Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-58
4855 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4856 fejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő visszaigénylése tárgyában. Elek József képviselőtársamat illeti a szó. ELEK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem a következő: az adótörvény várható módosítása ad-e lehetőséget arra, hogy a közműfejlesztési lakossági hozzájárulás összegének 30 százalékát az adót nem fizetők is visszaigényelhetik-e? A kérdés másik része: milyen lehetőség lesz arra, hogy akik 1988—89-ben befizették a hozzájárulást, általában nyugdíjasok, visszakaphatják-e azt a részt, ami az adófizető állampolgárokat megilleti? Várom a válaszát. ELNÖK: Köszönöm a kérdést. A kérdésre dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Tisztelt Elek József képviselő úr! Tisztelt Országgyűlés! A kérdés is nyilvánvalóvá teszi, hogy egy adórendszeren belül minden olyan konstrukció, amely adóalapcsökkentésként működik, de nem a teljesítmények, a jövedelmek arányában kíván kedvezményeket tartalmazni, az halálra van ítélve. Nem önigazolás, csupán tény, hogy ezt az adótörvény vitájakor is megkíséreltük — nagyon kevés sikerrel — világossá tenni a Parlament előtt. így jártunk a közmű-kedvezményekkel, így jártunk a gyermekkedvezményekkel. Egészen más a helyzet, ha mondjuk a befektetéseket, a megtakarításokat akarjuk ösztönözni, erre kitűnően alkalmas az adóalap-csökkentés. Ahol azonos mértékű támogatást, preferenciát, kedvezményt szeretne a konstrukció nyújtani, ott az adón belüli adóalap-csökkentés nem jó megoldás. Ez a klasszikus helyzet ezeknél a közmű-kedvezményeknél is. Mindebből az következik, arra készülünk, hogy az adótörvény módosítása keretében az adóalap-csökkentés megoldását fölváltsuk egy egységes, mindenki számára igénybe vehető — de az adórendszeren kívüli támogatási rendszerrel. Ez annyit jelent, hogy függetlenül az adótól, függetlenül a jövedelemtől, mindenki, aki saját erejéből közműfejlesztési hozzájárulást fizet, egyben állami támogatást is kapjon. Hogy ez 30 százalék lesz-e vagy nem, erre ma még nem tudok választ adni. A novemberi előterjesztés már erre is feltétlenül válaszolni fog. Kérdésének második részére nagyon őszintén meg kell mondanom, nem látok arra lehetőséget, hogy viszszamenőleg állami támogatással fedezzük azt a részt, ami az adóban nem nyújtott fedezetet. Erre valószínűleg nem lesz mód. És miután az utolsó olyan kérdés, aminek kapcsán szót ejthetek, a kérdésen kívül engedjék meg, hogy megosszam Önökkel egy dilemmámat. Nem a forint-fillérnyi pontosságra törekedtem, de a háromnapos ülésszak alapján itt magamban nagyságrendileg összeraktam azokat a konzekvenciákat, amelyek az elfogadott törvényjavaslatok és az Önök által elutasított interpellációk alapján a költségvetést terhelnék. Ez közel 10 milliárd forintnyi. Csak annyit: se a Kormánynak, se a Parlamentnek nem lesz könnyű dolga az 1990-es költségvetés tárgyalásakor. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Dr. Marx Gyula képviselőtársunk kíván kérdezni. DR. MARX GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Úgy mint az Országgyűlés Benjáminja — sajnos nem az életkorom szerint, hanem mint aki a legfrisebb mandátummal rendkelkezik — engedjék meg, hogy mindnyájukat személy szerint is tisztelettel köszöntsem. Most jön a kérdés: az V. kerület ellenzéki pártjai és szervezetei megkérték a parlament ellenzéki demokrata csoportját, hogy kérdezze meg az Elnöki Tanács elnökétől: miért késik az időközi választások kiírása Várkonyi Péter lemondott országgyűlési képviselő mandátuma ügyében? Önök mindnyájan tudják, hogy az 1985-ös választások idején a jelölőgyűléseken sok olyasmi történt, ami később országos szóbeszéd tárgya volt. Most pedig — információk szerint — állítólag a régen elhangzott, illetve megtörtént lemondás után a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága akadályozza és késlelteti ennek a bizonyos időközi választásnak a kiírását. Arra kérem az Elnöki Tanács elnökét : vizsgálja meg ezt a kérdést és a legközlelebbi ülésükön hozzanak olyan döntést, megszüntetheti ebben a kérdésben az V. kerületben a nyugtalanságot és a zavart. Köszönöm szépen. ELNÖK: Úgy látom, hogy a kérdésre dr. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára készül válaszolni. DR. KATONA IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Kérdező Képviselőtársam! A jelenleg lévő választási törvény szerint ha bármilyen okból megüresedik egy képviselői hely, akkor 60 napon belül kell kezdeményezni az új képviselő megválasztását. Ezt a megyei, illetve a tóvárosi végrehajtó bizottság kezdeményezi — javaslatát felküldi a jelenleg érvényben lévő választási törvény szerint a Hazafias Népfront Országos Tanácsához és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa küldi tovább a javaslatot az Elnöki Tanácshoz. Ilyen javaslat a mai napig nem érkezett az Elnöki Tanácshoz. Tegnapelőtt vette tudomásul az Országgyűlés Várkonyi Péter lemondását. Ezért tehát itt törvénytelenségről, kapkodásról szó sincs. (Miután a kapkodás szó használata nagy derültséget váltott ki a képviselők körében, ezért a válaszadó kijavította önmagát, a bizonytalanságra gondolt.) Hozzá szeretnék tenni egy rövid megjegyzést: nekem is felvetette már a mellettem ülő képviselőtársam, hogy rugalmasabbak is lehetnénk. A jelenleg érvényben lévő választási törvény szerint általában évente egyszer kell, helyes kiírni időközi választásokat. Ismert a képviselőtársaim előtt, hogy az elmúlt három vagy négy hónapban már több időközi választást is kiírt az Elnöki Tanács — tehát szó sincs rugalmatlanságról. Egyszerűen arról van szó, hogy a javaslat eddig nem érkezett az Elnöki Tanácshoz. Ha beérkezik, az Elnöki Tanács ki fogja írni az időközi választást úgy,
