Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-58
4875 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-én, csütörtökön 4876 sünk a véradók több mint félmilliós táborának. Szeretném, ha ez a kezdeményezés évről-évre megismételve hagyománnyá válna, és a véradást a Parlament íalai között is meg lehetne szervezni. Tisztelt Képviselőtársaim! A véradás az egyik legszebb emberi tulajdonság, magatartás, és ennek egyik legfontosabb mozgatója a példamutatás. Tisztelettel kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy mutassunk példát az országnépének emberségből, segítőkészségből és önzetlenségből. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Lékai Gusztáv képviselőtársunk kér szót. LÉKAI GUSZTÁV: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! ígérem, nagyon rövid leszek. Három rövid kérdést szeretnék érinteni. Az egyik: azt gondolom, valamennyien sajnálattal vettük tudomásul vagy fajdalommal azt a közlést, hogy az Országgyűlési Tudósítások meghalt vagy megszűnt. Indokait a sajtóban olvashattuk. Azért is fajdalommal, mert az Országgyűlési Tudósítások naprakészen, szöveghűen közvetítették egymás párbeszédeit. Mód volt ezeknek birtokában az Országgyűlés munkáját a későbbiekben a képviselői munkában hivatalosan is felhasználni. Azért okoz gondot ez a probléma, mert szeretném párhuzamba állítani azzal a ténnyel, hogy az Országgyűlés apparátusa — amelyet nagy tisztelettel köszöntök mindenkor — nem tud eleget tenni annak a követelménynek, hogy a plenáris ülés jegyzőkönyvét időben rendelkezésünkre bocsássa, és ezzel a képviselői munka hitelességét is részben akadályozza. Tisztelettel kérem az Elnök Urat, valamint az Országgyűlés tiszti karát, hogy a lehetőség felülvizsgálatával e helyzetben a jegyzőkönyvek rendelkezésre állását az eddigi lassú tempóról gyorsabb tempóra váltsa át. Szükségesnek tartom ezt azért is, mert felmerült itt már egy észrevétel — de magam is tapasztalom —, hogy a korábbi kormányzati ígéretek vagy kötelezettségvállalások esetleges számonkérését, vagy azok elmaradását hitelesen csak ezen jegyzőkönyvek idézésével lehet biztosítani. A másik észrevétel: nagy szimpátiával kísértem magam is és képviselőtársaim is azt a folyamatot, azt az eltökéltséget, hogy a Kormány a Parlament partnereként úgy is együttműködni kíván, hogy a Parlament épületét részben felszabadítja és átengedi a parlamenti munkának. Ezzel a folyamattal egyidejűleg az Országgyűlés egy új szervezeti rendszert is hozott létre új tisztségviselőkkel, hozzáteszem, végül új helyiségigényekkel. Azonban több képviselőtársammal együtt kifogásoljuk — nem ok nélkül — azt a szituációt, amely a most befejezett, de kedden reggel kezdődött ülésszakon meglepetésként ért bennünket, hogy az az igazgatási szervezet és iroda, amellyel a képviselő a legtöbbet találkozik, az a legtávolabbi ponton, az Országház épületének sokunk által felnem lelhető sarkában, a büfé mellett került elhelyezésre. Nem vitatjuk az Országgyűlés tiszti karának — és ezt többünk nevében mondom — azt a jogát, hogy a szervezeteit hol helyezi el. De azt gondolom, hogy célszerű újragondolni, hogy az a szervezet, amely a legtöbbet tesz a képviselő tájékoztatásáért vagy igyekszik tenni, és amelyre a képviselőknek legnagyobb igényük van, a leggyakrabban keresik fel, az lehetőleg itt az emeleten nyerjen elhelyezést, vagy — bocsássanak meg és nézzék el, nem a Parlament tekintélyét sértem — menjünk le akkor mi az iroda mellé ülésezni, mert olyan gyakorisággal kell találkoznunk. Kérném a tiszti kart, hogy erre a problémakörre a lehető legrövidebb időn belül találjon megoldást. Végül: dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársam köszönetnyilvánítási indítványt fogalmazott meg. Én ugyanezt szeretném megtenni egyetértésükkel. Miután ebbe a terembe újra visszatértünk, ez a terem megújult, és ez a terem a kor követelményeinek megfelelően működik, de megőrizte és megújította nemes hagyományait, ezért indítványozom, hogy az Országgyűlés határozatban nyilvánítsa ki köszönetét mindazoknak, akikennek a teremnek és környezetének helyreállításában közreműködtek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen Lékai Gusztáv képviselőtársam megjegyzéseit. Azt gondolom, hogy a jegyzőkönyvek elkészítésének lassúságát illetően a bírálat jogos és megszívlelendő. Ami az igazgatási osztálynak más szobába történő áthelyezését illeti, valóban a képviselők nagyon jelentős részétől kaptunk erre vonatkozólag észrevételeket. Az Alkotmányjogi Tanács került elhelyezésre az igazgatási osztály szobájában. Ez két hónapig tart. Az Alkotmányjogi Tanács meg fog szűnni, és az igazgatási osztály vissza fog költözni eredeti helyére. Azt javaslom, hogy az Országgyűlés dolgait irányító apparátusnak a kezét most ne kössük meg egy szavazással, mert nem tudjuk, hogy az milyen következményeket vonhat maga után. A magam részéről úgy gondolom és az Országgyűlés tiszti karának többi tagja is úgy gondolja egyébként, hogy jogos az észrevétel. Ami a terem felújítását illeti: el kell mondani, hogy a még hátralevő iratok között szerepel egy olyan, amely lényegében azt a mulasztásunkat lett volna hivatott pótolni, amit az év elején meg kellett volna tennünk, és amelyre Lékai Gusztáv képviselőtársamutalt, miszerint köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a terem felújításában részt vettek, és lehetővé tették számunkra, hogy ilyen korszerű és modern körülmények között tudjuk folytatni a munkánkat. Egyetértek azzal, hogy az Országgyűlés ezt határozatban erősítse meg. Gondolom, ezt nem kell megszavaztatni, közfelkiáltással elfogadhatjuk. (Közfelkiáltással elfogadják.) Tisztelt Képviselőtársaim! A bejelentések között tájékoztatni kívánom a Parlamentet arról, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokhoz az Országgyűlés biztosított hátteret, technikai feltételeket és költségvetést. Mivel az éves költségvetésünkben ilyen feladatot nem terveztünk, ezért szükségesnek tartom, hogy az Országgyűlés tájékoztatást kapjon az eddig felmerült költségekről. A tárgyalófelekkel történt megállapodás alapján az ellenzéki kerekasztalnak és a három tárgyalófélnek eddig 450—450 ezer, összesen 900 ezer forint összeg té-