Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4863 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4864 Tisztelt Országgyűlés! En egyetértek Filló Pál képvi­selőtársam előbbi felszólalásával. Én nem is önálló na­pirendet akarok javasolni, hanem az 5. pontnál, ahol az egyes kormányzati feladatok szerepelnek, mindenkép­pen az összevont feladatoknál javasolnám, hogy a Mi­nisztertanács térjen ki a bányászattal és a bányaiparral kapcsolatos helyzet rendezésére. Közismertek az el­múlt idők eseményei. Erre a bányásztársadalom érde­kében és a jövő energiapolitikája érdekében minden­képp szükség van. Nem önálló napirendként, hanem önálló fejezetként az energiakoncepción belül. ELNÖK: Köszönöm szépen. Takács Imréné Csong­rád megyei képviselőtársunk kíván szólni. TAKÁCS IMRÉNÉ: Tisztelt Parlament! A miniszterel­nök elvtárshoz kívánom a mondanivalómat címezni. A háromoladlú tárgyalások során nem sikerült a Mun­kásőrség kérdésében megegyezni. Ez egyre élesedő kér­dés. A sajtóból, a tegnapiból, a maiból is lehetett értesül­ni arról, hogy ez komoly feszültséget okoz. Én nagyon kérem a miniszterelnök elvtársat, hogy a következő Or­szággyűlésen — nem az októberire gondolok, hiszen az a jelenleginek a folytatása, hanem a novemberi Országgyű­lésen — kerüljön az Országgyűlés elé a Munkásőrség kér­dése. Döntsön az Országgyűlés ebben a kérdésben, mert ez nagyon fontos kérdés az emberek szempontjából. Olyan nyilatkozatok is megfogalmazódtak — nem akarom ismételni, hogy minek minősítik azokat az embereket, akik jelenleg a Munkásőrség tagjai. Ez tovább nem tartható. Kérem, hogy ez a kérdés sür­gősen kerüljön az Országgyűlés elé és megnyugtatóan ke­rüljön rendezésre. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Simon Péter, Borsod­Abaúj-Zemplén megyei képviselőtársunk kíván szólni. SIMON PÉTER: Tisztelt Elnök Úr! Azt javaslom, vizsgáljuk men annak lehetőségét, hogy az októberi ülésszakot egy nappal korábban kezdjük. Attól tartok, hogy a négy nap kevés lesz a tárgysorozat megtárgyalá­sára. Nyugodtabb tárgyalást tenne lehetővé, ha hétfőn kezdenénk munkánkat. (Gyér taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi Gábor Hajdú­Bihar megyei képviselőtársunk kért szót. Nem? Bocsá­natot kérek. Szilágyi Sándor. Nem. Vass Józsefnétől kérdezem, kért szót? Igen. VASS JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A vadá­szatról szóló törvény megalkotására ez a Parlament nemrégen önállóan határozatot hozott. Tehát mi hoz­tunk egy olyan határozatot, országgyűlési határozatot, hogy a Kormány terjessze még ez évben az Országgyű­lés elé a vadászatról szóló törvényt. Tisztelettel kérem, hogy a saját döntésünkhöz le­gyünk következetesek és a programunkba iktassuk be, az egyéb szempontokat is figyelembe véve. Köszönöm. És erről kérnék szépen szavazást. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bánffy György képvi­selőtársunk kért szót. BANFFY GYÖRGY: Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Méltóztassanak fellapozni a Minisztertanács által még ebben az évben benyújtandó törvényjavaslatok és kor­mányzati beszámolók listájét. Szíveskedjenek megfi­gyelni, hogy ez mit tartalmaz. Én azt hiszem, hogy a hátralévő időben boldogok le­hetünk, és a nemzet iránt érzett felelősségünknek csak akkor tehetünk eleget, hogyha ezt az anyagot tisztes­séggel végig tudjuk dolgozni és megvitatni. Ezek valóban sarkalatos törvények. A többi kevésbé fontos törvényt hagyjuk a következő Parlament elé. (Taps.) ELNÖK: Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk kö­vetkezik. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Ház! Nagyon rö­vid bejelentést kívánok tenni és szíves türelmüket ké­rem. Ez év májusi interpellációmban kértem, hogy a kerepestarcsai BM tartalékos tisztképző iskola átszer­vezése, esetleg megszűnése után az épület szolgálja az oktatás célját, mivel Pest megyében 3000 középiskolás diák szükség-tanteremben tanul. A honvédelmi bizottság jelentését a Parlament előtt bizalommal fogadtam el és szó szerint idézem annak summázó megállapítását. ,,A BM képviselői, a tartalé­kos rendőrtisztképzés megszűnése esetén nem zárkó­zik el attól, hogy az objektumot az oktatás számára véglegesen átadják. A jelenlegi pénzügyi feltételek azonban erre nem adottak." További idézet a jelentés­ből. „Mindkét fél további együttműködését hangsú­lyozva vállalta, hogy közösen keressük a mielőbbi, leg­később 1989. december 31-i végleges megoldás lehetőségét." Az elmúlt napokban a Belügyminiszté­rium vezetői megkerestek és közölték: a BM-iskolát szándékoznak sürgősen áthelyezni, majd megfelelő jogszabállyal megszüntetni az iskolát, és — keresve más lehetőségeket is természetesen — az épületben át­menetileg menekülttábort létesíteni. Hangsúlyozni szeretném, à menekültek szomorú sorsát segítenünk kell. Minden erőnkkel támogatnunk kell. Munkám során magam is ezt teszem, mert Kere­pestarcsán jelenleg mintegy 100 erdélyi menekült él, akiket mindenben támogatunk, segítünk és készek va­gyunk mindenfajta jövőbeni segítségre letelepedésük érdekében; telekalakítás, és így tovább. Kötelességem azonban a figyelmet arra felhívni, hogy az interpellációra adott és elfogadott válasz köte­lezettséget ró a Belügyminisztériumra és a képviselőre egyaránt. Kötelességem itt feltenni a kérdést. Nehéz gazdasági helyzetünkben megengedhető-e egy 300 fő oktatására felszerelt iskolát — ahol nyelvi labor, okta­tófalak, videólánc, könyvtár, színházterem, kollégium van, szabad-e mindezeket leszerelni — a rövid ideig működő BM-iskolát újabb költséggel áthelyezni, mű­ködtetni máshelyen, majd az épületet, tehát a jelenlegi BM-iskolát kis mértékben is, de átalakítani menekült­tábor céljára, ugyancsak költséggel? Úgy érzem, a menekültügy megoldása nagyon fon­tos feladatunk, igen nagy összefogásra van szükség. Én azt látom, hogy több tárca együttműködése válna szük­ségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents