Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4733 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4734 A módosító javaslat így szól: a törvényjavaslat 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: ez a törvény az 1. és 2. §-ának kivételével a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a BTK 141., 143., 149., és 151. §-a hatályát veszti. Második pont: a törvény 1. és 2. §-a 1990. március l-jén lép hatályba, egyidejűleg a Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló bizonyos jogszabályok hatályukat veszítik. Mit jelent ez? Ez az 1. és 2. § — ha jól értelmezem — az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedésről szól. Ha ez a 2. § csak március l-jétől lép életbe, akkor ez azt jelenti, hogy a 139. § marad addig érvényben, ami így szól: összeesküvést az valósít meg, aki a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére vagy gyengítésére irányuló összeesküvésben vesz részt, vagy azt támogatja, illetve annak kezdeményezője, vagy vezetője. A módosítás az állami, társadalmi és gazdasági rend helyett alkotmányos rendről és az erőszakos megdöntéséről beszél. Tehát az érvényben lévő jogszabályban nincsenek meg ezek a kitételek. Ez azt jelenti, hogyha valaki a választási kampány során a többpártrendszer mellett agitál vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg programot, akkor az az állami társadalmi és gazdasági rendünk megdöntésére vagy gyengítésére irányuló tevékenységet folytat. És ha ezt szervezett formában teszi, tehát mondjuk a Magyar Demokrata Fórum tagjaként vagy jelöltjeként, akkor ez minősíthető összeesküvésnek, hiszen ezt szervezett formában teszi. Ezek nagyon komoly dolgok, higgyék el. Ha ez március 1-jéig hatályban marad, akkor nincsenek meg a jogi garanciái annak, hogy a hatóság adott esetben bármilyen kedvezőtlen fordulat esetén ne lépjen fel így. Legalább a törvényes lehetőségét ne biztosítsuk az erőszakos fellépésnek; ha itt visszarendeződés lesz, akkor gondoskodjunk arról, hogy az csak törvénytelen módon történhessen. Tehát a javaslatom az, hogy maradjon az eredeti tervezet, és ez a módosító javaslat, hogy március l-jén lépjen hatályba az 1. és 2. §, ez ne lépjen életbe, hanem a kihirdetése napján az egész Büntető Törvénykönyv. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egy időzített aknát helyezünk el a demokratikus átalakulás folyamatába, amit valakik adott esetben működésbe hozhatnak. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Debreczeni képviselőtársam! Ha jól értem, akkor egyetlen szövegszerűen megfogalmazandó módosító indítványa van, ami a hatályba lépéssel kapcsolatos. Jól értettem? DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Pontosabban kettő, a büntetőeljárásra vonatkozóan is és a Büntető Törvénykönyvre vonatkozóan is. ELNÖK: De mindkettő a hatályba lépéssel kapcsolatos. DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Igen. Mind a kettő a hatályba lépésre, és nem a szövegre vonatkozik. ELNÖK: Köszönöm. Szóra következik Szirtesné Tomsits Erika Budapest, 22. választókerületének képviselője. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA: Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kétpercesre kértem szót. Szeretném elmondani: nem a címkézés, hanem a mondanivaló a fontos. Én még az előbb említett 75 százalékban kerültem a parlamentbe, de én is kérem képviselőtársasimát, hogy mérlegeljék amikor a hatályba léptetésről lesz szó, hogy nekünk is szemléletváltozásra van szükségünk. Fontos, hogy az igazságügyi miniszter beszámoljon arról, milyen költségekkel jár ez és hogy milyen felkészültségi állapotban van. Fontos, hogy a Parlament erről tudjon, de vegyük tudomásul, hogy a jogállamiság és még néhány olyan reform, amit mi itt közösen elhatároztunk, igenis pénzbe kerül. És nem ezen kell a pénzt megtakarítani. Ha az adótörvényeket novemberben elfogadva január elsejétől lehetett indítani, akkor lehetséges, hogy itt is találunk valami olyan megoldást, ami mindenki számára elfogadható. Szeretném felhívni a figyelmét az előttem szóló képviselőtársamnak arra, hogy Horváth Jenő képviselőtársam is azt mondta: a lehetőségekhez képest a leggyorsabban. És még arra is szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a korábbi ülésszakról azért vettük le ezt a törvényjavaslatot, mert úgy ítéltetett, hogy egy egyeztető tárgyaláson kell megméretni. Én összehasonlítottam az előzetesen kiküldött anyagot a most megkapottal. Lehet, hogy figyelmetlen voltam, de nem sok különbséget véltem benne. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Csak a pontosítás végett kérdem a következőket. Az én monitoromon megjelent, hogy szót kér még dr. Tallóssy Frigyes, Varga Lajos és Király Zoltán képviselőtársunk. Kérdem, hogy jól rögzítette-e a monitor, valamennyien szót kérnek-e, avagy van valami félreértés, a gomb rossz megnyomása netán? Mindannyian szót kérnek? Igen. Köszönöm. Szóra következik Boros András Szolnok megye 1. választókerületének képviselője. BOROS ANDRÁS: Én nem jelentkeztem. ELNÖK: Hát ezért kérdeztem. (Derültség.) Arra hívom fel a szíves figyelmüket, ügyeljenek arra, hogy nyomtak-e meg gombot, avagy sem. Következik dr. Tallóssy Frigyes Budapest, 24. választókerületének képviselője. 0 szót kért, hajói emlékszem, és biztosan így igaz. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Nem volt szándékomban egyik törvényjavaslathoz sem szót kérni. Horváth Jenő számomra meggyőzőnek tűnő érvei azonban szólásra késztetnek. Nagyon rövid időre élek vissza a türelmükkel. Horváth Jenő azt mondta: ne féljünk attól, hogy a büntetőeljárás eredményének sikerét a védő jelenléte veszélyezteti.