Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4073 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4074 azzal a részével, ami 59-re visszanyúlást hoz nem értek egyet. Megismétlem amit már mondottam, készítsünk egy új földtörvényt, lehetőleg 90-ig és addig tisztázzuk a helyzetet. Gondolom az itt ülők közül mindenki érzi, hogy olyan nagyok a változások egy hét alatt is, hogy tisztábban lesz látható egy év múlva, hogy mit tegyünk. Rendezzük közben az új törvényig a dolgokat, hogy lehessen élni a Dunántúlon is, az Alföldön is és az egész paraszti világban. Bizonyítsukbe, hogy ezzel a módosított törvénnyel mindenki megélhet a választott tevékenységéből. Én nem tudom valójában, hogy mit takar majd az az új tulajdoni reform, amelyet hallom, hogy tervezünk, de gondolom, hogy ebben rendezhetjük majd a vitás kérdéseket. Az agrárágazatban tevékenykedő állami vállalatok, termelőszövetkezetekés kistermelők tegyék össze a vállukat, és ne üldözzék egymást. Nem élhet sokáig az a nagyüzem, amelyik üldözi a kistermelést, és ezután még úgysem. Amit én elmondtam, az számomra nem azt jelenti, hogy félek az újtól, hanem azt, hogy ebben a szédületes, néha kezelhetetlen tempóban legyünk mértéktartóak. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, az agrárágazatban dolgozók kevésszer döntöttük el saját sorsunkat a történelem során. A társadalom igen nehéz helyzetben van. Az egész parlament segítségére szükség van ahhoz, hogy ebből a helyzetből kijöjjünk, és ebben kérem a parlament segítségét ahhoz, hogy a mezőgazdaság helyzetén is változtassunk. Az elmúlt hetekben sok olyan megnyilatkozást hallottam, amelyben azt bizonyították, hogy már nincs is igazi vidék, nincs igazi, földhöz értő paraszt. Kimondták azt is, hogy ránk nem szabad erdőt bízni, vadat bízni, mert mi azt elherdáljuk. Kimondták azt is, hogy mi nem minden esetben törődünk a ránk bízott emberekkel és a paraszti világ gondjaival. Tisztelettel kérem a közvéleményt is, ne ezt gondolják a mezőgazdaság mai vezetőiről és a képviselőkről, meg még úgysem. En azzal válaszolok ezekre a felvetésekre, hogy üljünk le végre minden vitás kérdésben négyszögletes, vagy kerekasztalhoz, és tiszteljük egymást, és tisztelettel beszéljünk főleg egymással. Köszönöm szépen. (Taps.) Az elmúlt hetekben sok olyan megnyilatkozást hallottam, amelyben azt bizonyították, hogy már nincs is igazi vidék, nincs igazi, földhöz értő paraszt. Kimondták azt is, hogy ránk nem szabad erdőt bízni, vadat bízni, mert mi azt elherdáljuk. Kimondták azt is, hogy mi nem minden esetben törődünk a ránk bízott emberekkel és a paraszti világ gondjaival. Tisztelettel kérem a közvéleményt is, ne ezt gondolják a mezőgazdaság mai vezetőiről és a képviselőkről, meg még úgysem. En azzal válaszolok ezekre a felvetésekre, hogy üljünk le végre minden vitás kérdésben négyszögletes, vagy kerekasztalhoz, és tiszteljük egymást, és tisztelettel beszéljünk főleg egymással. Köszönöm szépen, (laps.) ELNÖK: Dr. Miklós Zoltán képviselőtársunk felszólalása következik, Nógrád megye 3. számú választókörzetéből. DR. MIKLÓS ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy a múlt évben napirenden volt a termelőszövetkezeti törvény módosítása, véleményem szerint szükség van a jelenlegi módosítására is, alapvetően a tulajdoni reform, másfelől a szövetkezetek gazdasági, szervezeti önállósága növelése miatt is. Szükség van továbbá a módosításra, mivel a gazdasági társaságokáltal teremtett versenyhelyzet valóban lépéshátrányba kényszeríthetné a szövetkezeteket, és ezért utat kellett nyitni még az idén a szabadabb átalakulásoknak is. Hangsúlyozva azt, hogy megoldást csak az egységes szövetkezeti törvény elkészülte adhat, a mostani módosítás során kell megteremteni a szövetkezeti tagság tényleges tulajdonosi érzetének hátterét. Helyes az a szándék, hogy a kizárólag munkadíjazáson alapuló személyi kötődésen kívül a szövetkezeti tagság jó részének vagyoni kötődését igyekszik megoldani a javaslat. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a jogszabálymódosítással kapcsolatosan, mint termelőszövetkezeti vezető első pontként a szövetkezetek önkormányzatának fejlesztésére, az önállóság növelésére irányuló törekvést emeljem ki. A szövet kezetek önállósága az egyikolyan sajátosság, amely jól szolgálja mind a tagi, mind a gazdasági érdekeket. A szövetkezeti tagság kollektív akaratának megtestesítője az önkormányzat intézményrendszere, amelyre vonatkozó szabályozás ugyan az elmúlt évtizedekben fokozatosan egyszerűsödött, azonban az önállóság növelését tovább kell fokozni. A mostani módosítás során a következő főbb változások segítik e fenti célok elérését. A jövőben csaka legmagasabb szintű jogszabályok állapíthatnak meg a szövetkezetre vonatkozó kötelezettséget, megteremtve ezzel a még teljesebb körű szervezeti, működési önállóságot. Egyetértek azzal is, hogy a jövőben a termelőszövetkezet közgyűlése, vagy küldöttgyűlése dönthesse el, hogy melyek a szövetkezetben azok a vezetői munkakörök, amelyekösszeférhetetlenek, mivel atestület jobban ismeri a helyi viszonyokat a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnél. Álláspontom szerint azonban nemcsak ebben a kérdésben, hanem minden más témában is elsődlegessé kelltennia közgyűlési vezetést a szövetkezetben, segítve ezzel a szövetkezeti demokrácia erősödését. Ezt a célt szolgálta már a tavalyi módosítások során is a küldöttgyűlés fakultatívvá tétele, és szolgálják a jelenlegi módosítás egyes rendelkezései is. Az egységes szövetkezeti törvény kidolgozásánál mindenképpen igényként kell hogy jelentkezzék a közgyűlés szerepének növelése, annak kizárólagos hatáskörének bővülése útján, amely a tagi autonómia elvéből következik. A törvénynek a küldöttgyűlést nem működtető szövetkezeteknél garanciát kell adni, hogy fontos kérdésekben a döntést az alapszabály ne utalhassa a vezetőség hatáskörébe, azok közgyűlési hatáskörben kell hogy maradjanak. Véleményem szerint lehetővé kellene tenni azt is, hogy az egyes részközgyűlésekhez tartozó tagsági csoportok az alapszabályban meghatározott belügyeikben döntési jogkört kapjanak. A módosítás nem foglalkozik vele, azonban a vezetőség, mint általános hatáskörű testület a jövőben is fenn kell hogy maradjon, és érinteni kell az új szövet-