Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4931 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4932 választás. Márpedig a háromoldalú egyeztető tárgyalások alapvető célkitűzése éppen a szabad választások feltételeinek kidolgozása volt. Ahhoz, hogy szabad választás legyen, nem elegendő az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény, a Btk módosítása — amelyeken már túl vagyunk —, az is kellene hozzá, hogy a jelölteket állítók közül ne csak a Magyar Szocialista Párt és a Hazafias Népfront, de a többi párt is rendelkezhessen azokkal a működési feltételekkel, amelyekhez csak a pártvagyon újraelosztásával juthatnak hozzá. Ennek szükségességét sok hónapos huza-vona után ma már a Magyar Szocialista Párt is elismer. De mire ebből helyiségek és telefonvonalak lesznek az új pártok számára, addig az előttünk fekvő javaslat szerint már rég megválasztották a köztársasági elnököt. A szabad választások feltételei persze nemcsak anyagiak. Nem kevésbé fontos az egyenlő hozzáférés a nyilvánossághoz . Ez ügyben pedig a háromoldalú tárgyalásokon is csak az első lépésnél tartanak. A gyakorlatról nem is beszélve. Ez a Parlament nem vállalhatja azt a szerepet, hogy elrendeli az utolsó vagy talán nem is utolsó?—nem szabad választást. Az emberek eddig csak szavalatokat hallottak a demokráciáról. Most jön el az az esemény, amikor mártapasztalatot is szerezhetnek róla. Mekkora kárt okozna a demokrácia hitelének, ha ez az első tapasztalás egy egyenlő esélyek nélküli, személyeskedő veszekedéstől hangos mérkőzés, a társadalmi béke helyett széthúzást hozó zűrzavar lenne? A demokratikus átalakulás első lépése a negyven évi diktatúra után a lelki felegyenesedésnek, a félelmektől való megszabadulásnak az első nagy aktusa, csak a gáncstalanul tiszta szabad képviselőválasztás lehet. Ezek azok a szempontok, amikmiatt javasolom a tisztelt Országgyűlésnek az alkotmánymódosítás utolsó paragrafusának elhagyását, valamint a választások kitűzéséről szóló határozat napirendről való levételét. A háromoldalú tárgyalásokat figyelemmel kísérve alakult ki ez a véleményem, ami történetesen megegyezik a Szabad Demokraták Szövetségének következetesen képviselt álláspontjával is. És válaszolva: a Szabad Demokraták Szövetsége nem azért nem állít jelöltet, mert erre nem lenne képes, hanem azért, mert elvileg ellenzi az új Országgyűlés előtti elnökválasztást. Hasonló álláspontot képvisel többek között a probléma olyan hivatott szakértője is, mint például Schmidt Péter a Tudományegyetem államjogi tanszékének vezető professzora, valamint hallhattuk azt is, hogy Habsburg Ottó, az Európa Parlament keresztényszocialista képviselője is azzal utasította vissza jelölését, hogy elsietett dolog ma Magyarországon köztársasági elnököt választani. (Moraj.) Az Elnöki Tanács feloszlatása miatt szükségessé váló köztársasági elnöki funkció betöltésének ideiglenes módjára pedig a következőt javaslom. A háromoldalú tárgyalásokon megegyezés született, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke fogja betölteni ezt a tisztet. Az elnökválasztás tervezett időpontját alapul véve, harminc napban szabták meg megbízatásának idejét. Ha egy hónapra alkalmas megoldásnak fogadta el a három oldal az Országgyűlés elnökének köztársasági elnökként való működését — szűkített hatáskörrel —, akkor a szabad képviselőválasztásokig hátralevő néhány hónapra is meghosszabbíthatónak tartom és javaslom ezt a megoldást. Kérem az Országgyűléstől javaslataim elfogadását. Az alkotmánymódosítás 37. §-a felett külön szavazást kérek, melynél képviselőtársaimnak a „nem" feliratú gomb megnyomását javaslom. Engedjék meg még, hogy néhány percre kérjem figyelmüket. (Zaj.) Visszatérve a népszavazási kérés minősítésére: ami eddig történt, az aláírásgyűjtési akció volt, és nem népszavazás. Népszavazás esetén valóban nem lehetne négy kérdést feltenni egyszerre. Itt azonban az aláírók egyértelműen arról nyilatkoztak, hogy ők négy kérdésben népszavazást kérnek. Ezvilágosan kitűnik az aláírási ív fejlécéről. A felnőtt lakosság három százalékáról, kétszázezer emberről azt feltételezni, hogy nem olvasták el, mit írtak alá, ahova a személyi számukat is ráírták, vagy azt, hogy nem értették és nem tudták, hogy miről van szó, az szerintem az állampolgárok lebecsülése! A népszavazási törvény az aláírásgyűjtés ilyen módját egyébként nem tiltja. Gondoljuk el, hogy egyetlen aláírással lehet megkötni olyan szerződéseket (Taps. ), ahol több tételről van szó. Nem értem még ezen kívül a miniszter úrnak a másik jogértelmezését sem, mégpedig azt, hogyha hitelesnek tartanánk a kétszázezer állampolgár törekvését, akkor mind a négy kérdéssel foglalkozó törvényjavaslatot le kellene venni a napirendről. Megítélésem szerint egyiket sem kell levenni (Taps. ), csak az államfőválasztás időpontját nem szabad kitűzni. A népszavazás ugyanis a jogérvényes parlamenti döntés után is bekövetkezhet, amikor is a nép szavazatával megerősíti vagy elveti a Parlament döntését. Erre készülünk az új Alkotmánynál is, amikor az Alkotmány elfogadása utánnépszavazást írunk ki. (Zaj.) Köszönöm türelmüket és akkor befejezem. (Gyér taps.) ELNÖK: Felszólal Kádár Magdolna Szolnok megye 6. választókerületbeli képviselőtársunk. Nem kért szót? A monitoromon megjelent. Következik Mag Pál Csongrád megye 11. választókerületében megválasztott képviselőtársunk, ő sem kért szót? (Nem.) Akkor megnyomta a gombot! (Derültség.) Akkor már csak azt kell megkérdeznem, hogy Zahorecz József Békés megyei, 18. választókörzetben megválasztott képviselőtársunk is véletlenül nyomott gombot? (Igen.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Kérdezem képviselőtársaimat, egyetértenek-e a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásával? Kérem, erről szavazzunk. Az Országgyűlés 310 egyetértő, két ellenző és két tartózkodó szavazattal úgy határozott, hogy atörvényjavaslatot részletes vitára bocsátja. A részletes vitát megnyitom. Szót adok dr. Ördögh Ferenc, Zala megye 12. választókerületbeli képviselőtársunknak.