Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4085 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4086 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A földtörvény módosításánakvitája következik. Elsőként hallgassuk meg Kiss István képviselőtársunkat Bács-Kiskun megye 18. sz. választókörzetének képviselőjét. KISS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Két mondandóm annyira különbözött, hogy úgy éreztem, külön kell szólni, ezért elnézést kérek. Alig több mint 2 évvel ezelőtt a földtörvény vitájában szót kértem. Felszólalásomban elmondtam aggályomat az ingatlanok szerzési korlátozásaival, a települések kategorizálásával összefüggő számítási rendszer korszerűtlenségével, bonyolultságával kapcsolatban. Örömre most nem az szolgál, hogy a gyakorlati élet engemigazolt, hanem az, hogy jogalkotás előkészítői is belátták már azt a sürgető, el nem odázható követelményt, hogy atulajdonviszonyok, a vállalkozási kedv és lehetőség, a szektorsemlegesség kötöttségeinek feloldása, korunk követelményeihez igazítzása nélkül gazdasági életünk problémáinak megoldása nem képzelhető el. Az előzetes megbeszélések alkalmával több választópolgáromnak az volt a véleménye a földtörvény módosításával kapcsolatban, hogy nem módosításra, hanem valóban egy korszerű, új földkódex megalkotására van szükség. Ez az álláspont figyelemreméltó. Nekem is az a meggyőződésem, hogy az egységes és hosszabb távra is maradandó szabályokat tartalmazó kódexre szükség van, mégis úgy ítélem meg, hogy addig is legalább a módosítás lehetőségével élni kell és alkalmasabbá kell tenni a hatályos földtörvényt kibontakozására, gazdasági életünk megújítására. Meg kell szabadítani a cselekvési szabadságot gátló régi, tervutasításos szellemben foggant szabályaitól. Rossz tapasztalatok alapján állíthatom, hogy a döntés elodázása gazdasági életünkben igen sok alkalommal azt eredményezte, hogy a sürgető problémák megoldására nem kellő időben került sor, esetenként pedig elhallgatással, időhúzással sor nem került. Az előterjesztett törvénymódosítási javaslattal a szükségesség szempontjából egyetértek, tartalmi részekben viszont fenntartásaim vannak, sőt esetenként kifejezetten ellentétes a véleményem. Részleteiben: elfogadom azt a módosítást, hogy megszűnik az ingatlanszerzési korlátozás, a szerzés állampolgári jogon megillet mindenkit. Egyetértek azzal is, hogy atermőföld, atanyaépület és a hozzá tartozó termőföld magánerőből beépíthető építési telek elidegenítése esetén a haszonbérlőt és a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Ez megfelel a gazdasági és jogbiztonság követelményeinek. Támogatom azon módosítást, hogy a gazdálkodó szervezetek önállóságát növeljük azzal is, hogy a művelési ág megváltoztatása tovább egyszerűsödik. Ez egyben a hatósági munkát könnyíti. A hatályos szabályozás a földvédelmi ügyekben—területkivonás, belterület bevonás —az eljárási hatáskört területnagysághoz kötötte. Ez az ügyek elintézési idejét meghosszabította, költségnövekedés eredményezett. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a hatáskör kerüljönhelyihivatali szintre, így legalább ezen a területen elérjük, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok keletkeznek, ahol azokat összefüggésben legjobban ismerik. A mezőgazdasági üzemek egy része, különösen a gazdaságilag elmaradott térségekben, s a gyenge minőségű földeken csak veszteséggel tud termelni. Amennyiben a gazdasági élet egyéb területein — például az iparban — a veszteséges ágazatok végre valóban megszüntetésre kerülnek, a mezőgazdaságban is szükséges ezt érvényre juttatni. Támogatom tehát a módosítási javaslatot abban is, hogy lehetőséget ad arra, hogy a mezőgazdasági üzemeka gyenge talaj-adottságú földeken csak a termelőképesség megőrzéséhez szükséges munkákat végezzék el. A javaslat megfogalmazása azonban pontosításra szorul, legalább is a végrehajtási rendelet szintjén, ahol rögzíteni szükséges, hogy mit kell érteni a termőképesség megőrzéséhez szükséges munkákon. Például csak növényvédelmet, vagy növényvédelmet és tápanyagutánpótlást? Tudom, hogy a mezőgazdasági bizottság javaslatára a 14. §. lekerült a napirendről. De a miniszter úr kérésére röviden véleményt nyilvánítok róla és javaslom, hogy észrevételemet az egységes, megalkotásra kerülő földkódexben vegyék figyelembe. A gazdálkodó szervezeteknek meg kell adni azt a jogot, hogy állami tulajdont szerezhessenek saját részükre, függetlenül attól, hogy az ingatlanholhelyezkedikel. Véleményem szerint ezután a kezelő jog intézménye már szükségtelen és felesleges. Gondoljunk csak vissza ateljesen indokolatlanul éveken erőltetett tartós földhasználat jogintézményére. Sokat beszélünk napjainban a jogállamság megteremtéséről, a társadalmi igazságosságról. Ugyanakkor a módosítási javaslat továbbra is fenntartotta a mezőgazdasági szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földekmegváltásánakjogintézményét. A megváltási árat — igaz ugyan, hogy csak alsó határban állapította meg, mégis magának az intézménynek a fenntartása további igazságtalanságokra adott volna okot és lehetőséget. Örömömre szolgál, hogy a miniszter úr expozéjában ezen fontos tényt az önkormányzat hatáskörére bízza. Gondoljunk például arra, hogy az elhalt termelőszövetkezeti tag örököse egy hektár termőföldért 2000—5000 forint megváltási árat kap, ugyanekkora, esetleg örökség tárgyát képező földet a szövetkezet négyzetméterenként 10—20 forintért ad el, ami azt jelenti, hogy egy hektár föld vételára 100 ezer — 200 ezer forint lehet. A megváltást — mint jogintézmény — egy adott politikai és gazdasági helyzet állami kényszerintézkedése volt, ami — ha a jogállamiság megteremtését valóban nemcsak szavakban akarjuk — ma már nem tartható fenn. Tudom, hogy a szövetkezeti tulajdonba kerülő, volt tagi tulajdont képező földek reális értékének megfizetésére a szövetkezetek többségénél anyagi alapok hiánya miatt nem kerülhet sor. Ezt javasolni teljesen irreális volna. Azt viszont el lehet érni hogy a tulajdonos és a használó szövetkezet megállapodásán múljon a szövetkezeti tulajdonba kerülés ezeknél a földeknél, és szabadon dönthessék a földi áráról, ennek irányában a tulajdonosnak a földet ki lehessen vinni a szövetkezetből. Természetesen a konkrét föld kiadása a nagyüzem tábláját sértené a bevitt földdel azonos, vagy megközelítően azonos minőségben, vagy mértékben.