Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-52
4373 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4374 Tehát határozott állami, kormányzati magatartással kell reagálni. Az állami szerepvállalás tartalma itt is az lehet, hogy megvizsgálja, mi a viszonya az állami intézményrendszeren kívüli mozgalmakhoz, kezdeményezésekhez és választ ad arra, milyen erőket, eszközöket kíván rendelkezésre bocsátani. Én nem elsősorban anyagi támogatásra gondolok. Ugy kell működtetni az államot, hogy az ne csak anyagi forrásaihoz mérten gondoskodó atyaként, hanem elsősorban a társadalomban megjelenő, hasznos kezdeményezéseket magas szinten integráló szervezetként legyen képes működni. Mivel jelenleg nincs a kormánynak koordinációra hivatott ifjúsági ügyekkel foglalkozó szerve, így a feladatok közvetlenül a tárcák hatáskörébe integrálódnak. így ezen felvetésemre a pénzügyminiszter mellett a művelődési minisztertől, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől várok és várunk választ. A művelődési miniszternek rövid időn belül fel kell vázolni az Országgyűlésnek az oktatási reform kapcsán, amely része az államháztartási reformnak, ezen államháztartási reformkoncepciónak is, az iskolarendszer megújítását célzó elképzeléseit. Ebben választ kell adni arra, milyen szerepet szán az önszerveződő társadalmi csoportoknak, mozgalmaknak. Választ arra, hogy milyen eszközökkel tudná segíteni a népi-kollégiumi és népfőiskolai mozgalmat. Szükséges ebben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium válasza az együttműködés milyenségére, különös tekintettel arra, hogy milyen állami szervezeti, működési garanciákat tudnak biztosítani a felelősségteljes mozgalom kibontakoztatására. És még egyszer hangsúlyoznám, hogy ez nemcsak, és elsősorban nem pénzkérdés. Tisztelt Parlament! Tisztelt Békési László! Én a magam részéről, de meggyőződésem az, hogy nem vagyok egyedül, az 1988. évi zárszámadás kapcsán elmondott miniszteri expozé mezőgazdaságot, illetve agrárágazatot érintő elemzésével nem érthetek egyet. Azért nem, mivel az összevetésben egy bázisHitelesítették: dr. Pesta László Balogh László dr. Karvalits Ferenc szemléletből indul ki, amikor csak a nyereség 14,6 százalékos csökkenéséről beszél és vele párhuzamosan említi az ipar nyereség csökkenését. Ez, úgy érzem, a téma egyoldalú megközelítése, azért, mert a mezőgazdaságban az eszközarányos nyereség harmada az ipar átlagának és egyötöde egyes ipari ágazatokénak. Az agrárágazat már 1987-ben is nettó befizető volt, 1989-ben 25-30 milliárd forinttal is nettó befizető. Személyes beszélgetések alapján tudom azt, hogy a kormány és konkrétan a miniszter úr is ismeri nagyon jól az említetteket, az agrárágazat helyzetét. S mégis úgy tűnik, mintha erről nem vennénk tudomást. Az agrárszektor legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy a verseny- és szektorsemlegességgel egyetért. De a mezőgazdaság sajátosságainak figyelmen kívül hagyása egyenesen bűn lenne. Rövid időn belül olyan árrendszerre van szükség, ezt állásfoglalásunkban kialakítottuk és megküldtük a kormány tagjainak, amely az agrárágazat nyereségpozícióját népgazdasági átlagra beállíthatja. Csak innen Ígérhet a starthelyzet versenysemlegességet. Tévedés ne essék, tisztelt képviselő kollégák nem támogatást kérünk, hanem azt a közeget törvények által, amelyek biztosíthatják a leértékelődött agrárágazat, a mezőgazdaság megfelelő helyét a társadalomban. Meggyőződésem, hogy az általam felvázolt témákra sürgős választ kell adni, illetve kell adnunk és adni a kormánynak, s így társadalmi-gazdasági megújulásunk szerves integrációjával láthatjuk és láttathatjuk a nem is olyan távoü jövőt, mert sok időnk nincs. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt mai napi munkánkat berekesztem, egy bejelentés erejéig kérem figyelmüket. Holnap, 28-án, szerdán reggel 8.30-tói a külügyi bizottság a 37—38-as teremben ülést tart. Kérem a bizottság tagjait és dr. Südi Bertalan képviselőtársunkat, hogy a bizottság ülésén megjelenni szíveskedjék. Munkánkat holnap reggel 9 órakor folytatjuk. (17.55) Tornán Károlyné Soltészné Padár Dona Rujsz Lászlóné soros jegyzők
