Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-56
4641 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-én, kedden 4642 (10.02 — Elnök: dr. Szűrös Mátyás) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Jó napot kívánok minden képviselőtársamnak és az ülés minden résztvevőjének. A teremben körültekintve megállapítom, hogy képviselőtársaim határozatképes számban vannak jelen. De javaslom, tegyünk egy próbát a szavazatszámláló géppel. Mielőtt ezt megtennénk, felhívom a figyelmüket arra, hogy a szavazás alapján a gép elkészíti a jelenléti ívet, amelyet a jegyzőkönyvhöz mellékelünk. Ez kívánságra megtekinthető, ellenőrizhető. A jelenlét név szerinti megállapaítása bármikor megismételhető. Kérem, nyomják meg a szavazatszámláló gép bármelyik gombját. (Megtörténik, határozatképtelenséget jelez a. gép, derültség.) Kérem szépen, ez még nem sikerült, (derültség) de nyomja meg mindenki az „igen" gombot. (Megtörténik.) Köszönöm. Most már világos, a jelenlevők száma: 332. Megállapítom tehát, hogy ülésünkön 332 képviselő vesz részt, azaz határozatképesek vagyunk. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy 12 képviselő előzetesen jelezte távollétét betegség, hivatalos elfoglaltság miatt. Ülésszakunkkal egy időben tanácskozik az Európa Tanács, amelyen hivatalos küldöttségünk részt vesz. Üdvözlöm Önöket a régi új helyünkön, remélem, hogy a most bemutatkozó technika ennél jobban fog működni, segíti és gyorsabbá teszi majd munkánkat, a nyilvánosság korlátozása nélkül. A szavazatszámláló gép és a mikrofon kezeléséről képviselőtársaim írásban kaptak tájékoztatót. Engedjék meg, hogy néhány szóval ismertessem mégis a legfontosabb tudnivalókat. Azért, hogy a szavazás végeredménye a képviselők valóságos szándékát tükrözze, ügyelnünk kell arra, hogy az asztallapban elhelyezett három nyomógomb közül a szavazási idő alatt a megfelelőt nyomjuk meg. Az esetleges téves szavazatot a gomb ismételt megnyomásával lehet visszavonni, illetve másik gomb megnyomásával változtatni. A számítógép alkalmas arra, hogy utasítás esetén személyekre bontva megőrizze a szavazás eredményét, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a saját helyükről szavazzanak. Minden szavazás egyben jelenlét-ellenőrzés is lesz. Házszabályaink 48. §-a (2) bekezdése keretlehetőséget nyújt a számítógépes szavazatszámlálásra. Úgy vélem, hogy mostani ülésszakunkon, amely majd tapasztalatszerzés lesz sok tekintetben, elégedjünk meg e szabályozással, ismerkedjünk meg a géphasználatával, tapasztaljuk ki lehetőségeit, korlátait. Amennyiben indokoltnaktűnik, csak ezt követően módosítsuk házszabályainkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlésnek azonban döntenie kell arról, hogy a nyílt szavazásnak melyik módszerével éljen. A házszabályok 49. §-ának (2) bekezdése szerint a nyílt szavazás kéz felemeléssel vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A nyílt szavazás lényege, hogy ellenőrizhető, látható, miképpen szavaz a képviselő. Ha a képviselő kézfelemeléssel szavaz, ezt a teremben ülők, korlátozott mértékben a televízió nézői is, valóban láthatják, noha a képviselők nagy száma miatt inkább a kisebbségben maradt szavazók figyelhetők meg jobban. A gépi szavazás másképpen biztosíthatja a nyíltságot. A szavazás pillanatában a kivetítő táblán csak az ,,igen", „nem" és „tartózkodó" szavazatok összesített eredménye jelenik meg. A gép azonban, ha azt az utasítást kapja, memóriájában név szerint rögzíti a szavazatokat, és erről listát készít. Ezt később akár a szünetben meg lehet tekinteni, és ellenőrizni lehet. A gépi szavazás előnye, hogy pontos és gyors, hiszen egyidejűleg lehet igennel, nemmel és tartózkodással szavazni. A szavazáshoz szükséges idő így töredékére csökkenhet. Lehet olyan módszert választani, hogy a megfelelő gomb lenyomása mellett a képviselők kézfelemeléssel is szavaznak. így bár a szavazatszámláláshoz több idő kell, hiszen egymás után kell igennel, nemmel és tartózkodással szavazni, a képviselők szavazatát a teremben ülők láthatják. Ilyenkor a gép természetesen nem készít listát a szavazásról. Tisztelt Országgyűlés! Tehát két módszer között kell választani: vagy teljesen áttérünk a gépi szavazásra — ez az egyszerűbb —, vagy a gépi szavazással együtt fenntartjuk a kézfelemelés módszerét is. Az előbbit a gép nyílt, hagyományos, név nélküli szavazásnak nevezi. A csak gépi módszert nyílt, egyidejű, listás szavazásnak nevezi. A kiíró táblán ezek a fogalmak jelennek meg. A két módszer közül választani kell, mielőtt elkezdjük mai tárgyalásunkat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat; aki a csak gépi úton történő szavazatszámlálással ért egyet, nyomja meg a döntésének megfelelő gombot, tehát most egy nyílt, egyidejű, listás szavazással döntünk. Kérem, a megfelelő gombot ki-ki nyomja meg. (Megtörténik.) Kérem, megállapítom: a gépi úton történő szavazással 290 képviselőtársunk egyetért, 25-en nem és 1 tartózkodás van. A jelenlevők száma jelenleg . . . 317-en szavaztak (zaj). Egy kis türelmet kérek. Javaslom, ismételjük meg újra a szavazást. (Megtörténik.) Kérem szépen, ezek szerint a távollévők számát majd még pontosítanunk kell. Jelenleg az Országgyűlésben 381 hely van betöltve, tehát ha a távollévők számát — én azokról szóltam, akik jelezték a távolmaradásukat.. . Megállapítom, hogy tehát a gépi úton történő szavazással 289 képviselőtársunk ért egyet, nem: 28, tartózkodás: 4. Megállapítom tehát, hogy az Országgyűlés a gépi úton történő szavazást fogadja el. Ehhez meg kívánom jegyezni, hogy természetesen ha a tapasztalatok mégis a másik megoldás mellett szólnának, az Országgyűlés határozatát bármikor megváltoztathatjuk. Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi ülésszakunkat követően elhunyt Kádár János, a kiemelkedő államférfi és politikus, az Elnöki Tanács tagja, négy évtizeden keresztül országgyűlési képviselő. Kádár János, akitől ez év július 14-én vettünk végső búcsút, a XX. századi történelmünk egyik maghatározó alakja volt. Neve korszakot jelöl hazánk életében éppen úgy, mint a nemzetközi színtéren. Küzdelmes, fordulatokban gazdag és ellentmondásos élete számunkra számtalan tapasztala-