Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5015 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5016 vaslatait a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 283. számú jelentése tartalmazza. Ezt képviselőtársaim között kiosztattam. Ma reggel szétosztattam a bizottság 294. számú jelentését is, amely két korábbi módosító javaslat visszavonását indítványozza. Mivel a törvényjavaslathoz a képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be, ezért a Házszabály 40. szakaszának (3) bekezdése alapján kétolvasásos tárgyalást kell tartani, azaz általános és részletes vitát kell lefolytatnunk. Bejelentem, hogy a törvényjavaslat általános vitájához egy képviselőtársam jelentkezett felszólalásra. Most dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja következik. Úgy látom, Csipkó Sándor képviselőtársam kért szót. CSIPKÓ SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Jelenlévő pártok tisztelt képviselői! Mielőtt a nyilatkozatot elfogadtuk, már nyomtam a gombot, nem kaptam szót, most még aktuálisabb lett. Az úgynevezett ellenzéki pártokhoz szeretnék szólni. Önök ennek a Parlamentnek a legitimitását kétségbe vonták, és most egy olyan helyzet alakult ki, hogy a nem legitim Országgyűlés adott önöknek jogi lehetőséget a legitimitáshoz. A politikai legitimitást majd a választások adják meg. Nem erről kívántam én szólni, de mégis, milyen furcsa a mi világunk, milyen furcsa és bonyolult helyzet alakult ki, és ebben a furcsa és bonyolult helyzetben mennyire egymásra vagyunk utalva, mutatta ez a szavazás is. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a mi többpártrendszerünk, a mi többpártrendszerre alapozódó demokráciánk hogyan is fog működni. Mert gyermekfejjel még emlékszem a Horthy-rendszer többpártrendszerére. Nem analóg, de sokat gondolkodtam azon, hogy a politikai küzdőtéren majd szembetalálkozó pártok hogyan is fognak viselkedni egymással. Tisztességgel fogják-e vívni politikai harcukat. Tegnap itt már volt ebből probléma, Kecskeméten is fél tízkor éjszaka oly módon gyűjtötték az aláírásokat, amely megkérdőjelezi a tisztességet. De nem ez a téma, hanem én azon gondolkodtam el, hogy a különböző pártok találnak-e vagy van-e egy olyan fogódzó, amikor nem egymással szemben, hanem egymás mellett kell küzdenünk, és én azt hiszem, hogy van ilyen pont. Mindegyik párt a nemzet, a nép nevében kíván működni, és a nemzetnek, a népnek lehetnek olyan sorsfordulói, amikor nem egymással szemben, hanem egymás mellett kell küzdeni. És most mondom el, hogy miért szólok. Engem rendkívüli módon megdöbbentett az a szöveg, amelyet tegnap Márton János képviselőtársunk fölolvasott. Ez a szöveg, igaz, csak a zsidók, a cigányok és a kommunisták kiirtását tűzte célul. Szép program, körülbelül egymillió embert érint. És akkor végiggondoltam történelmünket, mi önemésztők vagyunk? Mi csak így tudjuk rendezni belső gondjainkat, mészárlással, gyilkolással? És százezrek, milliók határon kívülre lökésével? Hát elfogyunk Európából! És most az imént azt mondtam, hogy van egy olyan pont, amikor egymás mellé kell állni. Úgy gondolom, hogy ez a szöveg, amely elhangzott, a pártokat egymás mellé kell hogy állítsa ebben a kérdésben, hogy az a föltörekvő erő, amely ilyen programot tűzött zászlajára, még véletlenül se valósulhasson meg. Tisztelettel kérek minden pártot, hogy programja szövegezésekor, képviselőinek beszédeikor rendkívül vigyázzanak még a szavakra is, hogy ez a feltörekvő erő, amely megjelentette ezt az irományt, még véletlenül se gondolhasson arra, hogy bármelyik pártban is szövetségest talál. Kérem, azért kértem szót, hogy ezt elmondjam, köszönöm szíves figyelmüket és türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk napirendünk tárgyalására. Roszik Gábor képviselőtársunk kért szót. Hadd kérdezzem, a napirenddel kapcsolatosan kér szót? ROSZIK GÁBOR: Erre szeretnék egy percben reagálni. Ellenzéki pártokhoz fordult és szólt, és azért szeretnék egy percet kérni. ELNÖK: Arra kérem tisztelt képviselőtársamat, hogy a napirend befejezte után kérjen szót, és meg fogja kapni. (Közbeszólás: Hallgassuk meg.) Közfelkiáltás, hallgassuk meg. így Roszik képviselőtársunké a szó. ROSZIK GÁBOR: Tisztelt Ház! Szeretném kifejezni köszönetemet Csipkó Sándornak féltésből eredő hozzászólásáért, teljes mértékben egyetértek vele. Szeretném kifejezni ugyanakkor elnézését, hogy ilyen szót használok, undoromat ez ellen a nyilatkozat ellen, amit ez az úgynevezett nyilas párt bocsátott ki. Meggyőződésem, hogy semmiféle erő nem áll mögötte, és valamennyien egyöntetűen elítéljük. Valamennyi ellenzéki csoport nevében, mindenféle megbízás nélkül ki merem jelenteni, hogy a legmesszebbmenőkig távol áll tőlünk, elítéljük, nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, amelyik nem szerepelt benne, hanem a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ, az Október Párt és a többi, mélyen elítéljük és megvetjük ezt a nyilatkozatot és az is meggyőződésem, hogy ennél sokkal szebb célok érdekében is össze tudunk fogni, mint egy ilyen aljas és bűnöző jeleket mutató nyilatkozat elvetésében. Soha nem fordulhat elő, hogy az ellenzéknek tisztességes képviselői a legminimálisabb lépést is tegyék egy ilyen szövetség felé, csak elítélni tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Megkérdem tisztelt képviselőtársaimat, most visszatérhetünk-e napirendünk tárgyalásához? Péterfy Réka képviselőtársunk kér szót. DR. PÉTERFY RÉKA: Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérem önöket, hogy mutassunk itt példát a demokráciából kedves svéd vendégeink előtt is azzal, hogy azért egymás rövid kis hozzászólásait meghallgatjuk. Én Csipkó és Roszik képviselőtársaim miatt kértem szót, pontosabban előbb is akartam szólni, amikor az Országgyűlés tervbe vett nyilatkozatáról esett szó, és