Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4405 Az Országgyűlés 53. ülése, 19 kenységek feladását eredményezte. Természetesen köz­gazdasági következmény volt az, hogy a forint infláció­ját követni kellett a nemzeti valuta sorozatos leértéke­lésének. Megalapozottan állítható: az adóreform új, előre nem látott árrendszert teremtett, változott az árszínvonal és változtak az árarányok, gerjesztője lett az inflációnak és ezen keresztül hatott a devizaárfolyamra. Ismételten fel­merült bennem a kérdés, hogy egy korszerűnek nevez­hető adórendszer miért vezetett ilyen hatásokhoz? Véle­ményem szerint azért, mert a pénzügyi kormányzat a gazdasági rendszer egy elemének, az adórendszernek korszerűsítését kívánta megvalósítani úgy, hogy nem volt tekintettel az adórendszerrel összefüggő többi elem­re. Továbbá azért, mert nem vette kellően figyelembe a gazdasági rendszer akkori állapotát. E negatív hatások veszélyére mind a külföldi, például a világbanki szakértői csoport 1986. évi jelentésében, mind ahazai szakértők nyomatékosan felhívtákapénzü­gyi kormányzat figyelmét. Ismét felmerül a kérdés, hogy az akkori pénzügyminiszter miért hagyta figyel­men kívül ezeket a figyelmeztetéseket? Meggyőződé­semaz, hogy abevezetett adórendszer működési tapasz­talatairól szóló értékelést ki kell egészíteni részletes és alapos hatásvizsgálattal, mert csak ezek ismeretében re­mélhetünk választ néhány, ma még megválaszolatlan kérdésre. Ennek keretében többek között be kell mutatni az ára­rányoktermékcsoportok közötti változását, a gazdálko­dó szféra alanyai nettó jövedelempozíciója módosulá­sát, a lakosság egyes rétegei között a nettó jövedelem átrendeződését, az új adórendszer árszínvonal növelő hatásának részletes számítását. Engedjék meg, hogy az új adórendszer bevezetése és működése során szerzett, általam fontosnak ítélt tapasz­talataimat összefoglaljam. Vitatom azt a megállapítást, hogy az ellentmondások és hiányosságok ellenére az adóreform megvalósítása alapvetően sikeres volt. Tapasztalataim szerint ez csak a technikai megvalósításra vonatkozhat, azzal a megszo­rítással, hogy mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó esetében a nemzetközi adózási metodika hazai adaptálására érvényes. Gondoljunk csak az ÁFA esetében például az adó­mentes és az adóköteles tevékenység elkülönítésére, a személyi jövedelemadó esetén például a költségelszá­molási rendszer megoldatlan problémáira. Ugyanis ezeket a hazai viszonyokra részletesen ki kellett volna munkálni, mert ezekre nem volt követhető nemzetközi tapasztalat. E sikerek nemhomályosíthatják el azt a szo­morú tényt, hogy 1989. év eddig eltelt időszakában a költségvetést többször át kellett dolgozni a pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében. Mit ér a sikeres adó­technika, ha a pénzügyi kormányzat képtelen úrrá lenni a gazdasági helyzeten. Nemvitatható tény az, hogy amenedzserek, vállalko­zók és gazdasági szakemberek energiájának nagyrészét az elmúlt másfél évben az új elszámolási rend kialakítása és működtetése kötötte le. Tapasztalataim szerint a sze­mélyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatása je­lentős körben érvényesült a vállalatoknál. Elfogadhatat­lan számomra a felelősségnek a munkáltatókra történő )89. június 28-án, szerdán 4406 áthárítása, hisz a személyi jövedelemadóval inkonzisz­tens szigorú központi bérszabályozást nem a vállalatok találták ki. Szeretnékválaszt kapni arra, hogy milyen vizsgálatok alapján állítja a pénzügyi kormányzat azt, hogy — idé­zem: ,,A munkáltatók egy része a belső érdekeltségi rendszerét nem, vagy nem kellően igazította hozzá a progresszív adó szabta követelményekhez." Néhány gondolat az adórendszer továbbfejlesztésé­nek elveiről. Kívánatosnak tartom azt, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakára az adóreform működési tapasztalatairól szóló részletes tájékoztatóval együtt az adórendszer to­vábbfejlesztésére, az alternatívákra vonatkozó részletes hatásvizsgálatot és számításokat tartalmazó előterjesz­tés is készüljön, továbbá, hogy a pénzügyi kormányzat a gazdasági rendszer elemeit magában foglaló komplex hatásvizsgálatot is készítse el. Szeretném felhívni a figyelmüket a helyi adóztatás kérdésére. Ugyanis a közvélemény irritálását minden­képpen el kell kerülnünk, hisz a helyi adóztatásra még az előterjesztőknek sincs részletesen kidolgozott javas­latuk. Ezért a kérdés felvetését nem tartom aktuálisnak. Elfogadhatatlannak tartom az amortizációs rendszer továbbfejlesztésének rövid elintézését. Hiszen a kérdés­kör sokkal bonyolultabb, kiemelkedő hatást gyakorol a gazdálkodói szférára. Szükségesnek ítélem az állóesz­közök egyszeri átértékelési lehetőségének vizsgálatát, az amortizáció valorizálásának biztosítását. Főleg a kö­zel 20 százalékos infláció mellett. A személyi jövedelemadó korszerűsítésénél nem a családi vagy személyi jövedelemadó dilemmát tartom elsődlegesnek, hanem korrekt költségelszámolási rend­szer kidolgozását, és 1990. évben történő bevezetését. Ugyanis nem nehéz belátni azt, hogy a jelenlegi szemé­ly i jövedelemadó költségelszámolási rendszere elsősor­ban a bérből és fizetésből élőket sújtja alaposan. Az általános forgalmi adórendszer fejlesztésénél el­engedhetetlen az adóalanyok adminisztrációs terheinek a csökkentése. Megfontolásra ajánlom a Spanyolor­szágban alkalmazott, személy szerint is megismert rendszer tanulmányozását az általános forgalmi adó nyilvántartás, bevallás és pénzügyi rendezés számlave­zető bankokhoz történő telepítését. Ezzel jelentősen csökkenthető az adóalanyok adminisztrációs terhelése, felgyorsítható a kereskedelmi bankok elodázhatatlan ügyviteltechnikai korszerűsítése is. Megfontolásra ajánlom továbbá az általános for­galmi adórendszer statisztikai besorolási rendjének megváltoztatását és az egységes termékkód beve­zetését. Befejezésül szeretném lerögzíteni, hogy az adó­korszerűsítési és harmonizálási programot csak a gazdaságpolitikai komplex reform szerves részeként fogadom el. Erre garanciát Németh Miklós miniszte­relnök úr vezette kormány tevékenységében látom, igenlő szavazatommal személye és politikája iránti bizalmamat fejezem ki. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Börcsök Dezső hozzászó­lását. Következik Tóth Ilona Veszprém megye, 13. vá­lasztókerületének képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents