Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-57
4747 Az Országgyűlés 57 ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4748 folytatása után, hogy az újonnan megválasztott Parlament az új Alkotmány elfogadása után azokat a legrövidebb időn belül vitassa meg és bevezetését rendelje el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszol. DR. GÁL ZOLTÁN belügyminisztériumi államtitkár: Nagyon röviden tudnék Weiszböck Rezsőné interpellációjára válaszolni abban az értelemben, hogy teljes mértékben egyetértek azzal a gondolatisággal, amit az interpelláció tartalmazott. Ennek bizonyítására azt a Belügyminisztériumban elkészített koncepciót hozhatom fel példának, amely már bizonyos szakmai, tudományos és némileg társadalmi vitán is kint van. Ez a koncepció teljes mértékben megegyezik azokkal a gondolatokkal, amelyeket Weiszböck Rezsőné tisztelt képviselő elmondott. Vagyis radikális közigazgatási reformot céloz meg, olyan önkormányzati koncepcióban gondolkozik, amelynek alapját és döntő elemét a települési szintű önkormányzatok, vagyis a községek és a városok adják. Olyan koncepciót fogalmaz meg, amely számol azzal, hogy a helyi önállóság, önkormányzatiság növelésének politikai szándékai mellett lehetővé teszi annak gazdasági alapjának a kimunkálását is. E tekintetben jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az illetékes állami szervek között teljes egyetértés van, a költségvetési, illetőleg az államháztartási törvényben ezek a gondolatok meg fognak jelenni. Egyetértés van, azt hiszem, közöttünk abban is, hogy a Kormánynak is az a szándéka, hogy az új önkormányzati törvény minél hamarabb elkészüljön, körülbelül abban a menetrendben, amelyet az interpelláció is tartalmazott. Ezért jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy a Kormány októberben meg fogja tárgyalmi a koncepciót, ezt követően társadalmi vitára kerülhet. Minden feltétel jelen pillanatban adottnak látszik ahhoz, hogy abban az időpontban, amit az interpelláció is tartalmazott, az Országgyűlés elé kerülhessen az önkormányzati törvény. Amiben némi hangsúlybéli vitánk van, ez a megye szerepének a megítélése. Én úgy gondolom, hogy a mai stádiumban még korai lenne annyira egyértelműen a megye szerepét, illetőleg az ott létrehozandó szervezetet minősíteni. A koncepció, amiről szóltam, tartalmaz egy olyan variánst is, mint amit az interpelláció felvetett. Azt hiszem, azonban, helyesebb lenne egyértelmű és kategorikus vélemények helyett, — legalábbis mostani egyértelmű és kategorikus vélemények helyett — megvárni a társadalmi vitát, s a valóságos folyamatok elemzése alapján dönteni abban, a megyének milyen szerepe lehet egy önkormányzati rendszerben. Az már most megállapítható, hogy gyökeresen más kell legyen ez a szerep, mint amit ma a megyék betöltenek, többé-kevésbé rajtuk kívülálló okok miatt is. Mindenképpen egy más típusú, a települések önállóságára és önkormányzatiságára épülő megyére van és lesz szükség. Tehát ebben én azt hiszem, hogy a társadalmi vita nagyon sok segítséget fog nyújtani. Befejezésül még azt szeretném elmondani, hogy a Kormány készen áll arra, hogy amennyiben az Országgyűlés ezt szükségesnek ítéli, a Parlament kétfordulós tárgyalás keretében vitassa meg az önkormányzati törvényt. Én azt hiszem, hogy ennek a törvénynek a társadalmi, politikai jelentősége ezt indokolttá teheti. A munkálatok olyan stádiumban vannak, hogy az Országgyűlés döntésétől függően ez megtörténhet. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a választ fogadja el. ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Kérdezem Weiszböck Rezsőné képviselőtársamat, elfogadja-e a választ? WEISZBÖCK REZSŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az államtitkár elvtárs valamenynyi alapvető javaslatunkat elfogadeta, külön kihangsúlyozta és vele magam is messzemenően egyetértek, és javasolom is, hogy az érdemi, széles körű viták után tárgyalja meg a Parlament a törvénytervezetet a lehetőség legrövidebb idején belül. Én a választ elfogadom, a Parlamentet pedig tisztelettel arra kérem, hogy a variációk beterjesztésénél vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a kellő időben, a megfelelő előfeltételekkel rendelkező valós önkormányzat hozhat csak valós érdemi eredményeket. Köszönöm figyelmüket. (Taps) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkár válaszát? Kérem, hogy erről szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a belügyminisztériumi államtitkárnak az interpellációra adott válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés is 98 százalékos szavazataránnyal tudomásul vette. Tollár József, Zala megye 8. választókerületének képviselője interpellál a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Nagykanizsa város környékének vízdíja tárgyában. Tollár József képviselőtársamat illeti a szó. TOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kiegészítéssel szeretném kezdeni. Tévedésből a beadványra a 8-as körzet került. Tulajdonképpen én a 6-os körzetet képviselem. Elnézést kérek ezért a tévedésért. Kedves Miniszter Elvtárs! A Nagykanizsa városhoz 1982-ben csatolt Miklósfa, Bagola, Kiskapos városközi települések választópolgárainak nevében évek óta gondot jelentő vízdíj-megállapítással kapcsolatos problémákra kérnék választ és érdemi intézkedést. A lakosság részére a közüzemi vízművekből szolgárltatott ivóvízért, illetőleg a lakosság által igénybevett közműhasználatért fizetendő díjakat a 2/1984./I.23/OVH. számú rendelkezést írja elő. Fenti rendelet 3. §-ának értelmében az egyes közüzemi szolgáltatásoknak a szolgáltatás helye szerint a területi díjkategóriában érvényes díjtételeit az Országos Vízügyi Hivatal ármegállapításában határozza meg. A fenti megkülönböztetés, mely az ivóvízdíj mértékének éltetésében nyilvánul meg, a többi, városhoz csatolt lakótelepülés vonatkoztatásában is fennáll. Ez mintegy közel 8—10 ezer embert érint. A vízdíjak megállapításánál a vízügyi hatóság nem veszi figyelembe a közigazgatási határok változtatásait és ugyanazon város lakói eltárő mértékű vízdíj fizetésére kötelezettek. A
