Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4897 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4898 Fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket. Közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel, a nemzeti érdek által vezérelt törvényhozást és kormányzást. A Magyar Szocialista Párt politikájával és most kibontakozó politikai erejével támogatja a Kormány törekvéseit. Abban a felfogásban tesszük ezt, hogy most nem a szokásos értelemben vett stabilitásra van szükség, hanem a politikai átalakulással összefonódó stabilitásra. A reformok rendezettségére, a kormányzás határozott és demokratikus stilusára, a tömegek létbiztonságának védelmére, egyáltalán: a társadalom köznapi értelemben vett rendjére. Egyetértünk azzal, hogy mindehhez politikus kormányzásra van szüksége az országnak. Nem csupán szakértelemmel bíró ügyintézésre. Különleges figyelmet igényel a szomszédos országokkal való viszonyuk rendezettsége. A felmerülő gondokkal a nyílt szembenézés, a kölcsönös jóakaratra épülő politika lehet az alapelv: olyan kelet-középeurópaiságra törekedjünk, ahol az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. A Magyar Szocialista Párt és a Kormány kölcsönös bizalma, egymás támogatása — amire a miniszterelnök utalt — valóban fontos stabilizáló tényező. Ennek garanciája az, hogy a Kormány demokratikus szocialista elkötelezettségű, a párt politikájának pedig integráns része a nemzeti érdekek vállalása. A magunk részéről vállaljuk és szorgalmazzuk a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, kívánjuk, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összangban legyenek. Most, amikor nehézségek is tornyosulnak elénk, emlékezzünk a régi rómaiak bizakodó mondására, amikor a tengereken vihar zajlott, amikor az ég borult volt, akkor is azt mondták: nabigare necesse est. Hajózni pedig kell. Haladjunk tovább utunkon, hogy ez az Országgyűlés valamikor majd a történészek által a reformok, vagy legalábbis a reformok egyik országgyűléseként emlegettessék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Nyers Rezső felszólalását. Jelentkezett még Antal Imre. Megkérdezem, kére szót? ANTAL IMRE: Nem. ELNÖK: Nem kér szót. Dr. Vida Kocsárd? Nem kér szót. És még egy téves név van rajta, Bartha Ferenc nincs jelen a teremben. (Kis derültség.) Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnénk az első napirendi pont tárgyalására, azt javaslom, hogy most tartsunk 20 perc szünetet. 11. 35-kor folytatjuk munkánkat. (11.14). (Szünet: 11.14—11.38. — Elnök: Jakab Róbertné.) ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk első napirendi pontunk, az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mint ismeretes, a politikai egyeztető tárgyalások egyik meghatározó jelentőségű kérdése volt az Alkotmány módosítása. A tárgyalások során e kérdéskörben is megállapodás született, amelynek figyelembevételével a Kormány beterjesztette a törvényjavaslatot. A törvényjavaslathoz írásban módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottség, dr. Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv képviselők együttesen, Füló Pál, Polgárdi József, Sarlós István, dr. Séra János, dr. Horváth Jenő, dr Tallósy Frigyes, Kovács László, dr. Szabó Kálmán, dr. Mándity Marin képviselő. Még több képviselőtársunk nyújtott be írásban, vagy tett szóban módosító indítványt, de a bizottsági vita alapján átdolgozott formában az a bizottság javaslatává vált, vagy annak beterjesztésétől az elhangzott érvek alapján a képviselők elálltak. Az alkotmánymódosítás kiemelkedő jelentőségét, s ezzel együtt az előkészítés rendkívüli voltát több tényező is jelzi. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító idítványok közel száz módosító javaslatot tartalmaztak. Ez nem csupán a képviselők rendkívüli érdeklődéséből és a törvényalkotásban való aktív részvételi szándékából fakad, hanem következménye a gyorsított ütemű kodifikációs munkáknak is. A törvényjavaslat kidolgozására kevés idő állt rendelkezésre. S bár tisztességes, színvonalas munkát végeztek, a szakmai konzultációk, véleményezések a törvényjavaslat benyújtását követően is tovább folytak. Mivel a Kormány ezeket a véleményeket, javaslatokat újból már nem tárgyalta meg, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságra olyan kodifikációs jellegű terhek is hárultak, amelyek megoldása más körülmények között az előterjesztő feladata lenne. A rövid határidők között nem kevés erőfeszítéssel a bizottság eleget tett vállalt feladatának, s ezért munkájuk elismerést érdemel. A közel száz módosító javaslatot egyenként megtárgyalta és véleményezte, a képviselők és más bizottságok módosító javaslatait a jogi bizottság véleményével együtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 282. számú terjedelmes jelentése tartalmazza, amelyet képviselőtársaim között kiosztottam. Valamennyi, október B-ig benyújtott, a bizottság által megtárgyalt és fenntartott javaslat a jelentésben megtalálható. A bizottsági jelentés választott formája áttekinthetővé teszi a javaslatok tárgyalását és könnyebbé teszi a határozathozatalt, legalábbis reméljük. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslathoz a bizottságok és a képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be, a Házszabály 40. §.-ának (3) bekezdése alapján kétolvasásos tárgyalást, azaz általános és részletes vitát kell tartani. Az általános vitát követően az Országgyűlésnek kell majd döntenie arról, hogy a törvényjavaslatokat alkalmasnak tartja-e részletes vitára bocsátásra. Ha a részletes vitában további hozzászóló nincs, a miniszteri válasz után a határozathozatal következik, amint ezt tudják. Most dr. Kulcsár Kálmán igazságügi miniszter expozéja következik.