Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4065 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4066 rárértelmiségiekszámottevőhányadaúgy látja, apénzügyi politika, mely az egész társadalomra rátelepedett, a termelőszövetkezeteket is kiszipolyozta, tönkretette. Az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez pedig, sajnos a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált. A múlt esztendőben bevezetett adórendszer túlzó mértékével, illetve mértéktelenségével, a költségvetés rendkívüli pénzéhségével szétzilálta a termelőszövetkezetek nagyrészében jól működtetett, az elvégzett munka, a végtermék mennyiségéhez és minőségéhez kötődő érdekeltségi és stabil pénzügyi, elszámolási, nyereségrészesedési rendszereket. Nem véletlen ezért, hogy a korábban fokozatosan kibontakozó, működésükben korszerűsödő, tagjaik, dolgozóik igényét mind jobban kielégítő nagyüzemek létjogosultságát mára mind többen kezdik firtatni. Pedig jószerével, legalábbis ahogy mi, szövetkezetiek látjuk, néma szövetkezeti forma van válságban, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika. A szövetkezeti mozgalom lélelharanghúzói közül számosana farmergazdaságokután áhítoznak. Utólag lehetetlen megállapítani, hová fejlődünk, ha a magyar mezőgazdaság annak idején szövetkezés helyett farmergazdálkodás útján indul el. Arról azonban van fogalmam, hogy az utóbbi években alkalmazott, büntetéssel felérő — pénzügyi szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tönkrementek volna. Mert gondolom, nem lennének irigylésre méltóak a svéd vagy a dán farmerek, ha nekik is háromszoros áron kellene megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipari anyagokat, tényleges támogatás nélkül, mint ahogy ez nálunk történik. Ezentúl az importból származó eszközök, anyagok, termékek, növényvédőszerek, műtrágyák legkevesebb két-három, helyenként még ennél is több áttétellel jutnak el a közös gazdaságokba. Az eredményük, a realizálható nyereségük nagy része e két csatornán vész el, befelé és kifelé. Bármennyire sérti egyesek fülét, leginkább a meggondolatlan eszközökkel, a termelési feltételekeltorzításával, az aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették térdre a mostanság saját fennmaradásáért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerülő, avagyonát fogyasztó, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok többségét. Tapasztalatból mondom tehát, nem a szövetkezetek tehetnek mostani lehetetlen helyzetükről. A mezőgazdaságot még az elmúlt nehéz gazdasági év után is sikerágazatként minősítették, mely 900 millió dollár aktívummal ellentételezte termelési ráfordításait. Ennek az összegnek számottevő hányadát az agrárágazat részeként a mezőgazdasági szövetkezetek tették le a társadalom asztalára. Az viszont sajnálatosnak tekinthető, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat számára bizonyult sikerágazatnak. Jó lenne minél általánosabban felismerni végre, hogy a mezőgazdasági termelők, így a szövetkezeti tagok számára aligha szükséges új termelési modelleket kitalálni. Bízzák ezt azokra akik sorsáról, életéről van szó. Majd eldöntik ők, mit akarnak. Ne ismétlődjenek meg azok a korábbi évtizedekben elkövetetthibák, amikoraparasztsághelyett, az őérdekükben, nélkülük döntöttek. A kormányzati szerveknekpedig azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adózás és agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Következményeként pedig a megszokott falu csöndje könnyen megváltozhat. Ne várjuk meg, amíg ez a csönd nehezen elcsitítható lármává fajul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Südi Bertalan felszólalását. Most húsz perc szünet következik, 10 óra 50-kor folytatjuk a munkát. (Szünet: 10.30—10.53. — Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Felszólalásra következik Czaltig Zoltán képviselőtársunk, Fejér megye 11. választókörzetének képviselője. CZALTIG ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A termelőszövetkezetekről szóló törvény rövid időn belüli módosítása azt mutatja, hogy mai társadalmunk viharos gyorsaságú változásai a mezőgazdaságot sem kerülték el. Újból és újból igazítani kell gazdasági mozgásunkhoz, annak irányvonalához. Az 1960-ban végrehajtott szövetkezetesítés mély nyomokat hagyott az érintett parasztemberek szivében, de a föld szeretete, a mezőgazdasági munka tisztelete felülkerekedett a kezdeti nehézségeken és ha akadozva is, de fejlődött az agrártermelés és elismerésre méltó eredményeket ért el. Az 1970-es években különösen a termelési rendszerek általános sá válásával és a technológiai fegyelem megszilárdulásával a magyar mezőgazdaság fejlődési üteme felgyorsult, eredményeire az egész világ felfigyelt. Pozitív magyar sajátosságnak tekinthető a nagyüzem és a háztáji gazdaság egymásra épülő integrációja. A termelőszövetkezetekben felhalmozódott szakmai tudás és hozzáértés komoly értéket képvisel. A tagok kötődése is erősebb, mint más gazdálkodó szervezeteknél, hisz kapcsolatuk életük végéig fennmarad. Mezőgazdaságunk termelésének egyharmadát exportálja. Jelentősen hozzájárul fizetési mérlegünk javításához és kielégíti a belföldi igényeket is. Mindezen pozitív eredmények ellenére a mezőgazdaság válságáról beszélünk. A 80-as évektől kezdődően kedvezőtlen tendenciák jelentek meg, a mezőgazdasági termelésben használt ipari jellegű anyagok és eszközök árai nőttek. Az agrárolló túlságosan nyitott. A tsz-tagokbérmunkássá váltak, nőtt a bürokrácia. A szabályozó gyors változásai kiszámíthatatlanná tették a gazdálkodási folyamatokat. Itt utalnék például a részesművelés bonyolult labirintusára a szabályozókat illetően. A tsz-tag munkája révén nem érzékeli annak közvetlenhasznát. Érdektelenné vált a minőségjavításában, a takarékosságban, az önköltség csökkentésében. Nőtt a pocsékolás és a tsztulajdonnal való hanyag bánásmód. Nőtt a vezetők és a vezetettek közötti érdekellentét. A ma megtárgyalásra kerülő törvénymódosítás lehetővé teszi a tsz-tulajdon oszthatóságát. A tegnap elfogadott 50 százalékos vagyonmegosztás lehetősége egy ke-