Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4493 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4494 Úgy véljük, hogy a jelenlegi honvédelmi törvény módosítása az általunk benyújtott módosító indítvánnyal együtt közelíti meg azt a szándékunkat, hogy itt ma egy emberi jogot érvényesítő törvényt hozva egy kis lépéssel ismét közelebb kerüljünk Európához. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Mezey Károly képviselő felszólalását. Következik Tóth Istvánné, Bács-Kiskun megye 11. választókerületének képviselője. Átadom a szót. TÓTH ISTVÁNNÉ: Tisztelt Elnök úr! Kedves Képviselőtársaim! Előttem szóló képviselőtársaim, különösen Moravcsikné és Mezey Karolj elmondták idevonatkozó gondolataim lényegét. így az ismétlések elkerülése érdekében, tisztelve az Önök idejét és türelmét, csak tervezett hozzászólásom befejező gondolatát szeretném Önök előtt elmondani. Azt szeretném mondani és kívánni, hogy fiaink, szolgáljanak bárhol, bármelyikmódot választani óhajtják, kísérje szolgálatukat áldás és békesség. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Tóth Istvánné képviselő felszólalását. Következik Viczián János képviselőtársunk, országos listán megválasztott társunk. Átadom a szót. DR. VICZIÁN JÁNOS: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönetemet szeretném kifejezni Kárpáti miniszter úrnak, hogy mint hivatásos katona, akinek kezébe van letéve a haza védelme, hozzá mert nyúlni egy ilyen nagy horderejű kérdéshez, és vállalta egyesek részéről még a félreértést is, csak azért, hogy igaz legyen a leszerelés hazánkban is. Valamint azért, hogy országunkban a társadalmi, politikai fejlődés ezáltal is kiteljesedhessék. Köszönöm ezzel együtt a honvédelmi bizottság nagyszerű és körültekintő munkáját is. Ma sokat beszélünk a jogállamiság megteremtéséről, az emberi jogok, a lelkiismereti szabadság mind teljesebb gyakorlásáról. Ezért tudom üdvözölni az alternatív szolgálat bevezetéséről készülő törvényt. A békébe, a leszerelésbe vetett hit hatja át ezeket a javaslatokat. Miniszter úr, nagyon köszönöm! A Római Birodalomba valamikor szokás volt, hogy a hadakat béke időben közérdekű munkára fogták. El kell mondanom azt is, hogy a magyar parlament is már egy alkalommal tárgyalt a fegyver nélküli katonai szolgálatról, méghozzá a múlt század utolsó évtizedében. A Szabadegyházak Tanácsát alkotó egyházak gondolkodására különösen jellemző, akár a Ne ölj! bibliai parancsa, akár Jézus Krisztus mondása; akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök. Ezért közülünk sokan küszködtek lelkiismeretükkel, mert egyik oldalon a fegyveres katonai szolgálat állt, a másikon pedig az állampolgársági engedelmesség bibliai követelménye. Éppen ezért változást hoz az új honvédelmi törvény, hiszen biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság valóságosan is a legfontosabb emberi értékek közé tartozzék államunkban. Mindezek mellett engedtessék meg, tisztelt országgyűlés, tisztelt miniszter úr, hogy néhány észrevételt és javaslatot tegyek. Legelőször is kiemelkedő fontosságúnak érzem azt a lehetőséget, hogy a már felesküdött katona átminősítését kérje a fegyveres katonai szolgálatból a fegyver nélküli szolgálatba. Ugyanis ez a lelkiismereti szabadság gyakorlati érvényesítésének további garanciáját jelenti. Azután a polgári szolgálat lelkiismereti okból engedélyezhető. A kérelmet első fokon a megyei tanács vb. által kijelölt bizottság javaslata alapján, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok bírálja el. Indítványoz, hogy az érintett felekezet képviselőjének javaslatát, tehát nemcsak az egy egyháznak a képviselője legyen jelen, hanem az érintett felekezet képviselőjének javaslatát, állásfoglalását minden esetben kérjék ki. Ugyancsak támogatom a honvédelmi bizottság 2-es javaslatát, amely ezt mondja: bármely szolgálat, bárminemű megtagadása börtönbüntetést, ne vonhasson maga után. Ugyanis van olyan felekezet, amely ezután sem fog sem fegyver nélküli sem polgári szolgálatot végezni. Mivel a kis egyházak képviseletében vagyok jelen, kötelességemnek érzem, hogy ez állásfoglalásért köszönetemet fejezzem ki, személy szerint Gyuricza Lászlónak, és vele együtt a honvédelmi bizottságnak is, ezért a nagyszerű döntéséért és javaslatáért. A Szabadegyházak Tanácsa közbenjárására 1977-ben megtörtént a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetése. Akkor ezt 24 hónapban állapították meg. Most a törvénytervezet a polgári szolgálat időtartamát 30 hónapban javasolja. Máris arról beszélnek, hogy ez viszszalépés a 12 évvel ezelőtti humánus szabályozáshoz képest. Ne büntessünk! A polgári szolgálat ideje is 24 hónap legyen, és ha szükséges javaslom hívják be tartalékos szolgálatra ezeket a fiatalokat. Érveim a következők: Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterünk mondta ki: növekszik a biztonság. Én is hiszek benne. Szeretnék néhány statisztikai adatot is ismertetni. Az elmúlt 12 év alatt fegyver nélküli katonai szolgálatot mindössze 609 fiatal teljesített. Ez évenként 50 fiatal. Mivel évenként kétszer tartanak sorozást, tehát egy-egy alkalommal 25 fiatalról van szó. Kérdem miniszterünket: ezen a 25 fiatalon áll vagy bukik országunk erőssége? Remélem nem. Legyünk nagyvonalúak a polgári szolgálatot teljesítőkhöz is, javaslom, adjuk meg a 24 hónapot. (Gyér taps.) Nagyra értékeljük azt a törvényt, hogy a teológiai akadémiákra fölvételt nyert fiatalok is, tanulmányaik megkezdése előtt egy éves katonai szolgálatot töltenek el. Azután leszerelnek, kezdhetik tanulmányaikat, majd pedig fölavatott lelkészek, fölszentelt papok lesznek. Honvédelmi miniszter úr úgy fogalmazott, hogy azután többé nem tart rájuk igényt a honvédség, mert fölszentelt lelkészeket jelenleg még nem soroltak be katonának. Akkor kérdem: mi szükség volt őket kiképezni? Mi szükség ekkora áldozatot hozni értük, ha utána csak holt tőke mindaz, amit a katonaság,, az adófizetők rájuk áldozott? (Taps.) Higyjék el életerős, kisportolt fiatalok ezek, hiszen jól ismert az esztergomi kispapok híres futballcsapata. Az a javaslatom, hogy bármelyik teológiai akadémiára előzetesen fölvételt