Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4629 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4630 olyan nagy problémára irányul, ami az egész lakosságot valóban nagyon érinti, nagyon aktuális. De mivel nagy probléma, engedje meg, hogy csak röviden válaszoljak a két napra jelzett ülésszak negyedik napjának délutánján. Szeretném elmondani, hogy önnek igaza van abban, hogy a békeidőszakban a veszélyforrások megnövekedtek, és minden bizonnyal tovább fognak növekedni a korábbi időkhöz képest. Mi korábban ismertük a természeti katasztrófák nagy veszélyét, még mást is. Azóta az utóbbi évtizedekben megjelent a nukleáris veszély üzemekben, az űrben, a tengereken, nem ismer határokat, határőreink nem tudják feltartóztatni a nukleáris szennyezést: Csernobil esetét említsem. Veszélyes vegyianyagok, vegyi üzemek, robbanóanyagok, sok példa van Magyarországon is belőle. A televízió pedig Magyarországon minden lakásban ott van, a világon bármi történik, beviszi a családok körébe, és megismerhetjük azokat a rendkívül súlyos csapásokat, amik a világ más térségeiben is vannak. önnek tehát ebben igaza van, hogy a békeidőszaknak ilyen veszélyei vannak. Megmarad ugyanakkor persze a háborús is. Az ön levelében az van, hogy most már szunyókálhatunk, mert a háborús veszély csökkent. Nem szunyókálhatunk, mert akkor nem vitatkoztunk, nem csatároztunk volna két napig a honvédelmi törvény módosítása fölött. Van ennek egy ilyen része is természetesen, amivel komolyan kell foglalkozni. Van egy olyan optikája, hogy ez háborús szervezet, arra van berendezve, mert vagy húsz évvel ezelőtt — elnézést, egészen pontos dátumra nem emlékszem, a hatvanas évek elején — a Belügyminisztériumból a Honvédelmi Minisztériumba került. Mert hogy a háborús részeit természetesen a Honvédelmi Minisztériumban kell hogy jobban értsék ezeknek a feladatoknak. Viszont az egész szervezet a tanácsoknál, meg a vállalatoknál működik: ugye, megyei, városi tanácsoknál és az üzemekben. Ezért fel is merül, hogy helyes volt-e ez a húsz évvel ezelőtti döntés, és most foglalkozunk vele, nézegetjük, hogyan lenne jobb. Kettős szerepe van. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani önnek, hogy nemcsak a polgári védelem hivatott a lakosság védelmére, hanem nagyon sok tárcának, intézetnek van feladata: volt és van. Mondjuk, a vízügy, a Vízügyi Hivatal, amelyik most ennek a hosszabb nevű minisztériumnak a hatáskörébe tartozik, de kitűnő szakemberekkel. A hadseregnek van feladata. Micsoda? Hát a maga erejével és szervezettségével. A polgári védelemnek is van, amikor még a hadseregnek nem kell belépni, mint mondjuk, most a borsodi vizeknél árvizeknél. A tűz. A Belügyminisztériumhoz tartozik az egész tűzoltóság. Sorolhatom tehát, nagyon sok tárcához. De a közlekedés, az egészségügy is: példákat tudnék mondani, hogy milyen veszélyek esetén. Ezért a kormány a közeÜ időben napirendre tűzi, valamennyit áttekinti, pontosítja, meghatározza a szervezet feladatát. A polgári védelmet egyébként rendkívül sokat fejlesztettük e békeidőszak feladatára. Meg kell mondani, hogy Csernobil idején, amikor annak nagyon nagy szerepe volt, imporból rengeteg komoly műszert kellett beszerezni. Most már jobban állunk. De jó szívvel nem tudnám igazán azt válaszolni a tisztelt Országgyűlésnek és Szabó Tamásnak, hogy mindenben teljesen rendben vagyunk. A kormány ezért fogja a közeli időben napirendre tűzni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Moldvay István képviselőtársunk SzabolcsSzatmár megye 9. számú választókerületéből kérdést tesz fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez az üzemanyagárakkal kapcsolatban. Nincs jelen? (Nincs.) Köszönöm. Elállt ezek szerint. Káldi Endre képviselőtársunk jelen van? (igen.) — Kérdést tesz fel a Minisztertanács elnökéhez a szigetközi vízpótlórendszer és a kiemelt talajmeliorációs feladatok megvalósításával kapcsolatban. Győr-Sopron megye, 9. választókerület. Átadom a szót. KÁLDI ENDRE: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Minisztertanács! Az Országgyűlés 1988. októberében a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásának helyzetéről adott kormánytájékoztatót a szóbeli kiegészítéssel együtt, tudomásul vette. A környezetvédelemmel, a Duna vízminőségével, a településfejlesztéssel kapcsolatban 8 pontos követelményrendszert határozott meg. Az ökológiai kockázatok minimumra csökkentése érdekében a kormányprogram a kiemelten vizsgált létesítmények közül a szigetközi vízpótlórendszert és annak kiegészítését határozta el az egész Szigetközre kiterjedő, kiemelt talajmeliorációs program megvalósításával. E munkálatokat a kormányhatározat szerint a bősi vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben kellett volna elvégezni. Jelenleg a dunakiliti-i duzzasztómű és víztározó készültségi foka több mint 96 százalékos, a vízpótlórendszer és szennyvíztisztító rendszer készültségi foka az előzőtől messze elmaradva, és a talajmeliorációs program pedig csak a tanulmánytervezési szinten áll. Figyelembe véve a vízlépcső építése körül kialakult jelenlegi helyzetet, kérdezem a Minisztertanács elnökétől, hogy a Szigetközben a Duna mellékágainak vízpótlása, s a kiépítendő vízpótlórendszer hatékony üzemeltetése biztosított lesz-e? Kérdezem továbbá: a járulékos beruházások a talajmeliorációval együtt teljes egészében határidőre vagy egyáltalán elkészülnek-e? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. A kérdésre dr. Hütter Csaba miniszter válaszol. DR. HÜTTER CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Káldi Endre képviselő úr! A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel, a Tervhivatal elnökével egyetértésben kérdésének első részére a válaszom: igen. Tehát a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Dunaküitinél és Bősnél megvalósítani tervezett léte-