Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5063 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5064 közi jelentősége van. Jelenleg azonban ez nem minden esetben nyilvánul meg konkrét formában. A mi számunkra aggasztó, hogy a jelenlegi helyzetben egyre kevesebb az a szervezet — a kisebbségek saját érdekvédelmi szervezetein kívül —, amely zászlajára tűzné a kisebbségekkel való foglalkozást. Itt meg kell jegyeznem, hogy nem kegyeket kérünk és várunk el, csak azt, hogy az igazi és teljes demokrácia jegyében a legmagasabb törvényhozói testületben is önálló nemzetiségi képviseletet kapjunk. Történelmi példákat is lehetne felsorakoztatni arra, hogy a magyar Parlamentben a kisebbségeknek biztosítva volt a képviseletük hosszú időszakon. Ha a jövőben nem így történne, vajon nem jelentene-e ez visszalépést? Én azt gondolom, hogy igen, s nem hiszem, hogy ez közös nagy és nemes céljainkkal egybeesne, egybecsengene. Ugy vélem, egy politika akkor jár el helyesen, s cselekszik a deklaráció szellemében, ha többek között szavatolja az etnikai kisebbségek politikai jogait, arányos képviseletüket területükön és országos szinten egyaránt. A most tárgyalásra kerülő választási törvény tervezetében nem látunk lehetőséget a nemzetiségek saját képviseletére a Parlamentben, mert sem az egyéni, sem a területi választókerületekben erre nincs esély. Ugyanis nemzetiségi lakosságunkra a területi szétszórtság a jellemző, és valószínűsíthető a több párthoz való tartozás is. Erről Jakab Róbertné képviselőtársam részletesebben és plasztikusabban szólt. Tisztelettel kérem a hazánkban élő nemzetiségek nevében és ügyében egy méltányos tolerancia kialakítását attól a Parlamenttől, amely eddig is szívén viselte sorsunkat. Ezért javasolom: a hazai nemzetiségi kisebbségek lapjának lehetőséget önálló képviselők delegálására. így látnánk a tegnap elfogadott, módosított Alkotmány gyakorlati alkalmazását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Horváth János képviselőtársunk következik szólásra, Fejér megye 2. számú választókerület. HORVÁTH JÁNOS: Tisztelt Parlament! Képviselőtársaim! Olyan időket élünk napjainkban, amikor a magyar nép sorsfordulóhoz érkezett el. A fordulat nem az erőszak és a fegyverek által segítetten vagy kikényszerítetten történik, hanem békés átmenetként egy diktatórikus pártállamból egy biztosabb jogállamba. Az elmúlt másfél-két év alatt olyan változások történtek, amelyek az elmúlt időszak négy évtizede alatt fel sem merülhettek. A jogállamiság felé tett lépések most a szabad, demokratikus és független Magyarország megteremtését kell hogy szolgálják. Ennek biztosítékát látom a most előttünk lévő, országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezetben. E választási törvény valóban a szabad és többpártrendszeren alapuló képviselőválasztást teszi lehetővé. Az így megválasztott Parlament már valóban a széles néptömegek akaratának és a pártok küzdőterének demokratikus színterévé válik. A magam részéről azt sajnálom, hogy az eddig megélt 40 évemből csak most adatik meg egy olyan választáson szavaznom, pedig már négy választást tudhatok magam mögött, ahol valóban a nép által jelölt személyek és egymással versengő pártok közül lehet választani. Az 1985. évi választások már némi lehetőséget biztosítottak a szabadabb választásra, de úgy gondolom, az nagymértékben áldemokrácia volt. Áz egypártrendszerű államban az egyetlen párt a saját hatalmát minden nehézség nélkül biztosította. A Parlament szolgai sorsra való kényszerítésével a pártállam önmagát elzárta attól, hogy egy jól működő Parlamenttel magát ellenőriztethesse. Ebből következhetett az, hogy a gazdaságunk fejlődése nagymértékben elmaradt, országonbeiül és kívül eladósodásunk szinte elviselhetetlenül megnőtt. Az életszínvonal romlására gyakorolt hatása még beláthatatlan. Elgondolkoztató az, hogy az elért eredmények és életszínvonal csak ilyen áldozatok árán volt biztosítható a magyar népnek? É kilátástalanság és elszegényedés kényszeríthette rá az uralkodó pártra azt, hogy feladja sztálinista hatalmát, és elősegítse visszaállítani a többpártrendszerű Parlamentet, a hatalmi ágak szétválasztását, a tulajdonviszonyok újrarendezését, a jogállamiság megteremtését. Ily nagy árat többet e magyar népnek nem szabad fizetnie. Ezért őszinte szívből támogatom a most folyó változásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk lévő törvénytervezetet már megvitatták a politikai egyeztető tárgyalásokon. Az ebben lefektetett §-okegy alapos és hosszú tárgyalási folyamat eredményeként kerültek elénk. Az egyeztetést szükségesnek tartom, mert így nem mondható a Parlamentre, hogy túl egyoldalúan, és csak az előterjesztőkkel vitatkozva alakította ki e törvénytervezetet. Több képviselőtársam részéről elhangzott az az észrevétel, hogy a Parlament feje fölött megegyeztek, nekünk már csak a megszavazás maradt. Úgy látom, hogy ez a Parlament történelmében az elmúlt 40 év alatt többször előfordult: de milyen nagy különbség van a mostani és a múltbéli megegyezés között? Ennek tudatában kell e törvénytervezetet vitatnunk. A nemzeti kerekasztal megállapodásain létrejött megegyezés nagyon törékeny, ezért a sarkalatos pontjain nekünk e megállapodást támogatnunk kell. Az egyéni és a területi választókerületek számát, valamint az országos listát a magam részéről elfogadom. Az egyéni listán indulók a választókat hogyan nyerik meg, az az ő személyiségükön múlik. A pártok versenyében viszont azok a listát állítók fogják megszerezni a választók támogatását, akik őszinte, nyílt és reális programmal állnak a nemzet elé. Óva inteném azokat a személyeket, pártokat, akik csak a múlt ostorozásával próbálnak maguknak mandátumokat szerezni. Ez csak pillanatnyi előnyöket nyújthatna, az ország problémáit nem oldaná meg. A területi listát állító pártoknál jónak és szükségesnek tartom a 4 százalékos mandátumszerzési határt. Ennél alacsonyabb azért nem lenne szerencsés, mert a sok kis párt akadályozhatná a parlamenti munka gördülékeny ségét. A magasabban meghatározott, mondjuk 7—8 százalék pedig azt a veszélyt hordozná magában, hogy a jelenleg még nem nagy tagsággal rendelkező, de nagy támogatottságot élvező pártok nem juthatnának be a Parlamentbe.