Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4803 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4804 KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Tisztelt Interpelláltak! Hadd kezdjem azzal, hogy a pénzügyminiszter úrhoz megfogalmazott kérdésemről lemondok. Nyílván az Önök számára is kiderült, hogy többek között azért is foglaltatott ebbe, hogy — amennyiben a javaslatomat, indítványomat a Parlament nem fogadja el, a pénzügyminiszteri tájékoztató napirendre tűzéséről — abban az esetben én azt interpellációban kívántam volna megtudni. Ezek után erről a részről természetesen lemondok, ami az állami tulajdonú, de társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyon fölmérését, arról való elszámolást jelenti. De ettől az interpelláció még él, és ezt a következőkben szeretném közreadni az igazságügyminiszter úrhoz. Az elmúlt hónapokban a Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Szocialista Munkáspárt különböző szintű szervei, valamint a Munkásőrség részéről több kísérlet, kezdeményezés történt a kezelésükben lévő állami vagyon egy részének magántulajdonba történő átjátszására. A már jól ismert Next 2000 Kft. megalakulása mellett az MSZMP és a Munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre vagyona eredetének eltüntetésére és az állami ellenőrzés alól való kivonására. Két példát hadd említsek. A Next 2000-ről Önök is nyilván elég sokrétűen olvashatták a magyar sajtóból, vannak azonban lényegesen, az egészet tekintve fontosabb dolgok is. A Next 2000 talán csak a jéghegy csúcsát jelenti. Nézzünk egyet, azazhogy kettőt, ami a Munkásőrséget illeti. Olvashattak a Magyar Hírlapban is elég korrekt tájékoztatást, cikket az oroszlányi szénbányák és a Munkásőrség kapcsolatáról. Vállalati pénzből, költségvetési pénzből milliókat, sőt tízmilliókat költöttek a munkásőr bázis építésére, holott a Munkásőrségnek még — remélem már csak ebben az évben — van költségvetési pénze is. De Cegléden a városi tanács lemondott teljesen, ellenszolgáltatás nélkül a munkásőr bázis építéséhez szükséges telekről, ami állami tulajdonban volt. Vagy: Veszprémben megalakult Cimbrána néven egy kft, amely vagyonának kezelésére és működtetésére hozatott létre. Beadták a cégbírósághoz a kérelmüket. A cégbíróság ezt bejegyzésre alkalmatlannak találta, és 1989. Június 26-án hiánypótlásra visszaadta. Két, azaz két nap múlva az alapítók a hiánypótlásnak eleget tettek. Ebben már az szerepelt, hogy a kft-be bevitt ingatlan-vágyon tulajdonosa természetesen a Cimbrána Kft. Én most csak hivatkoznék nyilván arra, ami megint csak köztudott, hogy a földtörvény, a jogszabály, ennek módosítása kizárja az ilyen vagyonjátszást. De lényegében az történik, és egykönnyen megállapítható, hogy itt egy vagyonmentési akcióról van szó. A magyar állam tulajdonából követhetetlen és ellenőrizhetetlen módon, a Cimbránia esetében például 100 milliós értéket próbáltak meg kimenekíteni. Mégegyszer megemlítem, nyomaték kedvéért, ez a jéghegy csúcsa. Kimutatások, bizonyítékok vannak arra nézve, hogyan indult, milyen nagy elánnal ez a mentési akció. Én ezért kérdezem az Igazságügyi Minisztérium vezetőjét, hogy — bár az állami tulajdonként, eleddig állami tulajdonként — deklarált vagyontömeg eredete ugyan tisztázatlan, fennáll-e a törvénysértés veszélye? Hadd ne említsem most ennek az erkölcsi, politikai súlyát és romboló hatását. Olyan mélységű cinizmusról tanúskodik ez, aminek a hatásai felmérhetetlenek, ha ezt megakadályozni nem fogja az Országgyűlés és a kormányzat. Én ezért az ország nyilvánossága előtt szükségesnek tartom tisztázni, törvényesnek ítélik-e önök e többmilliárdos értéket képviselő állami ingatlankezelői jog átmentését, az állami tulajdonból kivonni való igyekezetet a költségvetés megkerülésével. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Király Zoltán interpellációjára eredetileg a pénzügyminiszter válaszolt volna. Megkérdezem most is: a pénzügy miniszter válasza? Igen. Békési Lászlóé a szó. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Tisztelt Király Zoltán! Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti koreográfia szerint ne vessék meg a pénzügyminisztertől a választ, még hogyha a kérdés és az interpelláció az igazságügyminszternek is szólt. Az igazságügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértően válaszolok a második kérdésre. 1989. júüus 1-je után az önök által elfogadott és módosított földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta átjátszása és befektetése tilos és lehetetlen. Ahol ennek kijátszására kísérlet történt, ott az igazságügyminiszter kezdeményezi a legfőbb ügyésznél a törvényességi óvást és a felülvizsgálatot. Erre jó néhány példa volt, és sajnos, úgy tűnik, hogy lesz is az elkövetkező időszakban. Egyébiránt, mint azt a sajtóból a képviselőház tagjai tudják, nyilván Király Zoltán is, hogy éppen a NEXT 2000 esetében a cégbíróság a kezelői jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el, visszautasította július 1-je után. A július l-jét megelőző hasonló lépéseknél — és azt hiszem, ezek között valójában országosan két dolog borzolta a kedélyeket, a szegedi KISZ-háznak a vagyonrendezése, illetve a NEXT 2000 megállapítása, nem a vagyontőke-emelés, hanem a megalapítás, — az akkori jogszabályok alapján, a Legfőbb Ügyészség vizsgálata alapján jogsértés nem történt, de a tőkeemelésnek már nincs meg a lehetősége. Tehát az átjátszásnak a lehetősége nincs meg. Ebből következik, hogy minden olyan kísérlet, amely a július l-jével életbelépett földtörvénynek szabályait kíséreli meg átlépni, azaz tehát a kezelői joggal próbál tulajdonnövekményt, tőkenövelést egy- vagy többszemélyes társaságban végrehajtani, egyértelműen törvénytelen. Törvénytelen, tehát ezért ezt meg kell akadályozni. Erre az igazságügy szervei és a Legfőbb Ügyészség felkészültek. Ha ilyen akciók vannak, és bárkinek a tudomására jut, kéri a Kormány, az Igazságügyi Minisztérium, hogy kapjunk erről információt, és a szükséges lépéseket meg fogjuk tenni. Ez a konkrét válasz. Egyet azonban szeretnék hozzáfűzni: nem ennek a mostani interpellációnak a témája, de önök az október 17-ével kezdődő második fordulóban éppen a párttörvény tárgyalásakor találkozni fognak az üggyel. Természetes dolog, és úgy vélem nálunk is természetesnek