Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5011 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5012 (9.04 — Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Képviselőtársaim, kérem, foglaljanak helyet. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Jó reggelt kívánok. Engedjék meg, hogy szeretettel üdvözöljem a díszpáholyban helyet foglaló Johansson miniszter által vezetett svéd delegációt. (Taps.) Kívánok számukra eredményes itt tartózkodást. Képviselőtársaim! Mielőtt a határozatot meghoznánk, engedelmükkel szót adok dr. Raffay Ernőnek, Csongrád megye l-es számú választókörzete képviselőjének. DR. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Egy pártokon felüli, viszont valamennyiünket érdeklő ügyben szeretném másfél-két perc erejéig a türelmüket és a figyelmüket kérni, ezenkívül pedig nagylelkű támogatásukat. Romániáról van szó és egy Romániában élő magyar nemzetiségű személyiségről, akiről Önök az újságokban most már Magyarországon is — nemcsak szerte Európában és a világon — sokat olvashattak. Tőkés Lászlóról, a temesvári magyar lelkipásztorról, prédikátorról szeretnék egy-két szót mondani. Önök jól tudják azt, hogy a romániai diktatúrában a romániai hatóságok Tőkés Lászlót üldözik. Üldözik úgy is, mint magyar embert, üldözik úgy is, mint egyházi embert és üldözik úgy is, mint embert, tehát ez nemcsak magyar-román, hanem általános európai, az emberi méltóságot ért sérelem ügye is. A tegnapi Magyar Nemzetből egy mondatot fogok felolvasni, hogy lássuk azt, Tőkés László miért, milyen elvek, milyen eszmék, milyen meggyőződés alapján csinálja azt, amit tesz és utána terjesztem elő tiszteletteljes kérésemet és javaslatomat. Ez az egy mondat így hangzik: ,,Papi családban nőttem fel, s úgy tanultam, hogy az igét komolyan kell venni. Az ige Isten szava az emberekhez, s így legfőbb erkölcsi interatívusza életünknek. Nem tehetjük, hogy Krisztus igazságáról prédikáljunk, s közben hazudjunk, kereszthalálról papoljunk, s ezzel szemben még a legcsekélyebb áldozatra is restek legyünk." Tisztelt Országgyűlés! Nem kérem, hogy az Országgyűlés határozatot hozzon, de Önöknek tudniuk kell azt, amit valószínűleg sokan tudnak: a romániai hatóságok előrehozva, holnap reggel 9 órakor fogják azt a pert, bírósági eljárást lefolytatni Tőkés László ellen, amelynek során nyilvánvalóan ismerve a kinti politikai viszonyokat, Ot el fogják ítélni. Arra kérem Önöket — és ezért szólaltam most fel —, hogy Tőkés László üldöztetése ellen a magyar Országgyűlés emelje fel a szavát. Azt kérem tehát tisztelettel Önöktől: biztosítva a magyar Országgyűlés Tőkés László temesvári egyházi férfiút, lelkészt együttérzéséről és szolidaritásáról. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy valamennyien, velünk együtt még néhány millió ember is így érez, így gondolkodik, ahogy azt Raffay Ernő képviselőtársunk kifejtette. Javaslom a szolidaritás kinyilvánítását közfelkiáltással Tőkés László ügyében. Egyetért-e az Országgyűlés? (Igen.) (Taps.) Köszönöm. Képviselőtársaim! Még tegnap a késő délutáni órákban kézhez kapták az Országgyűlés nyilatkozatának tervezetét, amely elítéli az újra nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozat végső formába öntése a Ház elnökének és hivatalának feladata. Én azonban most kérem az Országgyűlést, hogy értsen egyet az abban foglaltakkal, s értsen egyet azzal, hogy a nyilatkozatot közzé tegyük. Ugyancsak közfelkiáltást kérek, egyetért-e az Országgyűlés az elmondottakkal? (Igen.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel tegnap este a képviselők száma eléggé megfogyatkozott, a szavazást mára halasztottuk. A közvélemény pontos informálása miatt azonban szükségesnek tartom bejelenteni, hogy nem voltunk határozatképtelenek: 291 képviselő tartózkodott tegnap a teremben, a kétharmados többséghez pedig 254 képviselő elégséges. Mivel azonban igen fontos törvényről van szó, a Ház egyszerű szótöbbséggel úgy döntött, hogy ma szavazunk. Most következik tehát a határozathozatal. A pártokról szóló törvény . .. (Közbeszólások: Jelenléti) Igen, megteszem. A pártokról szóló törvény alapvető állampolgári jogot, a gyülekezés jogát érinti, ezért a módosított Alkotmány szerint alkotmányerejű törvénynek minősül, így az elfogadásához — amint már mondtam — kétharmados többség szükséges. Ez egyaránt vonatkozik a módosító indítványokra, illetve a törvényjavaslat egészére. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenlét-ellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az igen gombot. (Megtörténik.) Képviselőtársaim jelzik, hogy nem mindenütt működik a jelzőkészülék. Összesen hány képviselőnél nem működött? — emelje fe a kezét. (Egy.) Legalábbis nem ég a piros lámpa. Megállapítom, hogy a jelenlévők száma ezek szerint 339. Az Országgyűlés tehát a minősített szavazásra készen áll. Tisztelt Képviselőtársaim! Először a módosító javaslatokról kell döntenünk. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szünetben megtartott — mármint a tegnapi szünetben megtartott — ülésén állást foglalt a képviselők által benyújtott módosító javaslatokról. Bódi János képviselőtársunk javasolja a törvényjavaslat 4. §-a (1) bekezdésének módosítását. Az indítvány lényege, hogy a pártok ne kaphassanak támogatást az állami költségvetésből. Ez a javaslat azonban a törvényjavaslat egész 5. §-ának, valamint mellékletének további fenntartását értelmetlenné teszi, és az egész konstrukciót megkérdőjelezi. A bizottság a javaslat elfogadását nem támogatja, a miniszter a javaslattal nem ért egyet. A képviselő javaslatát fenntartja. Kérdezem az Országgyűlést: elfogadja-e a javaslatot? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 32 igen, 270 nem, 28 tartózkodó szavazattal nem fogadta el.