Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5059 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5060 csoportok a nemzet érdekeit szem előtt tartó kompromisszuma alapján született alapkoncepciókat a nemzeti megbékélés munkánkat segítő tevékenységnek tekintsük. A sarkalatos törvények biztosítják a békés átmenetet a többpártrendszer alapján létrejövő szabad, demokratikus választások segítségével. Elfogadásuk után e Parlament teljesítette történelmi küldetését, és hitem szerint arra kell törekednünk, hogy mielőbb sor kerüljön az új parlamenti választásokra, és ezzel lerövidüljön az az átmeneti korszak, amely már így is hosszúnak bizonyult és nem kis veszélyeket rejt magában. A mielőbbi képviselői választásokkal elősegíthetjük egy erős, és politikailag széles alapon támogatott koalíciós Kormány létrejöttét, amely megakadályozza az ország gazdasági összeomlását. Elkerülhetnénk a politikai csatározások olyan mértékű felerősödését, amely a hatalomért vívott harcok színterévé tehetné hazánkat, anarchiát okozva, és nem utolsósorban tartom fontosnak, hogy mielőbb létrejöjjön egy főfoglalkozású képviselőkből álló Parlament, amely már a jelenlegi politikai erőviszonyok szerint állna össze, és amelynek tagjai csak egyetlen feladattal lennének elfoglalva, történetesen azzal, hogy az adott társadalmi, gazdasági, politikai helyzetnek megfelelő törvényeket megalkossák. A jelenlegi helyzetben nem csekély felelősség hárul ránk a döntést illetően. Mert vélekedhetünk úgy is, hogy erre a Parlamentre a választások előtt még számos feladat vár, éppen a békés átmenet érdekében. De kimondhatjuk azt is, hogy mivel ez a Parlament összetételében nem fejezi ki a jelenlegi politikai tagozódást, s az új választási törvény és a többi sarkalatos törvény elfogadásával nincs törvényes akadálya a választások kiírásának, engedjük át helyünket rövid időn belül az új, demokratikusan, a többpártrendszer elvei alapján megválasztott Parlamentnek, amelyben az új pártok új képviselőivel, új gondolatok segítségével a függőben levő kérdéseket parlamenti keretek között döntik majd el, és a színfalak mögötti egyeztetésre többé nem lesz szükség, (laps.) Akik pedig közülünk az új Parlamentben is tovább kívánnak munkálkodni, és erre a népakarat is méltónak találja őket, az elkövetkező választási küzdelemben bizonyítva alkalmasságukat, új módon folytathatják itt munkájukat. Történelmi időket élünk. Ilyen helyzetben nagyléptékű, gyors változásokra képes a nemzet és az egyén is. Éppen ezért azt javaslom tisztelettel a Parlamentnek, hogy lényegre törő vita után a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot — a többi sarkalatos törvényhez hasonlóan — fogadja el, a legszükségesebb és rövid idő alatt korrigálható módosításokkal. Jelen társadalmunkban meglevő, meghatározó politikai szerepet betöltő erők figyelmét pedig felhívom a mielőbbi parlamenti választások fontosságára, és az ehhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Kérem a tisztelt Parlamentet, hogy felvetésemet támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Balogh László képviselőtársunk felszólalása következik, Békés megye 14. választókerület. BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ország jelenlegi politikai helyzetében nagy szükség van arra, hogy az Országgyűlés előtt fekvő sarkalatos törvényeket megtárgyaljuk, módosítsuk és jóváhagyjuk. Ez a szükségszerűség azonban nem jelenti azt, hogy elsiessük a törvényalkotást, ne hagyjunk időt a véleményekre és vitákra. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat társadalmi vitájára is több időt kellett volna hagyni véleményünk szerint a lakosságnak. A magyar nép történelmi jövőjét meghatározó törvénytervezetet szükséges lett volna, hogy minél több állampolgár ismerje meg és mondta volna el a törvénytervezetről gyakorlati véleményét. így az országgyűlési képviselŐ^választási törvényjavaslatról észrevételemet kisebb kollektívánk és saját véleményemből kiindulva mondom el. A törvényjavaslat 4. §-ának (2) bekezdése szerint 152 országgyűlési képviselő egyéni választókerületben, 222 megyei és országos listán kerülne megválasztásra. Ez a listás választási rendszer — azt hiszem — a jövő útja. Azonban a jelenlegi politikai körülmények között nem tartom jónak a mostani törvénytervezetet bevezetni. Ugyanis ez a listás rendszer egy már kialakult, stabil, többpárti struktúrát feltételez, ami Magyarországon még nem alakult ki, különösen vidéken nem. A vidéken létrejött politikai szervezetek, a pártok aktivista és politikus gárdája még nagyon kis létszámú. Nem tudhatjuk még, hogy vidéken, a kisebb települések állampolgárai melyik politikai szervezetekkel és a pártokkal szimpatizálnak. Ilyen körülmények között nagyobb teret kell nyújtani az egyéni választókerületi rendszernek. Egyetértek és támogatom Südi képviselőtársam egyéni választókerületi módosított törvényjavaslatát, hogy 300 képviselő kerüljön megválasztásra az egyéni választókerületben. Az egyéni választókerületben az állampolgárok bizalmát élvező politikus is egyenlő eséllyel indulhat a pártok jelöltjével. Nem kerülne hátrányosabb helyzetbe. Ezen felül az egyéni választókerületi rendszer a pártokat is a helyi szervezet alakítására ösztönzi, és elkerülhetővé teszi azt, hogy a szavazóknak újra a pártvezetések által felülről kijelölt, általuk ismeretlen, bizalmukat nem bíró jelöltek között kelljen választani. Az egyéni választókerületben jobban megvalósul a képviselők és a választópolgárok közvetlen kapcsolata, ami a jelen gazdasági és politikai helyzetben igen fontos. Függetlenül attól, hogy a választási törvény javaslata szerint az országgyűlési képviselőknek elsődlegesen a központi érdekekkel kell foglalkozni. A választó állampolgárok akarata is érdek, azonban csak a közvetlen kapcsolattartással valósítható meg, illetve így biztosítható a hatalomgyakorlásban való részvétele. Kedves Képviselőtársaim! A jelenlegi politikai helyzetben nem tartom indokoltnak azt, hogy a törvényjavaslat 5. §-a (7) bekezdése lehetőséget ad arra, mely szerint ugyanazon személyt egy egyéni választókerü-