Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-62
5155 Marx Gyula képviselő úr javaslatához. Én azt hiszem, valami félreértés van. Én tudniillik azt mondtam, hogy teljes és azonnali kártalanítást nem vagyunk képesek fizetni. Meg kell vizsgálni a kártalanítás módját és mértékét. Teljes kártalanításra márcsak azért sincs meg a lehetőség, mert tessék nekem megmondani, hogy lehet kártalanítani azt a gyereket, akinek az apját 15 évre, 20 évre ítélték el, vagy netán felakasztották. Hogy lehet ezt egyáltalán pénzben kifejezni. És tudnék még ezer példát mondani, ezért mondom: meg kell vizsgálni, ígéretet tettem rá, hogy meg fogjuk vizsgálni és ide fogjuk Önök elé hozni a mértéket és a módot. És ezzel tulajdonképpen válaszoltam Marx Gyula képviselő úr javaslatára is, illetve ehhez még a következőket szeretném hozzá tenni. Ezt a módosító javaslatot én nem tudom elfogadni két okból. Egyrészt az első módosító indítvány az tulajdonképpen szóismétlés. Hiszen az előadói beszédemben is elmondtam, a tervezetben is benne van, hogy a törvény hatálya alá eső személyeket olyannak kell tekinteni, mintha el sem ítélték volna. Akkor ezt felesleges megismételni azzal is, hogy olyannak kell tekinteni, mint akiket törvényességi óvás folytán felmentettek. A másik módosító javaslattal pedig a magam részéről azért nem tudok egyetérteni, mert nincs kimunkálva a kártalanítás mértéke és módja, ezt már mondtam, a másik pedig, hogy ezzel a megoldással kizárnánk az 1956 előtt a törvénysértések, a különböző törvénysértések miatt különböző módon sérelmet szenvedett emberek jogát a kártalanításra. Ezt pedig — gondolom — senki nem akarja, mert hiszen jó nagy számban vannak azok is. Én javaslom, hogy az elnök úr által ismertetett határozatot szíveskedjenek elfogadni és ígéretet teszek arra, hogy még ebben az évben, ha mód lesz rá, akkor az Országgyűlés elé terjesztjük. Ha mód lesz rá, ezt én úgy értem, hogy ha készen tudunk lenni, mert mint mondtam, hogy társadalmi szervezeteket szeretnénk ebbe bevonni és a legteljesebb mértékben biztosítani szeretnénk a társadalmi nyilvánosságot. Köszönöm szépen (Taps.) ELNÖK:Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Mielőtt azonban erre sor kerülne, megkérdem Dauda Sándor képviselőtársamat, hogy fenntartja-e javaslatát, módosító indítványát. DAUDA SÁNDOR: Tisztelettel, valószínűleg félreérthető volt az általam elmondott javaslat.Én nem azt mondtam, hogy ezeket az embereket teljességgel zárjuk ki a rehabilitásból, a semmisnek nyilvánításból, hanem, hogy az esetek egyedi felülvizsgálatát, bírósági úton való felülvizsgálatát javaslom. Mert általában, bár az államtitkár úr tudott olyan esetet mondani, amikor a harci cselekmény érdekében követtek el, én viszont tudok olyan esetet mondani, amikor a harci cselekmény folytatásaként, de saját anyagi haszonszerzés érdekében végeztek rablást, például a Bartók Béla úton, ahol a szüleim laktak, az ugyanilyen népfelkelők. Én csak ezért javaslom a tisztelt Parlamentnek, hogy az indítványomat így tekintse, és fenntartom a javaslatomat. Köszönöm. ?9. október 20-én, pénteken 5156 ELNÖK: Ismételten azt kérem, bocsásson meg államtitkár úr, — vagyis végül is Dauda Sándor képviselőtársam, a törvényjavaslat szövegszerű módosítását igényli? Még mielőtt az államtitkár úrnak adnék szót, Király Zoltán képviselőtársunk kíván szólni. KIRÁLY ZOLTÁN: Azért kérem a szót, mert az államtitkár úr által mondottak, amit minekünk válaszképpen adott, félre vinnénk a Parlamentet. Mi nem azt kérjük a módosító indítványban, hogy azonnali kártérítésről rendelkezzen a törvény. Pontosan arról szól a módosító indítványunk, amit Ön mondott államtitkár úr, hogy a kormány megvizsgálja és ide fogja hozni a Parlament elé a mértéket és a módot. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a módosító indítványban ez van: az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy gondoskodjék a kártalanítás mértékének és irányelveinek a meghatározásáról. Nem arról, hogy mindenképpen azonnal a kártérítés megtörténjen, hanem a figyelmét hívja föl ugyanarra, amit Ön mondott. Én úgy gondolom, hogy ez pontosan kvadrál az ön válaszával az, amit mi előterjesztettünk. Ezért végképp nem értem az Önök elhatárolódását ettől. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Én most tévedek, avagy dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter valóban szót kért? (Derültség, mivel a miniszter nincs jelen a teremben.) Elnézést kérek, no végre egy kis derűt is sikerült a falak közé csempészni. Tehát dr. Borics Gyula államtitkár urat illeti a szó. DR BORICS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Király Zoltán képviselő úrral nem kívánok vitatkozni, mert nincs min vitatkozni, azt hiszem ugyanazt mondjuk, csak más mondatokat fogalmaztunk meg, de lényegében ugyanrról. Dauda képviselő úrral azonban kénytelen vagyok, mert beterjesztett törvényjavaslattervezet első §-a egyértelmű és világos. Azt mondja, hogy az 1956 október 23-a és 1963 április 4. között a népfelkeléssel ossz függésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmozatban harci cselekmények során elkövetett emberölés, rablás, stb. Tehát ott van, hogy a meghatározó a politikai bűncselekmény. Nyilvánvaló, hogy ha ezzel bűnhalmozatban egy közönséges rablás történt, akkor az nem fog mentesülni a következmények alól, és nem fog rá vonatkozni ez a törvényjavaslat. így szerintem ez egyértelmű és világos. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Most már újra kérdem Dauda Sándor képviselőtársamat, fenntartja-e szövegszerű módosító javaslatát. DAUDA SÁNDOR: Ilyen megfogalmazásban tudomásul veszem és visszavonom módosító javaslatomat. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most következik a határozathozatal, de még Király Zoltán kér szót. Az Országgyűlés 62. ülése, H
