Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5219 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5220 működő népi ellenőrzési bizottságok munkájára való bizonyos rálátásom alapján is a következőkre szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni és ezzel a törvénytervezetet illetően döntésüket esetleg elősegíteni. A korábbi szakmai viták és a választópolgárokkal tartott konzultáció alapján van olyan információnk is, hogy a többség azt látja, hogy az Állami Számvevőszék lényegében a népi ellenőrzés cégtáblájának átfestésével e korábbi szervezet munkatársai egy részének és feladatainak átvételével jön létre, kiegészülve más szervezetekkel, mint például a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályának személyi állományával és feladataival, így együttesen több feladattal, de a korábbinál lényegesen kevesebb létszámmal dolgoznak. Ennek, mint rendező elvnek az elfogadása nem jelentett gondot a területen sehol. Ha viszont megnézzük az Állami Számvevőszék feladatait tartalmazó törvénytervezet 2-es §-ának előírásait és összehasonlítjuk a népi ellenőrzés feladataival, látható lesz, hogy, úgymond, gazda nélkülivé válik több olyan terület ellenőrzése, amelyre csak később történik intézkedés. Magam is úgy látom, hogy természetesen nem tartozhat minden a számvevőszék feladatai körébe, hisz erre már itt is több képviselőtársam utalt. De fontosnak tartom, amint itt is fölvetődött, nem elsősorban a névtelen bejelentések, de az állampolgárok panaszainak a lekezelését. Döntő hányada közvetlenül érinti az Állami Számvevőszék részére a 2-es § (6) bekezdésében feladatként megjelölt állami vagyonkezelési ellenőrzést. Tény viszont az, hogy az ilyen természetű bejelentések ügykezelése és vizsgálata rendkívül nagyszámú, tudomásom szerint évenként csaknem 10 ezer. Olyan üggyel való foglalkozást és kötelességet is jelent, ami tulajdonképpen ma nincs megnevesítve, hogy hogyan tovább. Ennek ellátására megítélésem szerint a sajtó szervezete és a képviselőkhöz való beadványok rendezése, mert ilyen javaslat is van, nem elégséges. Tapasztalatom szerint ezek a teendők komoly szakmai felkészültséget igénylő vizsgálati kötelezettséggel járnak. A kérdést én úgy ítélem meg, még átmenetileg is rendezni kell. A törvénytervezet 13. §-a az Állami Számvevőszék elnökének feladatait és jogkörét sorolja. Nagyon fontosnak tartanám ennél a kérdésnél, bár utalás történt rá, hogy hogyan, de a szervezet költségvetése elkészítését és az Országgyűléssel való elfogadását feltétlenül fontosnak tartom mielőbb. Itt dr. Puskás Sándor beszámolójában elmondotta, hogy majd az állami költségvetéssel együtt kerül jóváhagyásra és kidolgozásra. Úgy gondolom, elébe kellene ennek lépni. A törvénytervezet 21. §-a az eljárási és vizsgálati eljárási jogosítványokat sorolja. A mi szakembereink szerint ezeket ki kellene egészíteni a már széles körben elterjedt számítógépes információs adatbázisokhoz való hozzáférési jogkörrel. Tudom, hogy az általam említett és a javasolt kérdések részben technikai jellegűek. Helyét és szerepét a működési szabályzatnak kell majd tartalmaznia. De mint szakembereink által is igen fontosnak ítélt kérdésre hívom fel a figyelmet itt az általános vita során is. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül a tárgyalt témakört érintően, de nem szorosan a törvénytervezet tartalmáról szeretnék egy-két gondolatot még elmondani. A Kormány tulajdonképpen már két hónapja határozatot hozott az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítéséről. A közvélemény viszont nem kapott tájékoztatást arról, mi lesz a változás lényege, biztosítva lesznek-e és milyen formában az átmenet feltételei. Az átmeneti időszak igen problematikusnak ítélt egynémely feladatának, ami itt is fölvetődött, fontosnak tartom mindenféleképpen nagyobb nyilvánosságra hozatalát és megfelelő indoklását. Az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezet záró rendelkezése értelmében megszűnnek bizonyos magasabbrendű jogszabályok. Csak a jogban járatosak és az érintett szervezet tagjai tudhatják ebből azt, hogy ezeknek hatásaként a népi ellenőrzés két hónap múlva tulajdonképpen megszűnik. A szervezet tevékenysége is közel, mint már itt említették, 30 ezres társadalmi megbizatású munkatársa révén, mindeddig nagyon szorosan kötődött az ország gazdasági és társadalmi tevékenységéhez. Ebből adódóan megérdemli, hogy az eddiginél nagyobb nyilvánosság előtt kerüljenek indoklásra megszűnésének okai. Javaslom, hogy az Országgyűlés, amikor dönt a rendszer megszüntetéséről, fejezze ki köszönetét a megszüntetett szervezet társadalmi munkásainak, munkatársainak és vezetőinek az eddig végzett munkáért. Az Állami Számvevőszék 1990 január l-jével kezdődő szervezett kialakítására nagyon kevés idő van. Mégis azt javaslom és azt támogatom én is, hogy ki kell jól használni ezt az időt és fel kell készülni január 1-jei beindítására. Végezetül szólok egy általam fontosnak tartott kérdésről. Nincs benne ugyan a törvénytervezetben, de olyan információink vannak, valamelyik képviselőtársam, azt hiszem, hogy dr. Ballá Éva itt is elmondotta, hogy az Állami Számvevőszéknek öt regionális egysége lesz. Nem értünk egyet azzal, hogy Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben, az ország második városában, az egész Tiszántúl gazdasági és szellemi életének központjában nem terveznek regionális hivatalt létrehozni. Javasoljuk a korábbi, ezirányú állásfoglalás felülvizsgálatát. Kérjük, hogy az Állami Számvevőszék szervezeti és működési rendjének kialakítása során Debrecen városban is regionális hivatal létrehozása legyen betervezve. Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel az általános vitában több felszólaló nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom, és most megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, egyetértenek-e a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásával? Kérem, erről szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 244 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a törvényjavaslat tárgyalását a részletes vitával folytatja, — azt megnyitom. Megkérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy aki a vitában fel akar szólalni, azt az erre rendeltetett gomb megnyomásával jelezze. Most Bánffy György képviselőtársunknak, Budapest, 4. választókerületében megválasztott képviselőnknek adom meg a szót.