Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4081 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4082 menyem, hogy a részkérdések szabályozása ne a végrehajtási rendelkezésben nyerjenek megfogalmazást, hanem ezeket az alapszabály tartalmazza. A termelőszövetkezeti törvény 41. szakaszának (1) bekezdését a javaslat újrafoglmazta, amely így azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet tartozásaiért a tulajdonában lévő összes vagyonával felel, tehát az eddigiektől eltérően a földdel is. Ezzel kapcsolatban sokan attól tartanak, hogy a tönkremenő termelőszövetkezet földjeit a külső szervek, akár az állam is megszerezhetik. A korábban módosításra tervezett 4L szakasz (2) bekezdését is figyelembe kell venni, amely úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezet tartozásáért a tagoka részjegy kivételével saját vagyonukkal és munkadíjukkal nem felelnek. Ez is nagyon érdekes. Tekintettel azonban arra, hogy a javaslat 41. szakaszának (2) bekezdésének módosítását ez már nem tartalmazza, akkor ez azt jelenti, hogy a tag a vagyonrészszel nem felel? A javaslat szerint a szövetkezetek kötelesek alapszabályaikat 1990. március 31. napjáig felülvizsgálni. Az időpont meghatározását nagyon rövidnek tartom, hiszen nemrég kellett az alapszabályt módosítani, felülvizsgálni, továbbá előkészítés allait áll az új szövetkezeti törvény kidolgozása is. A földtörvény módosítására vonatkozó korábbi anyagoktartalmazták a törvény 6. szakasza (1) bekezdésének módosítását, amely a jelenlegi javaslatban már nem szerepel, így marad a jelenleg hatályos szöveg, amely szerint az ingatlan az állam, a szövetkezet és más jogi vagy magánszemély tulajdonában áll. Ezzel kapcsolatosan a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ingatlantulajdon megszerzésére nem jogosult. A magánszemélyek földszerzési korlátozásának feloldására vonatkozó rendelkezéseket a nagy többség helyesléssel fogadta, azzal a megszorítással, hogy a mezőgazdaság művelésre alkalmas földterületek tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell maximális földnagyság megjelölésével. Nem kifogásoljuk, hogy a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személyek is vásárolhassanak termőföldet, azonban ezt ne korlátlanul. A javaslat 12.szakasza két vátozatot tartalmaz. Én az A-változatot tartom elfogadhatónak, amely szerint a lakóterület kialakításának céljából történő földkivonás mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól. Véleményem szerint a járulék 20 százalékát fizesse az a mezőgazdasági nagyüzem, amely a beruházást saját földjén élelmiszeripari céllal végzi Véleményem szerint a beterjesztett módosítási javaslatok a szükséges kompromisszumokat tükrözik, és lehetőséget adnak arra, hogy a nemzetközileg is elismert magyar szövetkezeti mozgalomnak a jövőben is helye és szerepe legyen a gazdaságban. Nem fogadhatjukel azokat a nézeteket, amelyek a szövetkezeti mozgalom szétverésére irányuló kísérleteket tartalmaznak,. Mi valljuk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hosszabb távon is jelentős tényezői maradnak a magyar mezőgazdaságnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps). ELNÖK: Tóth László képviselőtársunkat, Csongrád megye 12-es számú választókörzetének képviselőjét illeti a szó. TÓTH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy Südi Bertalan képviselőtársamhoz intézzek egy megjegyzést és ezzel kezdjem a hozzászólásomat. Ugy gondolom, hogy egy újfajta politikai gyakorlat alapjait láthatjuk abban, amikor egy újonnan megválasztott miniszter a hivatal átvétele dolgosszorgos napjaiban időt szakít arra, hogy eljöjjön az Alföld déli részére, Csongrádra, egy kisvárosba, és a falurádió jóvoltából többszáz kistermelő jelenlétében állja a golyózáport, mert valójában golyózápor volt a javából. Érzelmi töltésekkel teli kérdésekre kellett meleg szívvel éshideg fejjel választ adni, álláspontot kialakítani, Ez az álláspont úgy tűnik, sikerült. Én is osztom azt a nézetét egyébként Südi Bertalannak, hogy a régi politikai gyakorlatnak ezeket a hibáit, a vita fel nem vállalását sutba kell tenni. Ezzel szeretném a miniszterünk ilyen irányú magatartását itt a parlament színe előtt a nép nevében is megköszönni. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban a felgyorsuló változások korát éljük, és egy demokratikusabb szocializmus útjait keresi a társadalmunk. Felhalmozódott gondjaink közül talán a legnagyobb az, hogy a társadalmi tulajdonlás törvényben foglalt magasabb rendűsége nem igazolódott a gyakorlatban. Minden átalakulási törekvésünk, reformlépésük mottója ezért lehet most is a, ,tulajdonos kerestetik" hiszen főleg az állami nem, de a szövetkezeti forma sem tudta megragadni ezeddigatulajdonarányát, a valódi tulajdonost. A tegnap tárgyalt átalakulási és a most napirenden lévő szövetkezeti és földtörvénynek nem lehet feladata, hogy levezényeljen egy tulajdoni reformot. Mai formájában egyik sem vállalkozhat és nem is vállalkozik erre. Mindhárom törvény átmeneti, ami alatt azt értem, hogy jelenlegi formájukban ne gátolják meg az élő társasági törvény működését, de folyamatosan fogadják be mindazokat a módosításokat, amelyek a mai tulajdonviszonyok alapján a nagyobb mozgástér, a cselekvési szabadság irányában mutatnak mind az egyén, mind a tulajdonos kollektívák, illetve az önkormányzatok számára. Ezeket a módosításokat a tulajdonszerzés szabadsága és az önkormányzatok döntési jogosítányainakbővülése tekintetében Csongrád megyében is pozitívan fogadták az állampolgárok, a vállalkozók, a kistermelők és a szövetkezeti parasztság. A törvényelőkészítés vitájában ugyanakkor számos helyen és alkalommal a múlt gyakorlatának kemény kritikájaként óhajuknak úgy adtak hangot, hogy a jövőben se agrártézisek, se törvénytervezetek, se modellek ne születhessenek nélkülük és róluk, úgymond lefüggönyzött szobákban oly módon, hogy a termelőknek csak a végrehajtó szerep jusson és á tévedésekért az egész nép fizessen. Felhívták a képviselők figyelmét a törvények azon szakaszaira is, amelyek a tulajdoni reform ma még nem tisztázott jogi, közgazdasági, intézményi szervezeti feltételei hiányában az átalakulási törvény általános indoklása szóhasználatával élve, — „politikailag meg nem érett, — itt én teszem hozzá; és a társadalom által meg nem értett megoldások jogi rögzítésével meggondolatlanul belenyúlnának a tulajdoni viszonyokba." Ezzel az új alkotmány elfogadása előtt esetleg visszafordíthatat-