Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-57
4737 Az Országgyűlés 57 ülése, 198i anyagi szempontokból is. De alkalmazni kelljen, és ebből a szempontból már akkor mindegy, hogy március l-jétől vagy december l-jétől. Én magam is azt javaslom, hogy december l-jétől lépjen hatályba a törvény és a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozzon. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. A felszólalások alapján azt javaslom, hogy a törvényjavaslatokat az Országgyűlés bocsássa részletes vitára. Kérem erről szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 243 egyetértő, 34 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy a törvényjavaslatoktárgyalását a részletes vitával folytatja. Megkérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy akik a részletes vitában fel kívánnak szólalni, vagyis korábbi módosítást kívánnak korrigálni, azok mikrofongombjuk lenyomásával jelezzék azt. (Megtörténik.) Úgy látom, és talán jól látom, a részletes vitában nem kért szót senki. Van, aki szót kért? Dauda Sándoré a szó. DAUDA SÁNDOR: Tiszteletteljelentem, hogy nekem még mindig a piros gomb ég, hát nem tudom, lehet hogy a technika még mindig játszik velünk. A büntető eljárásjogról szóló törvényjavaslathoz szeretnék egy pár gondolattal hozzászólni, és igen röviden veszem igénybe türelmüket. Horváth Jenő javaslatának túlnyomó részével egyetértek, szeretném azonban felhívni a figyelmet: a 16. szakasz 2. bekezdésében arra tett javaslatot, hogy a védő korlátozás, a gyanúsított védője korlátozás nélkül bármely tanú kihallgatásánál, a sértett tanú kihallgatásánál is jelen lehessen. A büntetőjog ismeri a sértett tanú fogalmát. Ekkor két szembenálló félről van szó, a javaslat szerint akkor is korlátozás nélkül jelen lehessen a gyanúsított védője. Ugyanakkor ez a jog a sértett védőjét nem illeti meg a gyanúsítottal szemben. Nem biztos, hogy mindig helyes lenne, hogy ha két szembenálló fél egyikét előnyben részesítenénk. Ezt csak gondolatként vetem fel. A másik gondolatom az, hogy egyetértek azzal, hogy a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvénél értesíteni kell arról, hogy vannak jogai és például arról is, hogy a gyanúsított bármely időszakban, bármikor tett vallomását a jogerős ítélet meghozataláig bármikor visszavonhatja. így véleményem szerint teljesen felesleges az a bürokratikus intézkedés, hogy egy lapoldalt háromszor kelljen aláírnia. Egy lapoldalt háromszor: — mert a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv formanyomtatványa szerint egyszer egyeztetni kell az adatokat, utána közölni kell a jogait és majd a végleges, utólagos elolvasás után mégegyszer alá kell írnia a lap alján. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Amint látom, Zsidei Istvánné, Heves megye 5. választókerületének képviselője is szót kér, Övé a szó. ZSIDEI ISTVÁNNÉ: Kedves Képviselőtársak! Egy percet kértem, nem pedig a részletes vitában kívánok részt venni. Azt szeretném megkérdezni Horváth Jenő 9. szeptember 27-én, szerdán 4738 képviselőtársamtól, hogy minek tulajdonítja azt, hogy az illetékes bizottságon nem sikerült elfogadtatni javaslatait. Ezt azért kérdezném, mert nem először kerülünk abba a helyzetbe, hogy nem az ésszerű érvek és tények fogják uralni a helyzetet, döntésükkor hanem az érzelmek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK \ Vajon erre dr. Horváth Jenőnek kell-e válaszolnia? Én azt hiszem, inkább a törvényjavaslatokat beterjesztő miniszternek, aki később szót fog kapni. De én most szót adok dr. Horváth Jenőnek is. (Derültség. ) DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! A kérdés igazmondásra késztet. Strasbourgban voltam, az Európatanács ülésén — írásban jelentettembe a módosító indítványaimat, és a jogi bizottság ülésén személyesen nem tudtam megjelenni. ELNÖK: Tallóssy Frigyes képviselőtársunké a szó. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Képviselőtársak! Engedtessék meg, hogy Horváth Jenő védőjeként lépjek fel. (Derültség és taps.) Ott voltam a jogi bizottság ülésén. Ugyanezt az álláspontot képviseltem. Önöknek tisztességgel meg kell mondani: egyedül maradtam ebben a dologban. A bűnüldöző hatóságok részéről ott lévő képviselők — úgy tűnik — elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többségét, hogy attól kell félni, ha a védő az eljárásban részt vesz —, és nem attól, hogy az ismeretlen tettes ügyek száma növekszik. Ez a magyarázata a dolognak. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, nincs több hozzászóló. A vitában több képviselőtársunk módosító javaslatot nyújtott be. Ezért ezeket véleményezni kell. Ezeket a javaslatokat véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak kiadom. Kérem, tartsák meg ülésüket a főemelet 37—38-as teremben, és tegyenek ezt követően a szünet után jelentést a véleményezésről. Egy pillanatnyi türelmet kérek még. Szeretném itt bejelenteni, hogy a független képviselők a szünetben a kongresszusi teremben tartanak ülést, — természetesen a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban tevékenykedő képviselők nélkül. Most szünetet rendelek el. — Egy pillanat türelmet kérek még: természetesen eddigi szokásaink szerint a módosítást tevő képviselők és a miniszter vegyenek részt a bizottság ülésén. (Szünet: 10.13—11.28 — Elnök: Dr. Fodor István) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság befejezte munkáját, a jelentését sokszorosítják. Amíg ez elkészül és kiosztják a képviselőknek — lehetőséget adunk majd arra, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni —, azt javaslom, hogy ezt az időt használjuk ki és az interpellációk tárgyalásával folytassuk munkánkat. (Helyeslés.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A június 27-én kezdődött ülésszakunkon Movik Lászlóné képviselőtársunk a
