Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4943 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4944 valamilyen színezetű jelölt mellett korteskedem, tisztelettel felhívom figyelmét, hogy ebben téved. Lelki szemeim előtt én egy pártérdekeken felülálló, nagy tekintélyű, belföldön és külföldön ismert, szélsőségektől mentes, diplomáciai készséggel rendelkező jelöltet látok, aki bölcs józanságával a különféle politikai áramlatok közötti megnyugtató és kiegyenlítő szerepet tölt be. Egy ilyen elnököt pedig csak a nemzet egésze választhat. Ez nem sért pártérdekeket, ellenkezőleg valamennyi áramlat számára csak kedvező lehet. Tanácskozásunk első óráiban néhány kedves képviselőtársunk az összegyűjtött és népszavazást sürgető aláírások nagyszerűségét dicsérte. Ha most a népszavazás nagyszerűségét ecseteljük abban a kérdésben, hogy ne legyen elnökválasztás, ez egyben azt is jelenti, hogy a beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva, legközelebb garantáltan csak az Országgyűlés választhat köztársasági elnököt, és ettől kezdve időtlen időkön keresztül. Az Alkotmány elfogadásával tudniillik elejét vesszük annak, hogy a következő új Alkotmány ebben a kérdésben ettől az állásponttól eltérjen. Tudniillik ennek az elfogadásához is kétharmados többség szükséges. Márpedig egy ilyan Parlamentben kétharmados többséget a jövőben létrehozni nem lesz egyszerű feladat. Tehát, ha most elkötelezzük magunkat a köztársasági elnöknek az Országgyűlés általi választása mellett, attól tartok, mélységes hibát követünk el. Márpedig állítom Önöknek, hogy honfitársaink nagyon jelentős többsége a köztársasági elnökválasztásának közvetlen, általános és titkos szavazással tudja csak elképzelni. Aki ennek a nemzetnek nem óhajtja megadni azt a méltóságot, hogy elnökét maga válassza meg, kérem, hogy álljon ide és adja ennek okát. Magyarázza meg közérthetően azt is, hogy ez a nemzet csak arra jó, hogy népszavazásokat írjanak ki számára, de arra, hogy elnököt válasszon magának, nem. Ezért tisztelettel kérem Önöket (Taps.), hogy indokaimat fontolják meg és a módosító javaslataimat ennek alapján fogadják el. (Taps.) Dr. Ballá Éva választásokkal kapcsolatos okfejtésére engedjék meg, hogy egy gondolat erejéig reflektáljak. Én azt hiszem, hogy a dr. Ballá Éva által előterjesztett szabadságfogalom teljesen egyértelmű: csak akkor van szabad választás, ha a Szabad Demokraták Szövetségének a véleményét fogadjuk el. Én nem hiszem, hogy a szabadságfogalomban így gondolkodunk. Nem attól lesz egy választás szabad, hogy egy párt mit jelent ki rá. Ezért tisztelettel kérem, hogy próbálják ezt így értékelni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik dr. Karácsony Sándor, Csongrád megye 6. választókerületében megválasztott képviselőtársunk. Nem kért szót? (Nem.) Következetesen rajta van a monitoron már 20 perce. • Akkor következik felszólalásra dr. Horváth Jenő, Budapest 1. választókerületben megválasztott képviselőtársunk. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés igen tisztelt tagjai ha azt hiszik, hogy azért szólalok fel, mert korábbi, Kereszti Csaba képviselőtársam által itt kifogásolt indítványomat szeretném a plénum előtt megvédeni, akkor csalódást kell okozzak. Úgy érzem, hogy az előterjesztés, amit a jogi bizottság már egyszer megvitatott, kellő mértékben mérlegre tétetett, és ennek az eldöntése majd a plénum hatáskörébe tartozik. Ami miatt szólni kívánok, az egy más téma, Südi Bertalan képviselőtársamnak ismételt előterjesztése a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága kérdése tárgyában. Tisztelt Országgyűlés! Südi Bertalan kollegám jogelméleti okfejtéssel próbálta álláspontját alátámasztani. Én, mint gyakorló jogász, nem ezt az utat választom, nagyon egyszerűen, nagyon hozzáférhetően, mindenki számára érthetően szeretném megmagyarázni álláspontja tarthatatlanságát. Teszem ezt azért, mert egyszer ez a kérdés már a Parlament elé került egy alkotmánymódosítás során, amikor a Parlament nem adta meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad szavazatot, és így az a módosító indítvány, amely már akkor ki kívánta rekeszteni a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, nem nyert elfogadást. Meg kell mondjam, hogy miután akkor nem emeltem szót, napokig nem mertem jogásztársaim előtt mutatkozni, mert jogos szemrehányásuk elől nem tudtam volna kitérni. Én akkor hittem abban, hogy a Parlament plénuma érti és érzi ennek jelentőségét, és én voltam a legjobban megdöbbenve, amikor a szavazatok eredményét összeszámlálták. Most nem vállalhatom ezt a kockázatot. Ezért engedjék meg, hogy néhány percben nagyon egyszerűen elmondjam véleményemet. Ha hiszünk abban, hogy a bíróság, mint a hatalmi ágak egyik része, csak úgy tudja teljesíteni funkcióját, ha tökéletesen független — és ezzel eddig mindenki egyetértett —. És ez a függetlenség azt jelenti, hogy személyi garanciát adunk a független magyar bírónak azáltal, hogy semminek nincs alávetve, csak a Parlament által elfogadott törvényeknek és a saját lelkiismeretének, akkor ezzel nem egyeztethető össze az az elgondolás, amit Südi Bertalan kollegánk javasol, és amely — gondolom — néhány perc múlva ismét összeülő jogi bizottság elé kerül. Miért nem egyeztethető össze? Ha azt hisszük, hogy a bíró független, és senki nem befolyásolhatja, akkor ez a kérdés föl sem merülhet. Mert, ha mi lehetővé tesszük a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, akkor indirekt módon azt kell feltételeznünk, hogy itt a Parlament színe előtt megkérdezheti bármelyik képviselő a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, hogy ebben és ebben az ügyben a jogerős ítélet miért ilyen volt. Akkor azt is kell feltételeznünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének olyan jogköre van, hogy magához rendelheti a bírót, befolyásolhatja és kötelezheti egy másfajta ítélet meghozatalára. (Taps.) Ha ezt akarjuk, csak akkor fogadjuk el Südi Bertalan képviselőtársam javaslatát. Azért próbáltam nagyon egyszerűen, hozzáférhetően elmondani érveimet, mert remélem, hogy ezek után nem lehet kétséges a Parlament plénumának állásfoglalása. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Felszólal dr. Szabó Kálmán, Budapest 36. választókerületének képviselője.