első fordulóban biztos, hogy nem jutunk döntésre, 4x200 vagy 5x200 millió forintunk bánja! Én ezért azt szeretném megfontolásra ajánlani, hogy a demokrácia kerüljön, amibe kerül, azt is mondhatjuk, hogy ez nagyon fontos dolog. De ez a gondolat véleményem szerint nem nélkülözhető ebben a tekintetben, amikor ennyire pénzszűkében vagyunk; azt gondolom, legalább ebben a körben mindenki ismeri, választópolgártársaim pedig érzik, hogy nincs pénzünk. Kérem szépen döntéseiknél szíveskedjenek ezt is figyelembe venni. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Varga Lajos Pest megyei képviselő hozzászólása következik. VARGA LAJOS: A hozzászólásomban ugyanazt a témát akartam feszegetni és amit Tóthné képviselőtársunk mondott a pénzről, hogy mennyibe kerül ez és miután ezt nagyon érzékletesen elmondta, én ezt most már nem akarom ismételni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Király Ferenc Szolnok megyei képviselőtársunk kért szót. KIRÁLY FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy ez az öt mondat, amit akarok mondani elhangozzék itt, Önök előtt. Besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny erőszakos csoport állított nekünk. (Nagy taps.) A körülbelül 200 millió forintba kerülő népszavazás, amelyben a négy kérdés közül három el van döntve, nyilvánvalóan ennek a politikailag zajos, de a nép számához viszonyított törpe képződménynek áll érdekében, másnak nem. Nagyon érdekes lenne, egy ilyen gondolattal eljátszani, hogy milyen trombitaharsogás kezdődött volna, ha például az egykori MSZMP kezdeményezett volna egy olyan nagyon drága kerti mulatságot. (Derültség.) Ráadásul elméletileg adva van egy olyan helyzet, hogy a népszavazáson, ahol feltehetőleg a lakosság töredéke fog megjelenni, például, hogy visszaállítsák a munkásőrséget. Meggyőződésem, hogy ezt az önző és manipulativ aktust az SZDSZ a parlamenti választáson fogja nagyon megbánni. Sajnos az Alkotmány kötelez bennünket, a népszavazás kiírására és a határozat betartására, de az időpont kijelölésére nem. Ezt szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Simon Ernőné Somogy megyei képviselőtársunk felszólalása következik. SIMON ERNŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint, bár nem vagyok jogász, a népszavazást és a köztársasági elnökválasztást egyidőben kell lebonyolítani. Indokaim a következők: szeretném elmondani, hogy Tallóssy Frigyes képviselőtársam által elmondottakkal egyetértek. A következő indokom: a lakosság mozgatása egymáshoz közel eső időben úgy gondolom nem lenne jó, kockázatos lenne. A további indokaimat képviselőtársaim már feszegették és én is ezzel értek egyet, hogy a 200 millió forintos ráfordítás, tegyük fel, ha egy november 26-ai választás időpont lenne. Aztán a következő december 3-ai lenne, óriási feszültséget okozna a lebonyolító tanácsoknál, vagy egyáltalán azoknál a szerveknél, akiknek azokat a szavazásokat le kell bonyolítani. Tehát én megfontolásra ajánlom az igen tisztelt képviselőtársaimnak, a tisztelt Parlamentnek, hogy milyen állásfoglalást tesz le az asztalra, tehát az első gondolatmenethez visszatérve véleményem szerint egyidőben kell lebonyolítani és támogatni tudom Bodonyi Csaba képviselőtársunk által megkapott javaslatot a szavazólapra vonatkozóan, mert ebben el tudja dönteni a választópolgár, hogy kit akar köztársasági elnöknek, vagy netán nem kíván köztársasági elnököt választani, hanem majd a következő Parlamentre bízza. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves képviselőtársaim nem szívesen teszem, hogy megvonom a szót felszólalóktól, de ismételten ugyanígy ezt kellett volna tennem, mint Ballá Éva esetében, nem az időpontról tárgyalunk. Most Fekete János felszólalása következik. FEKETE JÁNOS: Tisztelt Ház! Azt, hogy sokan megkérdőjelezik ennek a Parlamentnek a legitimitását, ezt kénytelen vagyok eltűrni. De azt, hogy ezt mi magunk mondjuk ki saját magunkról, ez ellen tiltakozom. Ebben a 332-es számú javaslatban a kérdés úgy van feltéve, hogy csak a „szabad" országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztása-