Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-58
4829 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4830 ság elszegényedésével. Miért vár a kormányzat olyan intézkedések meghozatalával, amelyek nem igényelnek világbanki támogatást, ugyanakkor a széles tömegek, az egész társadalom egyetértésével találkoznának. Ezek az intézkedések nagymértékben növelnék a Kormány iránti bizalmat. Végül kérdésem a következő: mit kíván tenni a kormányzat, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az általam említett feszültségek csökkenjenek? Mikorra várhatók konkrét jogszabályi intézkedések? Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációt célszerű két részre bontani. Az interpelláció első részére dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszol. Átadom a szót. DR. CSEHÁK JUDIT szociális és egészségügyi miniszter: Tisztelt képviselő úr! Tisztelt Ház! Tegnap Önök megkaptak egy dokumentumot, ebben a dokumentumban a Minisztertanács tájékoztatja Önöket arról, hogy az idén milyen törvényhozási és törvény módosítási javaslatokat ajánl Önöknek. Ebből a dokumentumból, valamint miniszterelnökünk korábbi nyilatkozatából nyilvánvalóvá válhatott Önöknek, hogy a Kormány a nyugdíjrendszer elveinek átfogó tárgyalását nem ajánlja most szeptemberben, és éppen emiatt, ennek következtében nem kívánja változtatni a nyugdíjrendszert teljes egészében 1990. január l-jétől. Indokolt tehát Vodila Barna képviselő úr ismételt interveniálása, interpellációja, mert hiszen kérdezheti, hogyha elmarad ez a tárgyalás, akkor mi lesz a márciusban megígért intézkedésekkel. Akkor ugyanis én egy hasonló kérdésére neki személy szerint és Önöknek válaszoltam, hogy megtárgyaljuk szeptemberben a nyugdíjrendszer elveit és bevezetünk bizonyos intézkedéseket decemberben. Tájékoztatni szeretném a tisztelt képviselő urat és valamennyiünket, hogy függetlenül attól, hogy az ervek átfogó megtárgyalására, s a rendszer átfogó módosítására nem kerül sor a kifogásolt ügyekben, az alacsony nyugdíjak értékvesztésének megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak dolgában, és a magas nyugdíjak korlátozására javaslatokat készítettünk elő. A munkát ígéretünk szerint elvégeztük, és az országgyűlési bizottság fogja nyilvánosan megtárgyalni javaslatainkat. Tegnap egy interpellációra adott válaszom során említettem azt, hogy az októberi szociális és egészségügyi bizottság, költségvetési bizottság, de úgy gondolom, hogy a jogi bizottsági ülés elé kell, hogy terjesszük a társadalombiztosítás gazdálkodását, az állami költségvetést, s ennek keretében azokat a jogszabálymódosításokat, amelyek a társadalombiztosítási törvényt érintik. Van egy rövid passzus ebben az általunk ajánlott programban decemberben a társadalombiztosítási törvénymódosításról. Szeretném itt elmondani, hogy ez nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik, hanem szeretnénk javaslatot tenni — már a gazdálkodási keretek ismeretében — a gyes, a családi pótlék állampolgári joggá tételére, a gyed kiterjesztésére és számos, önök által már felvetett, igényelt szociálpolitikai intézkedésre. Elmondhatom tehát, hogy ígéretünket betartjuk, a Kormány nem késlekedett az intézkedések előkészítésében és megtételében, legalábbis ami a nyugdíjrendszert érinti. Miniszterelnökünk kezdeményezte az alacsony nyugdíjak kiegészítését, pontosabban egyszeri kompenzálását a társadalombiztosítás többletbevételéből decemberben. Mi pedig alternatív javaslatokat készítettünk a magas nyugdíjak korlátozására, amit nem titokban fog a Minisztertanács jóváhagyni, mert arra nincs joga, hanem előzetes viták után Önöknek kell határozniuk. Erre van két hónapunk. Javaslataink készek. Önök pedig nyilvánvalóan segítséget fognak adni az igazságos döntéshez. Tájékoztatni szeretném Önöket arról is, hogy a rendelkezésünkre álló idő alatt arra is lehetőségünk nyílott, hogy a még meglévő — hangsúlyozom nagyon szűkkörű, de létező — kivételes ellátásokat is felülvizsgáljuk. A kivételes ellátásokra vonatkozó rendeleteket, így például a miniszteri nyugdíjakra vonatkozó rendeleteket is felülvizsgáltuk és a Kormány hatályon kívül kívánja majd helyezni ezeket is. Köszönöm szíves figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. {Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Az interpelláció másik részére a Kormány nevében dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszol. DR. HALMOS CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselők! Két egymást követő ülésszakon is felvetődött a magas prémiumok kérdése. Úgy gondolom, ez mindenképpen figyelmeztető a Kormány számára, hiszen valóban teljes egészében egyetértek a képviselővel abban, hogy a társadalmat irritáló jelenségről van szó, és mélységesen elítélem, felháborítónak tartom a teljesítmény nélkül felvett milliós prémiumokat. A kérdés két dologra vonatkozott. Az egyik az, hogy mit kívántenni a Kormány, a másik pedig, hogy mikor várható jogszabálymódosítás. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, örülök az interpellációnak, örülök azért, mert a közvéleményben sajnos változatlanul félreértések és bizonyos nem tisztázott jelenségek vannak a vezetői prémiumokkal összefüggésben. Talán ismeretes — a legutóbbi interpellációra adott válaszomban is elmondtam Önöknek —, hogy hosszú időn keresztül az első számú vezetők prémiumát kormányszintű, illetve ÁBMH-szintű rendelkezések szabályozták. Ez sok kritikát váltott ki. Kritizálták a rendszert akkor, amikor felső korlátot tartalmazott és mint ahogy az elmúlt évben, teljes joggal kritizálták a rendszert, amikor ezt a felső korlátot eltörölte. Ez év január elsejétől a Kormány megszüntetett minden olyan jogszabályt, amely központilag, a kormányzat által determináltan határozta meg, hogy az első számú vezetők prémiumát milyen esetekben, milyen mértékben, milyen feltételekkel lehet kifizetni. Ez év január 1-től tehát munkáltatói hatáskörbe került a prémiumfeltételek megállapítása, a feltételek teljesítésének ellenőrzése és a kifizetés. Mit jelent ez? Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a vállalatok körülbelül 15—20 százalékát érintően, az úgynevezett államigazgatási irányítású vállalatoknál a miniszter gyakorolja a munkáltatói jo-