Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-56
4715 Az Országgyűlés 56. ülése, 1 egy jól működő rendszer felforgatásával bizonytalanságot idéznének elő a fegyveres erők és testületek fegyelmi mechanizmusában, magam is azt tartom célszerűnek, hogy a fegyveres erők hivatásos és sorállományú tagjai, valamint az e testületeknél dolgozó polgári alkalmazottak részéről elkövetett bűncselekmények nyomozása és vádemelése maradjon a katonai ügyészségek feladata. Tisztelt Országgyűlés! A demokratikus jogállamiság követelményrendszerét tartottam elsődlegesen szem előtt, amikor egy régtől fogva érlelődött kiegészítő javaslatot juttattam el megvitatás végett a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsághoz olyan igénnyel, hogy pártolólag terjessze majd a tisztelt ház elé. Miként elhangzott, a bizottság egyetértett az indítványommal, amit azért terjesztettem elő, mert túl egyoldalúnak tartom az olyan hatalmi jogosítványt, amely ártatlanok meghurcolása, pellengérre állítása esetén nem garantálja az elemi erkölcsi kártalanítást. Megszívlelve az Igazságügyi Minisztérium illetékesének a jogi bizottsági ülésen tett jelzését, javaslatom végleges szövege — amit a törvény kártalanítás gyanánt nevesített része 385. szakaszának (6) bekezdéseként tartok célszerűnek elhelyezni — a következő: ,,Ha a bíróság az állampolgárt közvád tárgyát képező cselekmény elkövetésének vádja alól bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában jogerősen felmenti, a bíróság az állampolgár kérésére az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő rövid tájékoztató közleményt hoz nyilvánosságra." A bizottsági vita során felvetődött, hogy a közlemény sajtóbéli nyilvánosságra hozatalának elrendelése esetén nem biztos, hogy a szerkesztőség hajlandó leközölni a bíróság részéről nyilvánosságra szánt szöveget. Azt gondolom, ez csak ellenszolgáltatás nélküli igénytámasztás esetén állna fenn. Ellenérték fejében a lap igenis le fogja közölni. Az ilyen célokra fordítandó összegeket — miként a vád alóli felmentés esetén a perköltséget — kizárólag az állam vállalná magára, amit a felmentett igénye esetén teljesítene. Úgy vélem, e javaslatban foglaltak elfogadása, törvényes kötelezettséggé tétele hozzátartozik a jogállamisághoz, és megnöveli az állampolgári jogbiztonságot. Előmozdítja a megvádolt, ugyanakkor a vád alól jogerős bírósági ítélettel felmentett állampolgár jó hírnevének intézményes védelmét. Hitelesítették: Dr. Pesta László Tornán Károlyné Soltészné Padár Ilona 89. szeptember 26-án, kedden 4716 Ha a büntető perek menetét felszínesen szemléljük, könnyen úgy véljük, a megvádolt személy procedúrája — ha törvényességi óvásra vagy perújításra nem kerül sor — a jogerős ítélettel véget ér. Ez vonatkozik a felmentettekre is. E nézőpont azonban csakis jogi értékrend szerint fogadható el igaznak. A felmentett állampolgár becsületcsorbulásának eljáráson túli hátrányos következményei többnyire tovább éreztetik hatásukat abban a környezetben, amelyben a kárvallott él, dolgozik, ahonnan a bírósági tárgyalásra eljárt vagy azok körében, akiktől egzisztenciális előmenetele függ. Vagyis: a megvádolt személynek, annak ellenére, hogy a bíróság a vád alól jogerős ítéletben felmenti, közéletbeli megítélése szűkebb-tágabb környezetében tartósan, olykor életre szólóan kedvezőtlenné válik. Az elmúlt esztendőkben számos megvádolt és a bíróság által jogerősen felmentett állampolgár panaszolta el hozzám küldött levelében erkölcsi megbélyegzettségét, sőt magam is megismertem néhány, a hatóság közreműködésével előidézett becsületcsorbításos ügyet, amelyek szenvedő alanyai mindmáig nem részesültek erkölcsi elégtételben. Emellett környezetük tagjai sem ismerték meg a tortúrájukat kiváltó teljes igazságot. Tisztelt Országgyűlés! A büntető eljárás az igazság, a tények feltárását szolgálja. Ha pedig valamely állampolgárral kapcsolatban az az igazság, hogy vétlen, e tényt — ha felmentése után igényli — másokkal is tudatni kell, mégpedig nemcsak a szóban kihirdetett és írásban közölt ítéletben, hanem — a felmentett igénye szerint — a sajtó igénybevételével. E kártalanításul alkalmazott megoldást pedig egyesek eltérő álláspontjával szemben a büntető eljárási törvényben indokolt szabályozni, hiszen bírósági kötelezettség gyanánt ez elválaszthatatlan lenne az eljárástól. Kérem képviselőtársaimat indokaim mérlegelésével szíveskedjenek törvényi rendelkezés rangjára emelni a jogi bizottság által előzőleg már elfogadott iménti javaslatomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapi munkánkat elvégeztük. Az ülést bezárom. Holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat. Jó | pihenést kívánok mindenkinek (17.47). Rujsz Lászlóné Balogh László Dr. Karvalits Ferenc soros jegyzők 8918979 MTA Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné
